Az áfa-emelés egyharmadát nyelték le a cégek – mindenki szenvedhet még

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A korábbi tapasztalatokkal szemben a júliusi áfa-emelés elméleti technikai hatásának nem 80%-át, hanem kb. csak kétharmadát hárították tovább a vállalkozások a fogyasztókra – hangzott el a Magyar Nemzeti Bank által ma közzétett inflációs jelentés ismertetőjén. A cégek a gazdasági kényszer, a nagyon gyenge lakossági fogyasztás miatt döntöttek úgy, hogy elfojtják áremelési szándékaikat. A jegybank egyébként éppen emiatt, a 2010-ben is várhatóan gyenge belső kereslet miatt számít arra, hogy nagyon lassú lesz a magyar gazdasági válságból való kilábalása a külpiaci élénkülés mellett is, és ezért válhatunk le a régiós országok gazdasági növekedési trendjéről.

„”Egy negatív spirál receptje””

A magyar gazdaság régiós országoktól várható mérsékelt leválása amellett következik be, hogy az exportértékesítés élénkülése nálunk hasonló lehet a térségi országokéhoz. Ennek oka, hogy már idén is közel 10%-kal csökkent a kis magyar piacon a belső értékesítés. A kormányzati megszorítások, az emelkedő munkanélküliség, a korlátozott hitellehetőségek, illetve a háztartások eddiginél jóval óvatosabb költekezési hajlandósága együttesen azt vetíti előre, hogy a belső kereslet 2010-ben is nagyon „”nyomott”” lehet. Az MNB friss előrejelzése szerint jövőre átlagosan még 3%-kal csökkenhet a háztartások fogyasztása az idei 8%-os zuhanás után.

Az MNB szakértői a friss elemzésben arra hívják fel a figyelmet, hogy a visszaeső belső kereslet a gazdaság nominális alkalmazkodását is felgyorsította. A szűkülő értékesítési lehetőségek mentén az árleszorító hatások élénkültek, így például a korábban tartósan magas árnövekedést mutató piaci szolgáltatások esetén is markáns dezinflációt tapasztalt az MNB. „”Az egyre visszafogottabb árazási döntéseket a nominális bérek lassulása is követi. A folyamat várhatóan a következő években is jellemző marad, ezzel segítve egy tartósan alacsony inflációs pálya kialakulását.”” – vetíti előre a kilátásokat a jelentés.

A magyar gazdaság növekedési folyamatai kapcsán az MNB szakértői úgy látják, hogy a belső kereslet gyengesége mellett az is lefelé ható tényező lehet, hogy a kis- és közepes vállalati réteg számára a tavaly ősszel kialakult hitelpiaci válság a régiós országokénál nagyobb finanszírozási nehézségeket okozhatott és ez is hozzájárulhat a gazdasági divergenciához.

Még lesznek elbocsátások

A visszafogott keresleti környezetben a vállalatok továbbra is munkaerő-költségeik lefaragásával próbálják stabilizálni működőképességüket. A folyamat eredményeként a versenyszektor bérindexe a korábbi években tapasztaltnál lényegesen alacsonyabb szintre süllyedt. Különösen markáns béralkalmazkodást tapasztalt az MNB a korábban tartósan magas bérnövekedést mutató piaci szolgáltató ágazatok esetében, míg az év elején rendkívül visszafogott feldolgozóipari bérdinamika az exportértékesítések élénkülésével párhuzamosan tovább emelkedett.

A jegybank szakértői úgy látják, hogy idén 4.4%-kal, míg jövőre 3.7%-kal nőhetnek a versenyszférában a bruttó bérek. A versenyszféra foglalkoztatottsága az idei 2.7%-os csökkenés után jövőre további 2.2%-kal mérséklődhet.

A munkanélküliségi ráta felől megközelítve mindezt, a jegybank azt jósolja, hogy a már most is kétszámjegyű ráta 2010 végéig emelkedni fog, bár a gazdaság a jövő év közepe környékén már növekedésnek indulhat. Több negyedévig tarthat tehát, mire a pozitív gazdasági folyamatok újra érezhető mértékű foglalkoztatás-növekedéshez vezetnének.

Az MNB szakértői friss elemzésükben megismételték a már ismert, közép távon inkább lefelé mutató gazdasági növekedési kockázatokat, de egy új kockázatra is felhívták a figyelmet. Meglátásuk szerint Nyugat-Európában a válság átrendezheti a gazdaságok importszerkezetét, így a magyar export várható fellendülésének a gazdasági növekedéshez való hozzájárulása is korlátozottabb lehet.

Jó ideig nem kell a külföld pénze

A tartósan nyomott belső kereslet és a vállalati profitok megcsappanása összességében drasztikusan mérsékelte az ország importszükségletét, így hatalmas többletbe váltott az ország külkereskedelmi mérlege; azon keresztül pedig a folyó fizetési mérleg is többletbe csapott át. Idén a folyó fizetési mérleg hiánya az MNB augusztusi előrejelzéséhez képest (-2.9% a GDP arányában) lényegesen alacsonyabb lehet (0.5%), jövőre és 2011-ben is 1.5% körüli deficit mutatkozhat mindössze ebben a mérlegben.

Az erősen csökkentett folyó fizetési mérleg deficit mellett az ország külső finanszírozási igénye finanszírozási képességbe csap át idén: az MNB szerint a GDP 0.6%-a lehet a magyar gazdaság nettó megtakarítói pozíciója. Ez ráadásul nemcsak átmenetileg, hanem tartósan is fennmaradhat: 2010-re a GDP 0.1%-át, 2011-ben 0.9%-át teheti ki az ország nettó megtakarítói pozíciója, ami jelentősen mérsékli a forint esetleges újabb gyengülésével kapcsolatos kockázatokat.

Forrás: Portfolio.hu

---