Az adócsalás hoz a legtöbbet


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Az államnak okozzák a legtöbb kárt a pénzügyi bűncselekmények elkövetői. Április végéig csaknem 6 milliárd forint összegű adócsalást tártak fel a vám- és pénzügyőrség nyomozói, ám az elkövetési értéknek csupán a tizedét tudták lefoglalni.

A VPOP tavaly szeptember közepén vette át a rendőrségtől a pénzügyi bűncselekményekkel kapcsolatos nyomozati jogkört, így többek között adócsalással, jogosulatlan gazdasági előny megszerzésével, a számviteli rend megsértésével és csődbűntettel kapcsolatos bűncselekményekben nyomoz. A szervezet felkészült a feladatra, munkáját eredményesen végzi, amit jelez, hogy havonta tárnak fel milliárdos visszaéléseket – értékelte az eddigi munkát Veres János egy sajtótájékoztatón kedden.

A leggyakoribb bűncselekmény a VPOP adatai szerint a csődbűntett, április végén több mint háromezer ilyen ügyben folyt nyomozás. Az idén eddig kétszer annyi csőddel kapcsolatos eset végére tettek pontot a nyomozók, mint tavaly szeptember és december között, az elkövetési érték azonban több mint egy milliárddal kevesebbre, mindössze 307 millió forintra rúgott. A második ˝legnépszerűbb˝ bűntény az adócsalás, április végén több mint kétezer ügy volt folyamatban, 35 esetben pedig munkáltatással összefüggésben elkövetett adócsalással kapcsolatban nyomoztak. A tavaly szeptember közepe óta befejezett vizsgálatok szerint a költségvetést több mint 11,5 milliárd forinttal kurtították meg az adócsalók. Tőlük tavaly az utolsó negyedévben több mint 1,6 milliárd forint értékben foglaltak le ingatlanokat és ingóságokat, az idén azonban alig több mint félmilliárd jött össze.

Az Európai Unió pénzügyi érdekeinek megsértése miatt az idén eddig 13 ügyben indított eljárást a VPOP. Az eddig lezárt tíz esetben mindössze 20 millió forintnyi uniós forrást használtak fel jogosulatlanul. A leggyakrabban a mezőgazdasági támogatásokkal élnek vissza a pályázók, akik privát bankszámlájukra utalják át az előleget vagy saját részükre ingatlant, illetve ingóságokat vásárolnak belőle. A VPOP az idén jóval jelentősebb csalásokat tárt fel, mint tavaly. A lezárt 75 ügyben több mint 4 milliárd forintra rúgott az elkövetési érték, míg tavaly 119 ügy esetében mindössze 444 millió forintra.

Forrás: Napi Gazdaság


Kapcsolódó cikkek

2024. június 20.

Mi történhet még idén a forinttal és a magyar kamattal?

A napokban látott forintgyengülés ellenére az euró jegyzése a 385 és 400 forint közötti sávban maradhat az idén. Legalábbis erre számít Németh Dávid, a K&H vezető elemzője alapesetben, azaz akkor, ha nem történik jelentős változás az év hátralévő hónapjaiban a világ- és a magyar gazdaságban. A szakember beszélt a magyar inflációról, a várható kamatpályáról és a szükséges kiigazításról, valamint az uniós kilátásokról is.

2024. június 20.

Illeték: cserét pótló vétel

Életünk során adunk-veszünk dolgokat, akár ingatlanokat is. Változunk is változtatunk. Abban az esetben, ha ingatlant szerzünk ellenérték fejében, általában vagyonszerzési illetéket kell fizetni. Az ingatlan szerzése, átruházása, hasznosítása jogi esemény is, mely akár csere formájában is megvalósulhat. Jelen cikkben az illetéktörvényben szereplő csere, illetve cserét pótló vétel szabályait, érdekességeit mutatjuk be.

2024. június 19.

Varga Mihály: Magyarország élen jár a gazdaságfehérítésben az uniós országok között

Az Európai Unión belül Magyarország hajtotta végre az egyik legnagyobb gazdaságfehérítést 2010 óta: az áfarés mértéke 22 százalékról 4,4 százalékra, a GDP-arányos adóelvonás mértéke pedig 40 százalékról 35 százalékra csökkent – jelentette ki Varga Mihály az Adóigazgatások Európai Szervezete (IOTA) éves közgyűlésének szerdai nyitó napján Budapesten.