Az adóügyi képviselet bejelentésének szabályai az EGYKE fényében
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
2015. július 17-i hatállyal új nyomtatvány debütált az adóhatósághoz történő bejelentések megtételére. Az adatlap a névmegújulás mellett néhány gyakorlati változást is jelent a képviseleti bejelentések terén. A legfontosabb azonban az, hogy tisztában legyünk a képviseleti jogosultság szabályaival. A BDO Magyarország írása az új bejelentési adatlapot górcső alá véve mutatja be a legfontosabb tudnivalókat.
Legyünk résen, hisz 2015. július 17-étől új nyomtatvány szolgál az adóhatóság előtti képviselet bejelentésére, mely könnyen megjegyezhető neve mellett fontos gyakorlati változást hoz. Korábban ugyanis külön adatlapon kellett bejelenteni az adóügyek papíron, vagy személyesen történő intézését (VAMO adatlap), valamint az elektronikus ügyintézést (T180 és T182 számú nyomtatvány). Mostantól az új jogosultságot vagy a korábban bejelentett képviseleti jog változását már csak az EGYKE (Egységes Képviseleti) adatlapon lehet bejelenteni.
A változás gyakorlati fontossága, hogy nincs türelmi idő az áttérésre, az adóhatóság elutasítja azokat a bejelentéseket, melyek július 17-ét követően a régi nyomtatványokon érkeznek be. Elég nagy fejfájást okozhat ez a külföldi aláíróval rendelkező társaságoknak, figyelembe véve, hogy az új nyomtatvány megjelenése és a bevezetés között csak néhány nap telt el. Így az a szakember, aki becsületesen elkészítette a bejelentést a korábbi nyomtatványon, csak épp a szabadságát töltő aláírót várta, most kezdheti elölről az adatlap kitöltését…
Az EGYKE nyomtatványon az állami adóhatóság előtti képviselet ellátására jogosító állandó meghatalmazást, illetve a törvényes képviselő elektronikus ügyintézési jogosultságának bejelentését lehet megtenni. A változás ugyanakkor csak a bejelentés formáját érinti, a képviseletre vonatkozó szabályok nem változtak. A nyomtatvány kitöltéskor mindemellett érdemes körültekintően eljárni. Fontos tisztában lenni a képviseleti szabályokkal és az egyes jogosultságok közti különbséggel, mert egyetlen rossz helyre tett X is komoly következményekkel járhat. Jelen cikkünkben röviden bemutatjuk a képviseletre vonatkozó főbb elméleti és gyakorlati tudnivalókat.
Képviselet adóügyekben
Az állami adóhatóság előtti eljárásban az adózónak lehetősége van arra, hogy ügyében helyette képviselője, meghatalmazottja járjon el. 2013. január 1-jétől továbbá bizonyos eljárások esetén kötelező a képviselet. Az adózó kizárólag ügyvéd, adótanácsadó, adószakértő vagy okleveles adószakértő képviseletével járhat el az adó feltételes megállapítására irányuló eljárásban, a feltételes adó-megállapítás alkalmazhatóságának megállapítására irányuló eljárásban, a szokásos piaci ár megállapítására irányuló eljárásban, az adópolitikáért felelős miniszter vagy a NAV felügyeletére kijelölt miniszter előtt a felügyeleti intézkedés iránti kérelem alapján induló eljárásban.
Az Art. 7. §-a tételesen felsorolja azokat a személyeket, akik adóügyekben képviselőként járhatnak el. A képviseletnek az adótörvények szerint két csoportját különböztetjük meg, ezek a törvényes képviselet és a meghatalmazáson alapuló képviselet.
A törvényes képviselet
Magánszemély (kiskorú) adózó törvényes képviselője a szülő, a gyám és a gondnok. Jogi személyek, illetve egyéb szervezetek törvényes képviselőjét jogszabály vagy jogszabályon alapuló szabályzat határozza meg.
A gazdasági társaságot törvényes képviselőként vezető tisztségviselő(i) írásban cégjegyzés útján képviselik, illetve az ügyvezetés a cégvezető számára általános szervezeti képviseleti jogot biztosíthat. Felszámolás esetén a társaság törvényes képviselője a felszámoló, végelszámolás esetén pedig a végelszámoló.
Adóügyekben a törvényes képviselő külön meghatalmazás nélkül képviselheti a társaságot, csak törvényes képviselői minőségét kell igazolnia. A törvényes képviselet általános és tartós, a képviselő a társaság minden ügyében eljárhat az adóhatóság előtt.
Azoknak az önálló képviseleti joggal rendelkező törvényes képviselőknek, akik rendelkeznek ügyfélkapus hozzáféréssel az adóhatóság 2014. év végén automatikusan létrehozta az elektronikus ügyintézésre vonatkozó jogosultságokat. Erről a képviselők elektronikus úton az ügyfélkapus tárhelyükre értesítést kaptak. Ennek megfelelően esetükben már nem kell külön kérelmezni a cég adóügyeihez való elektronikus hozzáférést. Az együttes képviseleti jogú törvényes képviselők esetén a NAV elektronikus üzenetben kérte a képviselőket, hogy nyilatkozzanak az Ügyfélkapun arról, hogy mely másik törvényes képviselővel jogosultak eljárni, és mely ügyekben. Amennyiben ezt teljesítették, jogosultságuk megnyílt az adóügyek elektronikus intézésére. Abban az esetben, amikor a jogosultság-képzés nem automatikus, az elektronikus hozzáférésre vonatkozó bejelentést az EGYKE adatlapon keresztül lehet megtenni.
A meghatalmazáson alapuló képviselet
A meghatalmazottak köre eltérő attól függően, hogy a meghatalmazó magánszemély, jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező egyéb társaság. Az Art. 7. §-a tételesen felsorolja azokat a személyeket, akik adóügyekben meghatalmazottként járhatnak el, ezt minden esetben érdemes ellenőrizni!
A társaság képviseletére a törvényes képviselő adhat meghatalmazást. Fontos, hogy ha a cég törvényes képviselői együttes képviseleti joggal rendelkeznek, akkor a meghatalmazás is csak a törvényes képviselők együttes aláírásával érvényes.
A meghatalmazás két formája az eseti meghatalmazás és az állandó meghatalmazás. Az eseti meghatalmazás egyedi, konkrét esetre (ügyre) vonatkozik. Ilyenkor a meghatalmazott jogosultsága egy konkrét ügyre korlátozódik, az ügy befejezésével pedig a képviseleti jog is megszűnik. Ilyen esetekben a meghatalmazást nem kell külön bejelenteni az EGYKE nyomtatványon, elegendő bemutatni az írásos meghatalmazást az eljárás kezdetén.
Állandó meghatalmazásnak tekintendő az a meghatalmazás, amelyik az ügyek, kötelezettségek, jogosultságok meghatározott csoportjára, vagy teljes körű eljárási jogosultsággal hatalmazza fel a meghatalmazottat. A meghatalmazás vonatkozhat határozatlan időre, visszavonásig, illetve a meghatalmazáson feltüntetett időpontig, vagy időtartamra. Az állandó meghatalmazás, megbízás a külön jogszabályban meghatározott feltételek teljesítésén túl az adóhatóság előtti eljárásban akkor érvényes, ha az adózó vagy képviselője azt az adóhatóság által rendszeresített formanyomtatványon bejelenti. Ez a formanyomtatvány 2015. július 17-étől az EGYKE adatlap.
Az adóhatóságnak minden esetben vizsgálja a képviselő, meghatalmazott bejelentésének jogosultságát. Az Egységes Képviseleti Adatlaphoz ezért a képviseleti jogosultság igazolásául csatolni kell:
-
törvényes képviselő bejelentése esetén a törvényes képviseletet igazoló eredeti okiratot vagy annak hitelesített másolatát (pl. 30 napnál nem régebbi cégkivonat, kinevezési okirat, jogtanácsosi igazolvány másolata),
-
meghatalmazás bejelentése esetén a meghatalmazó(k) és a meghatalmazott által aláírt meghatalmazást, megbízást, vagy az adatlap pótlapjaként kitölthető rendszeresített nyomtatványt.
A bejelentésre vonatkozó jogszabályok 2015. január 1-jétől lehetőséget adnak arra, hogy azok a törvényes képviselők, akik rendelkeznek elektronikus hozzáféréssel, papír alapú bejelentés – azaz EGYKE adatlap benyújtása – helyett az Ügyfélkapu webes felületén is bejelenthetik az általuk adott állandó meghatalmazást.
A webes felületen történő bejelentéskor az elektronikus irattá alakított (jellemzően szkennelt) meghatalmazást is csatolni kell (csakúgy, mint az EGYKE benyújtása esetén). Fontos különbség azonban, hogy az elektronikus felületen bejelentett meghatalmazás, megbízás csak az állandó meghatalmazott, megbízott jóváhagyásával válik érvényessé.
Ügyintézési módok
Személyes ügyintézés
Személyes ügyfélfogadás keretében szinte valamennyi adóügy intézhető. A személyes ügyintézésre jogosító állandó meghatalmazással a képviselő személyazonosítást követően intézheti az általa képviselt adóügyeit az adóhatóság ügyfélszolgálatain.
Elektronikus ügyintézés
Egy meghatározott adózói kör köteles elektronikus úton teljesíteni bevallási- és adatszolgáltatási kötelezettségét. A közösségi ügyletekről benyújtandó Összesítő nyilatkozat (’A60-as számú bevallás) és a havi járulékbevallások (’08-as számú nyomtatvány) például kizárólag elektronikus úton nyújthatók be.
A kötelezett körön kívül az adóügyek elektronikus intézéséhez bármely adózónak lehetősége van. A bevallások, adatszolgáltatások elektronikus úton történő teljesítéséhez Ügyfélkapu megléte szükséges.
Telefonos ügyintézés
2009-ben a NAV bevezette – az általános telefonos tájékoztató rendszer (TCC) mellett – a telefonon keresztül történő ügyintézést és konkrét ügyekre vonatkozó tájékoztatást. A telefonos ügyfél-tájékoztató és ügyintéző (röviden: ÜCC) rendszer segítségével az adózók vagy az arra jogosult képviselőik telefonon is intézhetnek adóügyeket, vagy kérhetnek egyedi ügyekben tájékoztatást.
A törvényes képviselőnek az egyes adóügyek telefonon történő intézésére vonatkozóan nem kell külön nyilatkoznia, mert törvényes képviselői minőségéből eredően erre külön bejelentés nélkül is jogosult.
Változás a ’T180 adatlaphoz képest, hogy telefonos ügyintézést korábban csak akkor lehetett igényelni, ha a képviselő valamennyi elektronikusan intézhető adóügy intézésére is jogosultságot kért. Az EGYKE nyomtatvány már lehetővé teszi, hogy az a képviselő is kérhet telefonos ügyintézést, aki csak bizonyos ügyek esetén jogosult elektronikus hozzáférésre.
Nem változott azonban az szabály, hogy a telefonos ügyintézéshez egyedi PIN kód igénylése céljából az EGYKE mellett egy másik adatlapot, a TEL jelű nyomtatványt is be kell nyújtani.
A képviseleti jog megszűnése
A meghatalmazás megszűnik annak visszavonásával, felmondással, illetve bármelyik fél halálával, megszűnésével, illetve az ügy befejezésével. A törvényes képviselő képviseleti jogosultsága a törvényekben meghatározott esetekben szűnik meg.
A képviseleti jog megszűnése az adóhatósággal szemben az adóhatósághoz történő bejelentéstől hatályos. A bejelentés napján a képviselő még jogosult, illetve köteles az adóhatósági irat átvételére.
A képviseleti jogosultság megszűnését haladéktalanul be kell jelenteni az adóhatósághoz, ez az adózó kötelessége, azonban a képviselő is eleget tehet a bejelentési kötelezettségnek. Amennyiben az állandó meghatalmazás megszűnését a meghatalmazott jelenti be, erről az adóhatóság az adózót értesíti. Az állandó meghatalmazás, megbízás visszavonását, felmondását, vagy a törvényes képviselő képviseleti jogosultságának megszűnését az EGYKE adatlap benyújtásával, a megszűnés időpontjának megjelölésével lehet bejelenteni.
A képviseleti jogosultság megszűnését elektronikusan és papír alapon is be lehet jelenteni, attól függetlenül, hogy a képviseleti jogosultság a papír alapú, személyes, vagy elektronikus ügyintézésre vonatkozott.
A bejelentés módja
Az EGYKE adatlapot az állami adóhatóság internetes honlapján található általános nyomtatványkitöltő programmal (ÁNYK) kell kitölteni. A benyújtás módjára is szigorú szabályok vonatkoznak, ezért érdemes erre külön odafigyelni. A pontos szabályokat az EGYKE adatlap kitöltési útmutatója tartalmazza. Az adatlapot első alkalommal – néhány kivételtől eltekintve – csak papír alapon lehet beadni a meghatalmazó illetékessége szerinti adóigazgatósághoz postai úton vagy az ügyfélszolgálatokon személyesen. A változás bejelentésének módja a változást megelőző képviseleti jogosultságtól függ.
Felelősség
A törvényes képviselő adóügyekben a Ptk.-ban nevesített általános kártérítési felelősség szabályai szerint tartozik helytállni.
Korábban az Art. kimondta, hogy az állandó meghatalmazás, megbízás időtartama alatt a meghatalmazott, megbízott által elkövetett jogsértés miatt megállapított mulasztási bírság a képviselőt terheli. 2012-től azonban az állandó meghatalmazott mögöttes felelőssége kikerült az Art. rendelkezései közül, tekintve, hogy az adózó és az állandó meghatalmazott közötti jogvita tisztázása nem az adóhatóság hatáskörébe tartozik. Vagyis jelenleg a képviselő nem szankcionálható mulasztási bírsággal. Azt az adózó a képviselővel szemben szerződésszegéssel okozott kárként tudja érvényesíteni a Ptk. szabályai alapján, amennyiben magánjogi szerződéses kapcsolatban állnak, vagy az Mt. munkavállalói kártérítési felelősségre vonatkozó szabályai alapján, ha munkaviszonyban állnak.
Más a helyzet az ellenjegyzés esetében. Az adóbevallást, vagy az azzal egyenértékű nyilatkozatot ellenjegyző adótanácsadó, adószakértő, okleveles adószakértő mögöttes felelőssége továbbra is fennáll, azaz hibás nyilatkozat esetén a mulasztási bírságot az adóhatóság az azt ellenjegyző adótanácsadó, adószakértő, okleveles adószakértő terhére állapítja meg.
A cikk szerzője Szőke Angéla, a BDO Magyarország adómenedzsere és Kertész Gábor tax partner. A BDO Magyarország az Adó Online szakmai partnere.
