Átalányadózó egyéni vállalkozók nóvuma, a göngyölítéses módszer (4. rész)

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Most konkrét példákon mutatjuk be a göngyölítéses módszer alkalmazását. Ismernünk kell az szja-köteles jövedelem összegét, eloszlását, és vizsgálnunk kell a jövedelem alakulását a tb-járulék- és szochó-alaphoz képest.

Az előző cikkekben megismerhettük a göngyölítéses módszer elméleti hátterét, most azonban nézzük meg konkrét példá(ko)n keresztül, hogyan kell a göngyölítést végezni.

Vegyünk tehát egy olyan átalányadózót, akinek kiegyensúlyozott tevékenysége van, bevételei folyamatosan érkeznek, főfoglalkozású, nincs kieső ideje, és a vállalkozási tevékenysége szakképesítéshez kötött. Ezekből az információkból tudhatjuk, hogy ha a bevételek nem alakulnak elég magasan, akkor szükségünk lehet a minimum-járulékalapra, amely a garantált bérminimumot fogja jelenteni.

A példákra egységesen igaz lesz, hogy nem fogunk konkrétan tb-járulékot és szochót számolni, hanem a számolás elsődleges célja a járulékalap (adóalap) megállapítása.

A fenti levezetés nem igényel túl sok magyarázatot, az adózó még nem érte el az szja-köteles jövedelem szintjét, így a garantált bérminimum alapján fizeti a járulékot (adót). Szochónál korrigáltunk a 112,5%-kal, mindössze a szorzások vannak hátra.

A II. negyedév már sokkal izgalmasabb, hiszen áprilisban elfogyott az adómentes rész (1.392.000 Ft), így keletkezik szja-köteles jövedelem, az I-II. negyedév alapján összesen 1.080.000 Ft. A göngyölítés úgy történik, hogy az 1.080.000 Ft-ból kivonjuk az I. negyedéves tb-alapot (889.200 Ft), ez 190.800 Ft-t jelent, és ezt kell elosztani hárommal, hiszen minden hónapban volt legalább egy olyan nap, amikor biztosított volt (valójában minden napon az volt, hiszen nem volt kieső ideje), így 63.600 Ft-t kapunk, ami alatta van a garantált bérminimumnak, így a tb-alap havonta továbbra is 296.400 Ft lesz. A szochó esetében is így járunk el 1.080.000 (szja-köteles jövedelem) – előző negyedéves szochó alap (1.000.350), amivel 79.650 Ft-t kapunk, ezt ha elosztjuk hárommal, akkor újra meg tudjuk állapítani, hogy a garantált bérminimum 112,5%-kal korrigált összege alapján kell fizetnie az adózónak a szochót.

A harmadik negyedévben is folytatjuk a göngyölítést a már ismertetett módon. Az első három negyedév alapján 2.280.000 Ft szja-köteles jövedelem keletkezett, ebből kell kivonni az első két negyedév tb-járulékalapját (1.778.400 Ft) és szochó-alapját (2.000.700 Ft). Így 501.600 Ft-t (tb) és 279.300 Ft-t (szochó) kapunk, amit el kell osztani hárommal a hónapokra tekintettel. Mivel az így kapott összeg kevesebb, mint a bérminimum, illetve annak 112,5%-kal korrigált összege, így újra a szokott összegeket kell fizetnie az adózónak.

Az utolsó negyedévben is folytatjuk a megkezdett logikát, 3.480.000 Ft szja-köteles jövedelemből kivonjuk az I-III. negyedév tb (2.667.600 Ft), és szochó (3.001.050 Ft) alapját. Az így kapott összegeket (812.400 Ft – 478.950 Ft) el kell osztani hárommal (a biztosított hónapok száma). Ez alapján újra megállapíthatjuk, hogy a minimálalapok alapján kell fizetni a IV. negyedévben is a kötelező járulékot, adót.

A szerző, Molnár Péter független adótanácsadó.