Kutatás-fejlesztési tevékenység adókedvezménye a társasági adóban 2024-től (II. rész)
Cikkünk második részében a kutatás-fejlesztési tevékenység adókedvezménye érvényesítésének feltételeit vizsgáljuk meg.
Kapcsolódó termékek: Adózási kiadványok, Adó Jogtár demo
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Az NGM a NAV-hoz fordult a brókerbotrány áldozatai érdekében.
Senkinek sem kell adót fizetnie olyan jövedelem után, amelyet ténylegesen nem szerzett meg, így nem érheti hátrány a brókerbotrány befektetőit az adózásban – közölte a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) pénteken.
A gazdasági tárca a tájékoztatás szerint arra kéri a Nemzeti Adó-és Vámhivatalt (NAV), hogy ne alkalmazzon semmilyen szankciót azokkal a – 2014-ben ténylegesen jövedelmet nem szerző – magánszemélyekkel szemben, akik a Buda-Cash Zrt. (felszámolás alatt), a Hungária Értékpapír Zrt., illetve a Questor Zrt. által küldött kifizetői igazolásokon szereplő adatokat nem tüntetik fel a személyi jövedelemadó (szja) bevallásukban, és az adót sem fizetik meg utána.
Azokat a 2014-ben keletkezett jövedelmeket, amelyeket a magánszemélyek ténylegesen megszereztek és nem merül fel az igazolás hitelességének kérdése, fel kell tüntetni a bevallásban, és az adót meg kell fizetni utána – írja az NGM.
A tárca közleményében felidézte: minden cégnek 2015. január 31-ig meg kellett küldeni a kifizetői igazolásokat, amelyen szerepel, hogy az elmúlt – 2014-es – évben mekkora jövedelmet szerzett a magánszemély az adott vállalkozástól. Az igazolások adatait a NAV elektronikusan, a magánszemélyek papíron kapták meg, és ez alapján töltik ki az szja-bevallásukat.
A felszámolt, illetve felfüggesztett tevékenységű brókercégek is megküldték befektetőiknek január végén a kifizetői igazolásokat. Azonban kérdéses, hogy a papíron szereplő adatok megfelelnek-e valóságnak. Éppen ezért bevallani és adót fizetni csak annak kell, aki a brókerbotrányban érintett három cégtől 2014-ben ténylegesen jövedelemhez jutott – hívja fel a figyelmet az NGM a tájékoztatásban.
(MTI)
Cikkünk második részében a kutatás-fejlesztési tevékenység adókedvezménye érvényesítésének feltételeit vizsgáljuk meg.
A svédek büszkék hazájukra és erre minden okuk megvan. Az ország versenyképes, a gazdaság nemcsak a hagyományos ágazatokban, hanem a high-tech szektorban is nagyon jó teljesítményt nyújt, a jóléti társadalom stabilitást, biztonságérzetet ad minden polgárnak. Svédország közismerten magas adózású országnak számít, a magas színvonalú jóléti szolgáltatások és biztonsági háló alapja a magas adójövedelem.
A Dél-afrikai Köztársasság a kontinens egyik legerősebb gazdasága. Az ország egykulcsos áfarendszerét 1991-ben vezették be.
Köszönjük, hogy feliratkozott hírlevelünkre!
Kérem, pipálja be a captchát elküldés előtt
Ha egy másik hírlevélre is fel szeretne iratkozni, vagy nem sikerült a feliratkozás, akkor kérjük frissítse meg a böngészőjében ezt az oldalt (F5)!
Kérem, válasszon egyet hírleveleink közül!