Az adószakértői képzések jövőjéről is olvashat az Adó szaklap legfrissebb számában


Az adótanácsadói és okleveles adószakértői képzések jövőjéről, az online számlaadat-szolgáltatás aktualitásairól, az előadóművészek adózásáról és a SZÉP-kártya szabályozásának aktuális változásairól olvashat többek között az Adó szaklap legfrissebb, dupla számában.

Az Adó-szaklap tartalmából:

dr. Kiss Zoltán: A kamatjövedelem a személyi jövedelemadó és a szociális hozzájárulási adó rendszerében

2023. július 1-jétől lépett hatályba a szociális hozzájárulási adóról szóló 2018. évi LII. törvény veszélyhelyzet ideje alatt történő eltérő alkalmazásáról szóló 205/2023. (V. 31.) Korm. rendelet [a továbbiakban: 205/2023. (V. 31.) Korm. rendelet], amely alapján szociális hozzájárulási adó terheli a kamatjövedelmeket. Cikkünk összefoglalja a kamatjövedelmekre vonatkozó személyijövedelemadó-szabályokat, bemutatja a 205/2023. (V. 31.) Korm. rendelet szerinti szociálishozzájárulásiadó-fizetési kötelezettséget eredményező szabályozást, illetve ismerteti a felmerült gyakorlati kérdések kapcsán adható válaszokat.

dr. Székely Zsuzsanna: Előadóművészek adózása

Az előadóművészek számos módon tehetnek eleget adókötelezettségüknek. A cikkben azokat a lehetőségeket ismertetjük, amikor az előadó önállóan, egyénileg végzi tevékenységét, nem pedig jogi személy vagy betéti társaság tagjaként.

Kopányiné Mészáros Edda: Adómentes promóciós juttatások

Fő szabály szerint a magánszemély minden jövedelme adóköteles, még az is, amelyet promóció keretében kap, a személyi jövedelemadóról szóló törvény azonban nevesíti azokat a jövedelmeket, amelyek mentesülnek az adókötelezettség alól, így a jogszabályi feltételek teljesülése esetén adómentes lehet a promóció keretében megszerzett juttatás is. Nem véletlen, hogy promóciós juttatások között a legnagyobb népszerűségnek az adómentesen adható juttatások örvendenek. Írásunkban megismerkedhetünk az adómentes promóciós juttatások szabályaival, feltételeivel.

dr. Kiss Zoltán: A Széchenyi Pihenő Kártyát érintő változások

Cikkünkben ismertetjük a Széchenyi Pihenő Kártya felhasználásának veszélyhelyzetben történő eltérő alkalmazásáról szóló kormányrendelettel 2023. augusztus 1-jétől bevezetett új szabályokat, illetve a felmerült gyakorlati kérdésekre is választ adunk.

dr. Veress Júlia: Határon átnyúló átalakulások – I. rész

Az átalakulás szó jelentését megvizsgálva többféleképpen határozható meg annak tartalma. Általánosan átváltozást, transzformációt, módosulást, akár megújulást is jelenthet. Nemcsak az emberek, de a társaságok is átalakulhatnak, változhatnak, egyik országból a másik országba áthelyezhetik a székhelyüket. Jelen cikkben a társaságokat érintő mobilitás fogalmát járjuk körbe, azaz, hogy milyen szabályokat és elveket kell figyelembe venniük a társaságoknak átalakulás, székhelyáthelyezés során. Megvizsgáljuk, mit is jelent a letelepedés szabadsága a társaságok esetében, illetve azt, hogy az Európai Unió Bíróságának esetjoga szerint ezen jog ténylegesen is biztosított a társaságok részére vagy sem. A következő cikkünkben a Mobilitási irányelv rendelkezéseit, valamint a vonatkozó magyar szabályokat vesszük górcső alá, illetve arról is képet kaphatunk, hogy az EU-ban az elmúlt 20 évben – megnézve Magyarországot is – hogyan alakult a társaságok átalakulása, székhelyáthelyezése darabszámokat tekintve; illetve mennyire koherens egymással a magyar és az uniós szabályozás.

Czapkó Tiborné: Ellenőrzött külföldi társaságok

A belső piac működését közvetlenül érintő adókikerülési gyakorlatok elleni szabályok megállapításáról szóló (EU) 2016/1164 tanácsi irányelv (a továbbiakban: ATAD-irányelv) módosította az ellenőrzött külföldi társaság fogalmát és meghatározta az ellenőrzött külföldi társaságok jövedelemszámításának a módját. Az ATAD-irányelv ellenőrzött külföldi társaságokkal kapcsolatos rendelkezéseit az Európai Unió tagállamaként Magyarország is köteles volt „átvenni”. Az uniós szabályozással összhangban átvezették a társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvényben az egységesített fogalmat, továbbá pontosították a kapcsolódó korrekciós tételeket is.

Lipták Virág: Az energiahatékonysági beruházások kedvezménye

Magyarországnak széles körű társaságiadó-kedvezményei vannak, ezek egyike az energiahatékonysági célokat szolgáló beruházás, felújítás adókedvezménye, röviden az energiahatékonysági adókedvezmény. Ez a kedvezmény 2017 óta érhető el, azt követően több módosításon esett át, amelyek hátterében részben a kedvezmény szélesítése, részben az uniós állami támogatási rendelkezéseknek való megfelelés áll. Az alábbiakban bemutatjuk az aktuális szabályokat és a gyakorlati szakmai tapasztalatokat.

dr. Forgács Emese: A kis-, közép- és mikrovállalkozások besorolása és a kapcsolódó gyakorlati tudnivalók

A nemzetközi gyakorlatnak megfelelően Magyarországon is számos kedvezmény segíti a kis- és középvállalkozásokat, hogy fel tudják venni a versenyt a nagyvállalati szektorral. Azoknak a vállalkozásoknak azonban, akik ezekkel a lehetőségekkel élni kívánnak, sokszor komoly jogértelmezési nehézségeken kell keresztülmenniük. A vállalkozás besorolásának jelentősége van a közbeszerzési eljárások, az állami támogatások, az adóalap- és adókedvezmények érvényesítése, valamint az innovációsjárulék-kötelezettség szempontjából is. Írásunkban a kkv-méretbe történő besorolás szempontjait és módját foglaljuk össze, majd röviden kitérünk az igénybe vehető adókedvezményekre is.

dr. Boda Péter: Üzletág-átruházás az áfában

Cikkünkben azt vizsgáljuk meg, hogy az általános forgalmi adó alanyainak milyen feltételek mellett merül fel adókötelezettsége abban az esetben, ha az általuk végzett tevékenység keretében a vállalkozásuk komplett ágazatait, illetve üzletágait kívánják értékesíteni. Emellett konkrét példaesetek ismertetése útján azt is bemutatjuk, hogy melyek azok a speciális körülmények, amelyek alapján egy adott ügylet az áfakötelezettség megállapítása szempontjából üzletág-átruházásnak minősíthető.

A teljesítés időpontja a gyakorlatban

Az általános forgalmi adó szempontjából főszabályként a teljesítési időpont határozza meg az adókötelezettség (fizetési és/vagy bevallási kötelezettség) időpontját, amely nem bízható a szerződő felek polgári jogi szerződéses akaratára, hisz az így éveken keresztül is elhúzódhatna. Főszabályként az áfatörvény szerinti teljesítési időpont ugyan megegyezik a polgári jog szerinti teljesítési időponttal, azonban ezen főszabálytól eltérően az áfatörvény rendelkezései között számos olyan esetet találunk, amikor a teljesítés időpontja eltér a polgári jogi teljesítés időpontjáról, sőt, a teljesítés időpontja és az adókötelezettség teljesítésére vonatkozó időpont is eltér egymástól.

Jancsó Zsuzsanna – dr. Szőke Ákos: Az online számlaadat-szolgáltatás aktualitásai

Jelen cikkben az online számlaadat-szolgáltatás kialakulását követően annak szabályozási aktualitásait mutatjuk be.

dr. Zombori Petra Ágota: Szankciós adószámtörlés és -visszaállítás

Az adószám törlésének jogintézménye az egyik legszigorúbb jogkövetkezmény az adózók életében, amelynek részletes szabályait az adózás rendjéről szóló törvény tartalmazza. Az írás célja felvázolni az adószám keletkezésének általános szabályait, részletesen bemutatni az adószám törlésének konkrét eseteit, figyelembe véve a 2023. évi tavaszi adócsomag által érintett módosításokat, valamint ismertetni az adószám visszaállításának lehetőségét.

dr. Lakatos Anett – Kisdiné dr. Kállay Márta: Adófizetés forintban és devizában

Cikkünk bemutatja az adófizetési kötelezettség devizában történő teljesítésére vonatkozó szabályokat, különösen a társasági adó, valamint a helyi iparűzési adó tekintetében.

Kincses-Aigner Márta: Az adótanácsadói és okleveles adószakértői képzések jövője

A nyár folyamán kihirdették azokat a törvénymódosításokat, amelyek megalapozzák az adótanácsadói és okleveles adószakértői képzések átalakítását. A részletszabályokat tartalmazó kormányrendelet ugyan csak az év végére várható, azonban számtalan hír jelent meg, amely arra buzdítja a tanulni vágyókat, hogy még a „jelentős” változások előtt, a jelenlegi rendszerben kezdjék meg tanulmányaikat. A teljes rendszer kialakítása még folyamatban van, azonban érdemes a már megismerhető elemeket a felnőttképzés rendszerében értelmezni, a képzések megkezdésének időpontjáról pedig ezek alapján dönteni.

dr. Bogdány Viktor – Gyüre Péter – dr. Karakai Zsófia: A jövedéki adózás változásai 2023–2024.

Cikkünk a jövedéki szabályozás 2023–2024. évi, a tavaszi adótörvények és azt követően a végrehajtási rendelet módosítása által megvalósított változásait mutatja be.

dr. Pánczél Áron: Az árvaellátás és a szülői nyugdíj

A cikk az árvaellátás és a szülői nyugdíj jogosultsági és számítási szabályait mutatja be, kiemelve a hozzátartozói nyugellátásokra vonatkozó közös rendelkezéseket.

dr. Gergely Katalin: A jogi személyek ügyvezetése és a személyes közreműködés társadalombiztosítási megítélése, a kapcsolódó közterhek

Cikkünk témája a jogi személyek esetében az ügyvezetést ellátó személyek társadalombiztosítási státuszának meghatározása és a vonatkozó járulék- és szociálishozzájárulásiadó-kötelezettség bemutatása. Emellett kitérünk a személyes közreműködés lehetőségére és annak társadalombiztosítási és közteherviselési szabályaira.

dr. Horváth István – dr. Szladovnyik Krisztina: Egy új csatorna – A belső visszaélés-bejelentési rendszer kialakítása és működtetése

Cikksorozatunk utolsó részében a Panasz tv. szövegét követve először a visszaélést bejelentők védelmével foglalkozunk. Ezt követően megtudjuk, miként és mely kivétellel mentesíti a törvény a titokvédelem megsértése alól a bejelentőt, mely jogi segítségnyújtás biztosított, valamint milyen jogkorlátozás kizárt. Áttekintjük a jogszerű és az ilyennek tekintett bejelentés feltételeit, továbbá, hogy a törvény mely körülmény esetén nem biztosít védelmet. Végezetül bemutatjuk a bejelentővédelmi ügyvéd státuszára és tevékenységére irányadó szabályokat.

Az Adó szaklap 2023/12-13-as számát itt rendelheti meg.




Kapcsolódó cikkek

2024. július 17.

Szponzori támogatások a sportban – társasági adó szemmel

2024 nyarán több olyan rangos sportesemény is megrendezésre kerül, amely nemcsak a sportközvetítések nézőit hozza lázba, hanem az esetleges támogatók, szponzorok számára is érdeklődésre tarthat számot. A jelentős marketingérték, amelyet ezek a rendezvények magukban hordoznak, azzal jár, hogy a gazdasági élet szereplői előszeretettel támogatják az adott sportág keretein belül működő sportszervezeteket, illetve sportköztestületet. Mindez természetesen adóvonzattal is jár – ennek kérdéskörét járjuk körül a társasági adó tekintetében.