Az adóregisztráció ellenőrzése: nem lesz boszorkányüldözés


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Sem a magyar számviteli előírások nem vonatkoznak, sem magyarországi társaságiadó-fizetés nem hárul azokra a külföldi vállalkozásokra, akik magyarországi adószámmal rendelkeznek, de nincsen belföldi telephelyük – írja blogbejegyzésében az RSM DTM.


E könnyebbségek mellett ugyanakkor a NAV gyakrabban ellenőrizheti az ilyen adózókat. Az adóhatóság ellenőrzési gyakorlata, valamint a jövő évi adótörvények tervezetével kapcsolatos kommunikáció is az ilyen vállalkozások fokozott, és a magyar számviteli törvényben meghatározott nyilvántartásokon alapuló ellenőrzését valószínűsíti.

Mégiscsak magyar szabályok szerinti számvitelt kell tehát vezetni ezeknél a cégeknél? – vetődik fel a kérdés. Nos, az erre adandó válasz egyelőre bizonytalan. Az adózás rendjéről szóló törvény könyvvezetésre és nyilvántartásokra vonatkozó rendelkezései alapján már az idei adóvizsgálatok során is a magyar számviteli törvény előírásainak megfelelő dokumentumokat kértek a NAV ellenőrei azoktól az adóalanyoktól, akik nem is alanyai ennek a törvénynek.

A jogszabályok ilyen értelmezését kifogásoló levelekre eddig nem válaszolt az adóhatóság, ugyanakkor a jövő évi adótörvény-tervezetek között már látszik a kérdéses paragrafus pontosítása: ennek értelmében csak azokra a külföldi vállalkozásokra vonatkozik majd ez az előírás, amiket Magyarországról irányítanak. A pontosítás alapján a belföldön „csak” adószámmal rendelkező külföldi vállalkozások továbbra is a saját székhelyük szerinti államban előírt nyilvántartásokkal támaszthatják alá a magyar adóbevallásukban szereplő adatokat.

Szintén a magyarországi adóregisztrációk ellenőrzése kapcsán merült fel, hogy az adóregisztrációs eljárások során alkalmazott, úgynevezett Kockerd-kérdőívet az ilyen vállalkozásokkal is kitöltetik. Az adószám megállapítását, illetve a változások bejelentését követő, a jelenleginél szigorúbb vizsgálat rendszeressé tétele ellen szól ugyanakkor az a NAV által is visszaigazolt tapasztalat, miszerint a belföldön pénzügyi-, illetve adóképviselettel rendelkező külföldi vállalkozások adózási morálja átlagon felüli; működésük, jelenlétük nem jelent kockázatot az államháztartási bevételekre. Ezt a meggyőződést tükrözik azok a nyilvánosságra került adótörvény-módosítási javaslatok is, amelyek nem terjesztik ki a kockázatelemzési kérdőív alkalmazását erre az adózói körre.

A külföldi vállalkozások magyarországi adóregisztrációinak nyilvántartásba vétele, illetve működése során idén felmerült adóhatósági igények tehát nem jelentek meg a jövő évi adótörvények nemrég nyilvánossá vált változatában. Úgy tűnik, hogy a NAV nem lát rémeket ott, ahol nincsenek, illetve hogy a 2013-as ellenőrzési prioritásokat az ellenőrzés erőforrásainak hatékony felhasználása mentén jelölik majd ki. Egyelőre.

Amit az adóregisztrációval rendelkező cégekről érdemes tudni: a legtöbbször csak áfa kötelezettségeiket teljesítik Magyarországon (néhány esetben más adónak, például környezetvédelmi termékdíjnak is alanyává válhatnak), de amíg nem keletkezik Magyarországon telephelyük, a magyarországi ügyleteik után a társasági adót a külföldi szabályok szerint fizetik meg.

A bejegyzés szerzője Ágoston Péter, az RSM DTM Hungary Zrt. nemzetközi adóképviseleti vezetője. Az RSM DTM blog az Adó Online szakmai partnere.


Kapcsolódó cikkek

2024. április 25.

Kisokos a közvetített szolgáltatásokról

Közvetített szolgáltatás fogalmával több adónemet illetően is találkozunk. A fogalmak különbözőek, így számos kérdés felvetődhet az értelmezésükkel, használatukkal kapcsolatosan. Ha a köznyelvi meghatározásból indulunk ki, akkor közvetítés szó alatt a kapcsolat megteremtését kell érteni, a két fél összekapcsolása értendő alatta. Ismertetjük a részleteket és egy érdekes jogesetet.