Távirányítóval manipulálták a tachográfot
A NAV pénzügyőrei néhány óra alatt két olyan teherautót is ellenőriztek, amelyekben a sofőrök távirányítóval manipulálták a menetíró készülékek adatait.
Kapcsolódó termékek: Adózási kiadványok, Adó Jogtár demo
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Érdemes megismerni az adóstársak lakáscélú hiteltörlesztése adómentes munkáltatói támogatásának szabályait, hiszen több tulajdonos adóstárs esetén akár a fennálló teljes hitelösszeg kiváltható adómentes munkáltatói támogatással.
A munkavállalója részére a munkáltató adómentes támogatást nyújthat hitelintézet vagy a kincstár útján – egyebek között – hitelintézettől (pénzügyi vállalkozástól) vagy korábbi munkáltatótól lakáscélú felhasználásra felvett hitel visszafizetésére, törlesztésére és a hitelhez kapcsolódó más kötelezettségek megfizetésére a személyi jövedelemadóról szóló (Szja) törvény 1. számú mellékletének 2.7. és 9.3. alpontja szerint.
A támogatás a hitel adósának, adóstársának adható, mégpedig személyenként (több munkáltató esetén együttvéve) öt év alatt összesen 5 millió forint, de legfeljebb a vételár, a teljes építési vagy korszerűsítési költség 30 százalékáig terjedő összegben, amennyiben a törlesztendő hitellel érintett lakás megfelel a lakáscélú állami támogatásokról szóló kormányrendeletben meghatározott méltányolható lakásigénynek.
CAFETERIA – Lakáscélú támogatás alapjai és gyakorlati megvalósítása |
---|
2014. szeptember 30., Budapest Lakáscélú támogatás a juttatási rendszerben |
A támogatás folyósításának részletes szabályait a 15/2014. (IV. 3.) NGM rendelet (R.) tartalmazza, amely szerint az adómentesség feltételeinek fennállása szempontjából nem kell vizsgálni azt a körülményt, hogy ugyanazon lakáshoz kapcsolódóan a munkavállalón kívül más személy – különösen a magánszemély hozzátartozója – részesül-e vagy részesült-e adómentes munkáltatói támogatásban [R. 7. §]. Ugyanakkor a támogatás adómentességének alapvető feltétele, hogy az a lakás, amellyel összefüggésben az adós, adóstárs a munkáltatói támogatásban részesül, saját lakásának minősüljön, azaz annak – függetlenül attól, hogy hol van az állandó lakóhelye – bármely arányban tulajdonosa vagy haszonélvezője legyen [R. 1. § (1) bekezdés].
Akár a teljes hitel kiváltható
Ez adott esetben azt is jelentheti, hogy több tulajdonos adóstárs esetén akár a fennálló teljes hitelösszeg kiváltható adómentes munkáltatói támogatással. Például: Egy jól működő kft. három tagja (apa, anya, az apa felnőtt fia) 1/3-1/3-1/3 tulajdoni hányaddal 27 millió forintért vásároltak egy lakást, amelyhez adóstársakként 18 millió forint hitelt vettek fel, a még fennálló tartozásuk 13 millió forint, mindhárman munkaviszonyban állnak a kft-vel, a lakás az együtt lakó családtagokat (a fiú élettársa, gyermekei) figyelembe véve, megfelel méltányolható lakásigény feltételeinek. Ekkor a kft. (amennyiben van szabad pénzeszköze) a három adóstárs mindegyikének adhat legfeljebb 5 millió forint adómentes támogatást, illetve együttvéve összesen annyit, amennyi éppen elegendő a még fennálló hitel visszafizetéséhez és a végtörlesztéssel járó egyéb költségek megfizetéséhez.
Azonban más a helyzet például akkor, ha a lakáscélú hitel adósa, adóstársa házasfelek, a lakást közösen használják, de valamilyen ok miatt az egyik félnek nincs az ingatlanügyi hatóság által bejegyzett tulajdoni hányada, haszonélvezeti joga.
A R. 6. § (1) bekezdésének d) pontja értelmében a magánszemély által adósként, adóstársként hitelintézettől vagy korábbi munkáltatótól lakáscélú felhasználásra felvett hitel visszafizetéséhez, törlesztéséhez, a hitelhez kapcsolódó más kötelezettségek megfizetéséhez nyújtott támogatás esetén a jogszerű felhasználást a hitelintézettel, korábbi munkáltatóval fennálló hitelszerződés, továbbá – a támogatás folyósításának évére vonatkozó – az összeg felhasználását, a hitel törlesztését igazoló okirattal, különösen számla-kivonattal kell igazolni, azonban további előírást az adós, adóstárs tulajdonjogának, haszonélvezeti jogának igazolására vonatkozóan a R. nem tartalmaz.
Korlátok
Természetesen a tulajdonjog, haszonélvezeti jog a tulajdoni lappal igazolható egyértelműen. Házastársak esetében azonban a Polgári Törvénykönyv (Ptk.) családjogi rendelkezéseit sem hagyhatóak figyelmen kívül. Ezek szerint ugyanis, ha a házassági vagyonjogi szerződés eltérően nem rendelkezik, a házastársak között a házassági életközösség időtartama alatt házastársi vagyonközösség (törvényes vagyonjogi rendszer) áll fenn. Ez azt jelenti, hogy a házastársak közös vagyonába tartoznak azok a vagyontárgyak, amelyeket a házastársak a vagyonközösség fennállása alatt együtt vagy külön szereznek. A házastársi közös vagyon a házastársakat osztatlanul, egyenlő arányban illeti meg. A házastársak közös vagyonába tartoznak a közös vagyontárgyak terhei, és közösen kell viselniük a bármelyik házastárs által a vagyonközösség fennállása alatt vállalt kötelezettségből eredő tartozásokat is.
Viszont a Ptk. szerint nem tartoznak a közös vagyonba azok a vagyontárgyak, terhek és tartozások, amelyek különvagyonnak minősülnek, így különösen a házastársi vagyonközösség létrejöttekor meglévő, illetve a házastársi vagyonközösség fennállása alatt örökölt vagy ajándékba kapott, vagy házassági vagyonjogi szerződésben külön vagyonként nevesített vagyontárgyak (így például lakás), továbbá a különvagyoni vagyontárgy terhe és a külön adósságnak minősülő tartozás kamata.
Mindezekből az következik, hogy a házassági vagyonközösség létrejötte előtt meglévő, illetve azt követően különvagyonnak minősülő lakás megszerzésére, építésére (bővítésére), korszerűsítésére az egyik fél által felvett lakáscélú hitel törlesztésére nem kaphat adómentes munkáltatói támogatást az a másik fél, aki ugyan adóstársként, kezesként szerepel a hitelszerződében, de az érintett lakásra nem szerzett (szerez) tulajdonjogot, haszonélvezeti jogot (akkor sem, ha a házassági életközösség alatt a felek a lakást állandó közös lakóhelyül használják); lakás vásárlásához, építéséhez (bővítéséhez), korszerűsítéséhez a házastársak által közösen felvett hitel adóstársaként akkor jogosult mindkét fél a törlesztéshez adómentes munkáltatói támogatásra, ha a lakás az ingatlanügyi hatóságnál osztatlan közös tulajdonként szerepel, vagy ilyenként kerül bejegyzésre, vagy bizonyítható, hogy a feleknek a lakásra vonatkozó közös tulajdonjoga a házassági vagyonközösség létrejöttével keletkezett.
A NAV pénzügyőrei néhány óra alatt két olyan teherautót is ellenőriztek, amelyekben a sofőrök távirányítóval manipulálták a menetíró készülékek adatait.
Amikor egy olyan ország áfa-rendszeréről szólunk, amelynek egyik legfontosabb bevételi forrása az idegenforgalom, akkor mindenféleképpen ki kell térni a külföldieknek járó adó-visszatérítés működésére.
Az utóbbi időben jelentősen megváltoztak az ingatlanokkal kapcsolatos áfaszabályok, melyek ismerete nemcsak az építőipari cégeknek, illetve az ingatlant értékesítőknek, hanem az ilyen számlát befogadóknak is kulcsfontosságú. Az Áfa kalauz legfrissebb számában áttekinti az ingatlanokkal kapcsolatos áfa szabályokat.
Köszönjük, hogy feliratkozott hírlevelünkre!
Kérem, pipálja be a captchát elküldés előtt
Ha egy másik hírlevélre is fel szeretne iratkozni, vagy nem sikerült a feliratkozás, akkor kérjük frissítse meg a böngészőjében ezt az oldalt (F5)!
Kérem, válasszon egyet hírleveleink közül!