Foglalkoztatási kedvezmények

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Köztudottan magasak hazánkban az élőmunka közterhei. Ezek közül elsősorban a társadalombiztosítási járulék tekintetében fogalmaznak meg folyamatosan kritikát a foglalkoztatók. Az Adó szaklap 2009/9 számában megjelent összeállítás a járulékokkal összefüggő, módosult kedvezményekre hívja fel a figyelmet.

A kedvezmények egy része nem új keletű, a pályakezdő fiatalok, az ötven feletti munkanélküliek, illetve a gyermek gondozását, családtag ápolását követően munkát keresők foglalkoztatásának az elősegítéséről, valamint az ösztöndíjas foglalkoztatásról első ízben 2004-ben fogadott el törvényt az Országgyűlés. A szabályozás az eltelt időszakban többször is módosult, 2009-től pedig még nagyobb hangsúlyt kapott a munkahelyek megtartása, a foglalkoztatás ösztönzése. Január 1-jétől indult el emellett az Út a munkához elnevezésű program, amely a rendszeres szociális segélyben részesülők munkához jutását támogatja.

Járulékcsökkentés
A gazdaságélénkítés érdekében szorgalmazott köztehercsökkentés a járulékok vonatkozásában a május 14-én kihirdetett 2009. évi XXXV. törvénnyel (MK. 68. szám) július elsejétől megvalósul már. Csökkennek tehát a foglalkoztatók (egyéni vállalkozók) járulékterhei, mind a társadalombiztosítási mind a munkaerő-piaci befizetésekre vonatkozóan, és ezzel párhuzamosan még kedvezőbbek lesznek a járulékkedvezmények.

Az új szabályok értelmében a foglalkoztató és a biztosított egyéni vállalkozó által fizetendő társadalombiztosítási járulék a minimálbér kétszeresének megfelelő járulékalapig 26 százalékra csökken, ebből a nyugdíjbiztosítási járulék 24 százalék, az egészségbiztosítási járulék 2 százalék lesz. A 2 százalékos egészségbiztosítási járulékból a természetbeni egészségbiztosítási járulék 1,5 százalék, a pénzbeli egészségbiztosítási járulék mértéke 0,5 százalék lesz. A járulékalapnak a minimálbér kétszeresét meghaladó része után marad a 29 százalékos kötelezettség, melyből a nyugdíjbiztosítási járulék 24 százalék. Az 5 százalékos egészségbiztosítási járulék megoszlik 4,5 százalék természetbeni egészség biztosítási járulékra, és 0,5 százalék pénzbeli egészségbiztosítási járulékra. Csökken a munkaadói járulék is, a minimálbér kétszeresének megfelelő járulékalapig 1 százalék lesz, a minimálbér kétszeresét meghaladó összeg esetén 3 százalék marad.

A fő szabályként a társadalombiztosítási járulék és munkaadói járulék együttes mértéke helyett alkalmazható 15 és 25 százalékos kedvezményes járulékkulcs ez év július elsejétől 10 és 20 százalékra csökken. A módosító törvény rendelkezései a törvény hatályba lépésének napját megelőzően kiváltott START, START PLUSZ vagy START EXTRA kártyával rendelkező személy foglalkoztatása esetén is alkalmazhatók lesznek a foglalkoztatásnak a törvény hatályba lépését követő időtartamára.

A kedvezmények törvényi szabályozása

A kedvezmény szabályozását a 2004. évi CXXIII. törvény (a továbbiakban Pftv.) tartalmazza, az eljárási szabályok tekintetében az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (a továbbiakban Art.) rendelkezéseit kell alkalmazni, illetve a Start-kártya felhasználásának, a járulékkedvezmény érvényesítésének, elszámolásának részletes szabályairól a 31/2005. (IX. 29.) PM-rendelet rendelkezik. Ez az ún. Start kedvezmény normatív alapon illeti meg a foglalkoztatót.

Az álláskeresők mikro-, kis- és középvállalkozásnál, valamint civil szervezetnél történő foglalkoztatásának támogatását, továbbá a rugalmas foglalkoztatási formák közszférában történő térnyerését szolgálják a 2005. évi CLXXX. törvényben foglalt szabályok, amelyek szintén normatív támogatásnak minősíthetők.

A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény (a továbbiakban Flt.) is biztosít bér- és közteherkedvezményeket a Munkaerő-piaci Alap pénzeszközei terhére. A Munkaerő-piaci Alapból nyújtható támogatások részletes feltételeit ágazati jogszabály tartalmazza. A 6/1996. (VII. 16.) MüM-rendelet hatályos szabályai rendelkeznek a foglalkoztatást elősegítő támogatások, valamint a Munkaerő-piaci Alapból foglalkoztatási válsághelyzetek kezelésére nyújtható támogatások eljárási szabályairól.

Ezek a támogatások az alap pénzeszközeinek függvényében – összeállításunk témájához kapcsolódóan – a foglalkoztatáshoz, a munkaerő alkalmazkodásának, az álláskeresők munkához jutásának céljából, illetve a napjainkban ismét aktualitást kapott, a létszámleépítések hátrányos következményeinek enyhítésére szolgáló célokra fordíthatók.

Harmadik csoportját a kedvezményes közteherviselésnek a sajátos munkaadói, munkavállalói kört érintő adójogi szabályozások, így az alkalmi munkavállalás, az egyszerűsített közteherviselés, illetve az egyszerűsített vállalkozási adózás szabályai adják.

Adó- és járulékkedvezmények mindezen túlmenően a fő adók – személyi jövedelemadó, társasági adó – szabályaiban is fellelhetők, sőt maga a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény (a továbbiakban Tbj.-törvény) is tartalmaz az általános mellett különös járulékfizetési szabályokat, valamint a munkaerő-piaci mobilitást elősegítő prémium évek program és a különleges foglalkoztatási állomány is a sajátos közteher-viselési körbe tartozik.

A cikk fenti kedvezmények egy részének a részletes szabályait is ismerteti, azzal, hogy a sorozat a jövőben folytatódik.

---