A vélelmezett értékesítőkre vonatkozó szabályok alkalmazása – forgatókönyvek (8. rész)
A kétezres évek közepén a gabona-termékek mellett egy másik egyik slágertermék volt a vas-fémhulladék kereskedelme az áfa csalók körében. Némi túlzással azt is ki lehet mondani, hogy annyi vas (fém)-hulladék cserélt gazdát papíron Magyarországon az erre szakosodott bűnszervezetek hálózatában, hogy azt még a fénykorában tündöklő Szovjetunió nehézipari termeléséért felelős elvtársai is megirigyelték volna, ha képesek lettek volna ilyen számokat produkálni. Ezekre a hálózatokra is jellemző volt, hogy szerepeltek benne normálisan működő cégek is, akik gyakran önszántukon kívül kerültek ezekbe a hálózatokba. A mai napig eszembe szokott jutni egy kereskedelmi igazgató története, aki elmesélte, hogy egy alkalommal olyan cégtől vettek árut, aki ezeknek a köröknek volt köteles eladni a hulladékait természetesen mindkét cégnek kedvezőbb feltételek mellett. Nem sokkal később a körök két képviselője hívta meg egy kávéra a kereskedelmi igazgatót, amelynek során részletesen elmesélték neki, hogy milyen iskolába járnak a gyermekei, merre laknak és mivel töltik a szabadidejüket…
Ebből a rövidke történetből is érzékelhető, hogy mekkora haszonnal dolgoztak …