Cikksorozatunk befejező részében néhány olyan esetkörről lesz szó, amelyeknél nem feltétlenül egyértelmű, hogy alkalmazhatóak-e az építőipari munkaerő-kölcsönzésre vonatkozó fordított adózás szabályai.
Sorozatunk mostani részében az építőipari munkaerő-kölcsönzés régi és új szabályait részletezzük, elemezzük.
Sorozatunk mostani részében az engedélyktelesség témáját járjuk körbe. Szólunk építési hatósági engedélyről, építési tartalmú engedélyről és a fordított áfa kapcsolatáról.
Cikksorozatunk előző részében tisztáztuk, hogy az Áfa tv. 142. § (1) bekezdés b) pontja alapján csakis szolgáltatásnyújtás adózhat fordítottan. További feltétel, hogy szolgáltatásnyújtások közül is csak azok tartozhatnak fordított áfa alá, amelyek tartalmilag építési-szerelési vagy egyéb szerelési munkát valósítanak meg.
Az áfa rendszerében egyes építőipari munkák attól függően esnek egyenes vagy fordított adózás alá, hogy építési hatósági engedélykötelesek-e, illetve az adott munka egyáltalán termékértékesítésként vagy szolgáltatásnyújtásként kezelendő-e. Az adóhatóság kiadott ugyan az értelmezést segítő szakmai véleményt, azonban a gyakorlatban még így sem mindig lehet egyértelműen eldönteni, hogy az adott munkára egyenes vagy fordított adózás alkalmazandó.
A tárgyi eszközökhöz az általános forgalmi adó rendszerében számos speciális rendelkezés kapcsolódik. Cikksorozatunk ezekről nyújt áttekintést; most a fordított adózás szabályait ismertetjük tárgyi eszköz értékesítésekor.
Amikor számlakibocsátásról beszélünk, a köznyelvben gyakran az “áfás számla” kifejezést használjuk. A számlákon ugyanakkor nem mindig szerepel áthárított áfa. Ennek viszont többféle oka is lehet, a számlán pedig megfelelően kell feltüntetni azt, hogy miért nem hárítottunk át áfát az üzleti partnerre. A vállalkozások számára gyakran nem egyértelműek az egyes esetkörök közötti különbségek, ami sokszor hibás számlázáshoz vezet. Cikksorozatunk soron következő részében folytatjuk a fordított adózás alá eső számlázási tudnivalókat, majd az Áfa tv. területi hatályán kívüli ügyletekkel foglalkozunk.
Amikor számlakibocsátásról beszélünk, a köznyelvben gyakran az “áfás számla” kifejezést használjuk. A számlákon ugyanakkor nem mindig szerepel áthárított áfa. Ennek viszont többféle oka is lehet, a számlán pedig megfelelően kell feltüntetni azt, hogy miért nem hárítottunk át áfát az üzleti partnerre. A vállalkozások számára gyakran nem egyértelműek az egyes esetkörök közötti különbségek, ami sokszor hibás számlázáshoz vezet. Cikksorozatunk soron következő részében a fordított adózás számlázásával foglalkozunk.
A magyarországi vas- és fémhulladékkal kapcsolatos áfacsalások miatt 2015. január 1-jétől az acélipari termékekre is bevezették a fordított adózást. A szabályok a mai napig érvényesek.
Ellentétes az uniós joggal a munkaközvetítési és munkaerő-kölcsönző szolgáltatásokra vonatkozó fordított adózást előíró magyar szabályozás idő előtti alkalmazása – közölte döntését az Európai Unió luxembourgi központú bírósága szerdán.
