Az adóelkerülés a gazdasági szereplők mindennapos tevékenységének része
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
A gazdasági válság rossz hatással van az adómorálra, a romló gazdálkodási helyzetben nagyobb a késztetés az adócsalásra.
A magyar adórendszer legnagyobb hibája, hogy túlságosan szűk kör fizet aránytalanul magas terheket, míg az adóelkerülés a gazdasági szereplők mindennapos tevékenységének részévé vált – értettek egyet a szakértők.
A Magyar Okleveles Adószakértők Egyesülete tart adóügyi témában kétnapos nemzetközi konferenciát, amely tegnap kezdődött. Az egész Európai Unióban gondot jelent az adócsalás és -elkerülés, bár nem olyan mértékben, mint Magyarországon. Évente 200-250 milliárd euróval rövidítik meg az adócsalók a kormányok büdzséjét – derült ki Kovács László vám- és adóügyi EU-biztos szavaiból.
A kormányok mellett nemzetközi szervezetek is, például az OECD, erőfeszítéseket tesznek a jelenség visszaszorítására. A legnagyobb kárt az adócsalásra létrejövő hálózatok okozzák: ahogyan Magyarországon, úgy a többi tagállamban is az áfa terén vannak a legjelentősebb visszaélések.
Számos vállalkozás eleve csak áfa-visszatérítésre, számlaadásra jött létre – emelte ki az EU-biztos. Ezek visszaszorítását nehezíti, hogy a szálak sok esetben adóparadicsomokba vezetnek, amelyek jobbára egyáltalán nem szolgáltatnak ki a nyomozáshoz szükséges adatokat az ott bejegyzett cégekről. Az unió jelenleg is nagy erőfeszítéseket tesz, hogy változtasson ezen, például, hogy ne lehessen banktitokra hivatkozva elkerülni a felelősségre vonást. Kérdéses, mennyire bizonyul hatékonynak a magyar kormány azon terve, hogy megadóztassa az offshore cégekbe történő átutalásokat.
Bár a 2010-es magyar adócsomag már nagy vonalakban kezd összeállni, egyes területeken még mindig folynak az egyeztetések. Nincs még megállapodás a vagyonadó részleteiről, ezt az adónemet érte a legtöbb kritika, és az eredeti ingatlanadó koncepciója mára teljesen megváltozott. A cafeteria elemeinek megadóztatása pedig még az Országos Érdekegyeztető Tanács elé kerül – jelezte Oszkó Péter pénzügyminiszter.
Forrás: Világgazdaság Online
