Az adózói életút kockázatelemzésének jelentősége adóellenőrzéskor

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Az adózók megalakulásához kapcsolódó, illetve a személyi változásokhoz kapcsolódó kockázatelemzési rendszer kialakítása során a Nemzeti Adó- és Vámhivatal elsősorban a prevenciót és a későbbi nyomon követés folyamatos biztosítását tűzte ki célul.

A NAV és jogelődei hosszú évek óta kiemelt figyelemmel kísérik az adózói életút jelentősebb állomásait, így

• az adózó megalakulását, átalakulását,
• az adózó tulajdonosi, illetve szervezeti képviselői körében történő személyi változásokat,
• az adózó illetékesség-, illetve székhely váltását,
• az adózó megszűnését.

Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (Art.) egyes rendelkezései az érintett vállalkozási körben egy komplex, több hatósági eljárást honosítottak meg a magyar jogrendben 2012. január 1-jétől: az adóregisztrációs eljárást. E jogintézmény előfutárának tekinthető 2009-től az újonnan, jogelőd nélkül alakult vállalkozások kockázatelemzése, valamint az adószám kiadását követő 90 napon belül történő helyszíni ellenőrzése [a továbbiakban: UVK (Újonnan, jogelőd nélkül alakult Vállalkozások Kockázatelemzése].

Az alábbiakban, az egyes főbb adózói életszakaszokhoz kapcsolódó csoportosításban, a kockázatelemzés és a hatósági ellenőrzés főbb elemeiről ejtünk szót.

1. Újonnan, jogelőd nélkül alakult, induló vállalkozások

Az adóregisztrációról, az induló vállalkozásokat, illetve személyi változással érintett gazdasági társaságokat érintő komplex kockázatelemzési rendszerről az Adó szaklap korábbi számában átfogó cikk jelent meg, ezért az alábbiakban e témakört csak részleteiben érintjük.

Az újonnan, jogelőd nélkül alakult gazdasági társaságok kockázatelemzése kiterjed valamennyi cégbejegyzésre kötelezett társaságra, függetlenül annak szervezeti formájától. A kockázatelemzés elsősorban a tervezett tevékenység folytatásához szükséges személyi és tárgyi feltételek meglétének, az alapítók, tagok, tulajdonosok korábbi és jelenbeli érdekköréhez tartozó gazdasági szervezetek adózói „magatartása” elemzésének, valamint több, az adózói szokásokhoz kapcsolódó jelenség együttes értékelésének alapján történik. A kockázatelemzés eredményeként, előre meghatározott feltételek fennállása esetén választják ki az érintett gazdasági társaságokat, és kiküldik részükre az adóregisztrációs KOCKERD kérdőívet az adószám kiadását követő 90 napon belül történő, jellemzően az adózó székhelyén lefolytatandó adóhatósági ellenőrzés lefolytatása érdekében.

Ha az induló vállalkozás nem küldi vissza a KOCKERD kérdőívet kitöltve a NAV részére, és azt az Art 172. § szerinti mulasztási bírság kiszabását követően sem tölti ki és juttatja el a hatóság részére, akkor az adószámát az Art. alapján törlik.

Az induló vállalkozások alakulását követő korai életszakaszában az adóhatósági ellenőrzések jellege elsősorban a 90 napon belül lefolytatandó helyszíni ellenőrzések köre, figyelemmel az Art. 90. § (7) bekezdés által előírt 10 százalékos ellenőrzöttségi szintre.

A helyszíni ellenőrzések tapasztalatai az alábbiakban foglalhatók össze:

• a székhely, a központi ügyintézés helye gyakran nem alkalmas a célzott tevékenység végzésére,
• a cégtáblát nem helyezik ki a székhelyen,
• az ügyvezető a székhelyen nem elérhető,
• a gazdasági társaság képviselőjének bejelentése nem, vagy nem megfelelő módon történt meg,
• az adózó a megjelölt székhelyén, illetve annak környezetében ismeretlen (például a házban lakók nyilatkozatai alapján).

Amennyiben az újonnan induló adózónál végzett helyszíni ellenőrzés, a törvény vonatkozó előírásaival összhangban megállapítja az adószám törlésének vagy az adószám felfüggesztésének a feltételeit, akkor az adóhatóság erről soron kívül intézkedik.

Az induló vállalkozások esetében a KOCKERD kérdőívben rögzített adózói válaszok ellenőrzése is megtörténik, amelynek során a személyi, tárgyi feltételek és a tevékenység folytatására utaló egyéb körülmények is revízió alá kerülnek. Az ellenőrzések megállapításainak figyelembevételére az adóregisztrációs eljárást követő kockázatelemzéssel kerül sor, amely alapján döntés születik a fokozott adóhatósági felügyelet esetleges elrendeléséről (a továbbiakban: FAF).

A FAF időszakában több szankciót is előírhat az adóhatóság, amelyek az Art. alapján a következők lehetnek:

• az adózó a rá egyébként irányadó általános forgalmiadó-bevallási gyakoriságnál gyakoribb – éves helyett negyedéves vagy havi, negyedéves helyetti havi – bevallás benyújtására kötelezhetik;
• az adózóra, a rá egyébként irányadó közösségi összesítő nyilatkozat benyújtási gyakoriságnál gyakoribb benyújtási kötelezettség (amennyiben rendelkezik közösségi adószámmal);
• az adóbevallások kötelező ellenjegyzéshez kötése (amelyet adótanácsadó, adószakértő, okleveles adószakértő tehet meg);
• az általános forgalmiadó-bevallás alapjául szolgáló bizonylatok másolatban történő papír alapú benyújtása.

Az adózó a FAF időszakában szigorú adóhatósági nyomon követés mellett köteles az adókötelezettségeket betartani. Az adózó adószámát törlik,

• ha a FAF alatt az Art. 172. § (2) bekezdés alapján az adóhatóság mulasztási bírságot állapít meg (nyugtaadási kötelezettség elmulasztása, igazolatlan eredetű áru forgalmazása, valamint be nem jelentett alkalmazott foglalkoztatása miatt);
• bevétel eltitkolásával, a bizonylatok, könyvek, nyilvántartások meghamisításával, megsemmisítésével összefüggő adóhiány alapján a NAV adóbírságot szab ki;
• az adózó felszólítás ellenére sem teljesíti bevallási, összesítő nyilatkozatbenyújtási kötelezettségét, és mulasztását nem menti ki;
• az adózó felszólítás ellenére sem tesz eleget az általános forgalmiadó-bevallás alapjául szolgáló bizonylatok papír alapú benyújtásának, illetve nem gondoskodik felszólítás ellenére sem a bevallásai megfelelő ellenjegyeztetéséről.

Az UVK adózók FAF előtti kockázatelemzésén és ellenőrzésein kívül a NAV kialakította a folyamatos nyomon követés érdekében a következő kockázatkezelési rendszereket:

• UVK korai nyomon követése,
• UVK két gazdasági éven belüli nyomon követése,
• a FAF nyomon követési rendszere.

A fenti rendszerek fő célja a folyamatos nyomon követés mellett, hogy a desk audit módszerével a lehető legcélzottabban jelölje meg az ellenőrizni szükséges vállalkozásokat, egyidejűleg megjelölve a vizsgálandó adókötelezettséget.

A korai nyomon követés rendszerében az adózók első általános forgalmiadó-bevallásait, illetve a havi járulék bevallások információit, valamint néhány jelentősebb kötelezettség teljesítését (például a számviteli szabályzatok elkészítését) ellenőrzik.

2013. december 5: Adónap

ART, SZJA, ÁFA, JÁRULÉKOK, TAO – Mindent megtudhat a 2014-től hatályos adó- és járulékváltozásokról! Időpont: 2013. december 5. Helyszín: Best Western Hotel Hungária, 1074 Budapest Rákóczi út 90. Program: 09.00-10.00     Az adózás rendjéről szóló törvény változásai       10.15-11.45     Személyi jövedelemadó változásai           13.00-14.00     Járulékok változásai                   14.00-15.30     Általános forgalmi adó változásai           15.45-16.45     Társasági adó változásai   Előadók: Dr. Vámosi-Nagy Szabolcs ügyvéd, adószakértő, c. egyetemi tanár ELTE jogi kar Dr. Németh Nóra tanácsos, NAV Dr. Kovács Ferenc adószakértő Sike Olga főosztályvezető-helyettes, NAV Széll Zoltánné szakmai főtanácsadó, NAV További információk és jelentkezés itt

A két gazdasági éven belül történő nyomon követés során a NAV az adózók teljes gazdasági tevékenységét figyelemmel kíséri, főként azokat a rendszereket, amelyek

• a gazdasági tevékenység hirtelen megváltozására utalnak,
• az adóhatósági kapcsolat (bevallási fegyelem, fizetési hajlandóság) rendezettségére vonatkoznak, illetve
• egyéb adókötelezettségek teljesítését (például a foglalkoztatottak bejelentését, az értékesítés bizonylatolását) mutatják.

A FAF nyomon követési rendszerében fő szabályként a kockázatelemzési feladatok az alábbi tények, körülmények vizsgálatára irányulnak:

• az Art. által előírt egyes adókötelezettségek teljesítése (például nyugta- és számlaadási kötelezettség teljesítése, árueredet igazolása, foglalkoztatottak esetében fennálló bejelentési kötelezettség teljesítése), illetve
• az Art. által nevesített FAF „szankciók” (havi/negyedéves bevallási kötelezettség teljesítése, közösségi beszerzések/értékesítések összesítő nyilatkozatának benyújtása, bevallások adószakértő általi kötelező ellenjegyzése, áfabevallás papír alapú háttérbizonylatainak benyújtása) teljesítése.

Az ellenőrzések tapasztalatai szerint a FAF alatt álló adózók igyekeznek a szigorított adókötelezettségeknek eleget tenni. Az esetleges mulasztások leginkább a nyugta- és számlaadási kötelezettség, illetve a foglalkoztatottak esetében fennálló bejelentési kötelezettség elmulasztása körébe esnek.

2. Személyi változással érintett gazdasági társaságok

A személyi változással érintett, cégbejegyzésre kötelezett gazdasági társaságok adóregisztrációs eljárást követő kockázatelemzési rendszere, elveit tekintve, lényegében megegyezik az UVK rendszerével. Lényegi eltérést csupán az adózó saját korábbi tevékenységének és adókapcsolatainak hangsúlyosabb figyelembevétele jelent. Az adózóra meghatározott kockázati érték alapján jelölik ki a gazdasági társaságokat a KOCKERD kérdőív kiküldés érdekében.

A kérdőív kitöltésére, visszaküldésére vonatkozó szabályok megegyeznek a 1. fejezetben foglaltakkal.

A személyi változással érintett társaságok esetében az ellenőrzések elsősorban a kérdőívekben közölt információk valóságtartalmának vizsgálatára terjednek ki a FAF elrendelése esetében. A FAF elrendelésének feltételei, valamint az Art. által előírt FAF alatti kötelezettségek, valamint szankciók megegyeznek az induló vállalkozásokra érvényes előírásokkal.

A FAF időszakában a NAV nyomon követési rendszere lényegében megegyezik a 1. fejezetben leírtakkal. Érdemi különbséget az adókötelezettség teljesítésének figyelésében tapasztalhatunk. A huzamosabb ideje működő, személyi változással érintett gazdasági társaságok esetében elsősorban a korábbi adózási szokásokhoz képest történő változások, valamint az adóhatósággal való kapcsolattartás jelentős változása kelthet gyanút. Az előbbiek elemei többek között

• bevallási szokások lényeges megváltozása,
• a bevallások értékadatainak tendenciózus, jelentős módosulása,
• a bejelentési kötelezettségek többszöri elmulasztása.

Az 1. és 2. fejezetekben lényegében az adóregisztrációs rendszer és az ezt követő kockázatelemzési rendszer keretében kialakított, az adóhatóság által működtetett protokollok vázolása történt meg.

3. Az adózók illetékesség- (székhely-) változása

Az adózói életútban jelentős változás, amikor egy gazdálkodó úgy dönt, hogy székhelyét máshová helyezi át (gazdasági ok miatt, vagy éppen a hatóságok elől való eltűnési kísérletként).

Önmagában a székhely változása nem jelent jelentősebb adókockázatot, itt a problémát a kísérő jelenségek jelentik, amelyek az alábbiak lehetnek

• a székhelyszolgáltatást nyújtó vállalkozásokhoz, személyekhez történő bejelentkezés (amennyiben a jogszabályi előírások alapján a székhely fogalmának tartalmi elemei sem teljesülnek),
• a nem létező címre, vagy önmagában székhelynek alkalmatlan címre történő bejelentkezés (nincs az utcában olyan házszám, illetve külterületi beépítetlen földrészlet lesz székhelyként megjelölve),
• a székhelyként megjelölt címen tartózkodó személy tudta nélkül lett a székhely bejegyezve.

Az ellenőrzési tapasztalatok arra mutattak rá, hogy a gazdasági társaságok a székhelyváltozással egyidejűleg gyakran

• megszüntetik telephelyeiket, fióktelepeiket,
• külföldi magánszemélyek részére értékesítik azt,
• céghalmozó, cégbedöntéssel hivatásszerűen foglalkozó személy kerül ügyvezetői, tulajdonosi körbe,
• bevallásaikat nem nyújtják be,
• bejelentési kötelezettségeiket elmulasztják,
• a NAV irányába elérhetetlenné válnak, fantomizálódnak,
• magával a székhelyszolgáltatást nyújtóval sem tartanak egy idő után kapcsolatot.

A fent leírtak, mint kísérő jelenségek a NAV által jól monitorozható, ellenőrzéssel hatékonyan vizsgálható körülmények, amelyek részletesebb kifejtés nélkül is jelentős adókockázatot hordoznak. A NAV által az illetékességüket, illetve székhelyüket váltó adózókra kialakított kockázatkezelési/ nyomon követési rendszer indikációi is elsősorban a fentiekben taglalt tények, körülmények figyelésére irányulnak. A rendszerből ellenőrzésre történt kiválasztást követően jellemzően helyszíni operatív jellegű vizsgálatokat folytatnak le (például, hogy az adózó elérhető-e a székhelyén, létezik-e egyáltalán a bejegyzett székhelycím, vagy van-e az adózónak a székhelyszolgáltatóval élő kapcsolata). Ha az adóhatósági rendszerben rendelkezésre állnak különböző belföldi vagy külföldi forrásból származó kontroll információk, akkor bevallások utólagos ellenőrzésére irányuló vizsgálatokat is elrendelhetnek. Elsősorban az általános forgalmi adó és a járulékkötelezettségek teljesítése ellenőrizhető.

A székhelyváltó adózók körében az átlagnál lényegesen magasabb arányban hiúsulnak meg az ellenőrzések, illetve magas részarányt képviselnek az adószám felfüggesztése vagy az adószám törlése alá kerülő adózók. Az érintett adózói körben, viszonylag magas számban kezdeményezi az adóhatóság a cégbíróság előtt az adózó törlését.

A fentiek alapján elmondható, hogy a NAV kiemelt figyelemmel kíséri ezen adózói kört a kockázatelemzés, az ellenőrzés, valamint egyéb hatósági eljárások segítségével, amelyhez a jogszabály a bírságolás és az adószám megszüntetése mellett ultima ratio jelleggel az adózó törlését is lehetővé teszi.

Mérlegképes Kreditkártya
Szerezze meg Ön is kötelező kreditpontjait Kiadónk minőségi képzésein! További részletekért kattintson ide! Rodin mérlegképes kreditpontos rendezvények – további részletek itt. A Complex Kiadó kreditpontot érő kiadványai

4. Az adózói életút vége, a jogutód nélküli megszűnés

Gazdasági elemzők és statisztikai adatok is megerősítik, hogy évről évre jelentősebb számban szűnnek meg jogutód nélkül a gazdasági társaságok. A megszűnések leggyakrabban felszámolási, végelszámolási, kényszertörlési eljárás keretében történnek, amelyhez kapcsolódóan az Art. különböző hatósági eljárások elvégzését írja elő a NAV részére.

A felszámolási eljárás alá kerülő adózókat 2011. december 31-ig az Art. vonatkozó rendelkezései alapján teljes körűen kellett ellenőriznie az adóhatóságnak. Az Art. 2012. évi változásait követően kockázatelemzésen alapuló kiválasztási rendszert alkalmaz a NAV, annak érdekében, hogy a szűkösen rendelkezésre álló ellenőrzési kapacitásokat a lehető leghatékonyabban használja föl. A kockázatelemzés során a vállalkozások megszűnését közvetlenül megelőző bevallási időszakokat ellenőrzi az adóhatóság, különös tekintettel az általános forgalmi adó, társasági adó bevallásainak tartalmára, valamint az éves vagy évközi mérlegekben, eredménykimutatásokban szereplő adatokra. Az adózók kockázati értéke alapján képzett toplistából jelölik ki a felszámolás alatt álló vállalkozásokat. Az ellenőrzési tapasztalatok alapján a kockázatkezelési rendszer folyamatosan fejlesztés alatt áll.

A kényszertörlési eljárás keretében megszűnt gazdasági társaságokra vonatkozóan a NAV önálló kockázatelemzési rendszert dolgozott ki, amelynek alapelvei lényegében megegyeznek a felszámolási kockázatelemzési rendszerben megtalálhatókkal. Érdemi különbséget jelent, hogy a kényszertörléssel érintett adózókról sokkal kevesebb információ áll rendelkezésre a NAV részére.

A végelszámolással megszűnő adózók esetében az Art. 89. § (1) bekezdése szerint kötelező adóhatósági ellenőrzést lefolytatni, így e körben a kialakított kockázatelemzési rendszer a kiválasztási funkció helyett elsősorban egyéb követési feladatokat szolgál ki.

5. Összegzés

Írásunkban a teljesség igénye nélkül igyekeztünk bemutatni az adózói életút jelentősebb pontjaihoz kapcsolódó adóhatósági kockázatelemzési rendszereket és az ezzel összefüggő ellenőrzési feladatokat.

Az életúthoz kapcsolódó hatósági jelenlét minden esetben jelentősebb változást érint, vizsgál, amely jogszabályi környezetből levezethetően viszonylag széles körben dokumentált. Ezek az életútban megjelenő változások akár bevallási, bejelentési kötelezettség, avagy számviteli oldalról dokumentálandók, az adóhatóság részére kötelező jelleggel közlendők.

Cikkünkben nem tértünk ki az adózói életúthoz kapcsolódó egyes gyakran előforduló jelenségekre, mint például a „cégbedöntés” vagy a céghalmozás esetköreire.

A NAV az adózói életút valamennyi jelentősebb fordulópontján biztosítja a kockázatelemzésen alapuló hatósági jelenlétet a költségvetési bevételek biztosítása érdekében.

---