Az áfa-emelés egyharmadát nyelték le a cégek – mindenki szenvedhet még


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A korábbi tapasztalatokkal szemben a júliusi áfa-emelés elméleti technikai hatásának nem 80%-át, hanem kb. csak kétharmadát hárították tovább a vállalkozások a fogyasztókra – hangzott el a Magyar Nemzeti Bank által ma közzétett inflációs jelentés ismertetőjén. A cégek a gazdasági kényszer, a nagyon gyenge lakossági fogyasztás miatt döntöttek úgy, hogy elfojtják áremelési szándékaikat. A jegybank egyébként éppen emiatt, a 2010-ben is várhatóan gyenge belső kereslet miatt számít arra, hogy nagyon lassú lesz a magyar gazdasági válságból való kilábalása a külpiaci élénkülés mellett is, és ezért válhatunk le a régiós országok gazdasági növekedési trendjéről.

„”Egy negatív spirál receptje””

A magyar gazdaság régiós országoktól várható mérsékelt leválása amellett következik be, hogy az exportértékesítés élénkülése nálunk hasonló lehet a térségi országokéhoz. Ennek oka, hogy már idén is közel 10%-kal csökkent a kis magyar piacon a belső értékesítés. A kormányzati megszorítások, az emelkedő munkanélküliség, a korlátozott hitellehetőségek, illetve a háztartások eddiginél jóval óvatosabb költekezési hajlandósága együttesen azt vetíti előre, hogy a belső kereslet 2010-ben is nagyon „”nyomott”” lehet. Az MNB friss előrejelzése szerint jövőre átlagosan még 3%-kal csökkenhet a háztartások fogyasztása az idei 8%-os zuhanás után.

Az MNB szakértői a friss elemzésben arra hívják fel a figyelmet, hogy a visszaeső belső kereslet a gazdaság nominális alkalmazkodását is felgyorsította. A szűkülő értékesítési lehetőségek mentén az árleszorító hatások élénkültek, így például a korábban tartósan magas árnövekedést mutató piaci szolgáltatások esetén is markáns dezinflációt tapasztalt az MNB. „”Az egyre visszafogottabb árazási döntéseket a nominális bérek lassulása is követi. A folyamat várhatóan a következő években is jellemző marad, ezzel segítve egy tartósan alacsony inflációs pálya kialakulását.”” – vetíti előre a kilátásokat a jelentés.

A magyar gazdaság növekedési folyamatai kapcsán az MNB szakértői úgy látják, hogy a belső kereslet gyengesége mellett az is lefelé ható tényező lehet, hogy a kis- és közepes vállalati réteg számára a tavaly ősszel kialakult hitelpiaci válság a régiós országokénál nagyobb finanszírozási nehézségeket okozhatott és ez is hozzájárulhat a gazdasági divergenciához.

Még lesznek elbocsátások

A visszafogott keresleti környezetben a vállalatok továbbra is munkaerő-költségeik lefaragásával próbálják stabilizálni működőképességüket. A folyamat eredményeként a versenyszektor bérindexe a korábbi években tapasztaltnál lényegesen alacsonyabb szintre süllyedt. Különösen markáns béralkalmazkodást tapasztalt az MNB a korábban tartósan magas bérnövekedést mutató piaci szolgáltató ágazatok esetében, míg az év elején rendkívül visszafogott feldolgozóipari bérdinamika az exportértékesítések élénkülésével párhuzamosan tovább emelkedett.

A jegybank szakértői úgy látják, hogy idén 4.4%-kal, míg jövőre 3.7%-kal nőhetnek a versenyszférában a bruttó bérek. A versenyszféra foglalkoztatottsága az idei 2.7%-os csökkenés után jövőre további 2.2%-kal mérséklődhet.

A munkanélküliségi ráta felől megközelítve mindezt, a jegybank azt jósolja, hogy a már most is kétszámjegyű ráta 2010 végéig emelkedni fog, bár a gazdaság a jövő év közepe környékén már növekedésnek indulhat. Több negyedévig tarthat tehát, mire a pozitív gazdasági folyamatok újra érezhető mértékű foglalkoztatás-növekedéshez vezetnének.

Az MNB szakértői friss elemzésükben megismételték a már ismert, közép távon inkább lefelé mutató gazdasági növekedési kockázatokat, de egy új kockázatra is felhívták a figyelmet. Meglátásuk szerint Nyugat-Európában a válság átrendezheti a gazdaságok importszerkezetét, így a magyar export várható fellendülésének a gazdasági növekedéshez való hozzájárulása is korlátozottabb lehet.

Jó ideig nem kell a külföld pénze

A tartósan nyomott belső kereslet és a vállalati profitok megcsappanása összességében drasztikusan mérsékelte az ország importszükségletét, így hatalmas többletbe váltott az ország külkereskedelmi mérlege; azon keresztül pedig a folyó fizetési mérleg is többletbe csapott át. Idén a folyó fizetési mérleg hiánya az MNB augusztusi előrejelzéséhez képest (-2.9% a GDP arányában) lényegesen alacsonyabb lehet (0.5%), jövőre és 2011-ben is 1.5% körüli deficit mutatkozhat mindössze ebben a mérlegben.

Az erősen csökkentett folyó fizetési mérleg deficit mellett az ország külső finanszírozási igénye finanszírozási képességbe csap át idén: az MNB szerint a GDP 0.6%-a lehet a magyar gazdaság nettó megtakarítói pozíciója. Ez ráadásul nemcsak átmenetileg, hanem tartósan is fennmaradhat: 2010-re a GDP 0.1%-át, 2011-ben 0.9%-át teheti ki az ország nettó megtakarítói pozíciója, ami jelentősen mérsékli a forint esetleges újabb gyengülésével kapcsolatos kockázatokat.

Forrás: Portfolio.hu


Kapcsolódó cikkek

2024. június 20.

Mi történhet még idén a forinttal és a magyar kamattal?

A napokban látott forintgyengülés ellenére az euró jegyzése a 385 és 400 forint közötti sávban maradhat az idén. Legalábbis erre számít Németh Dávid, a K&H vezető elemzője alapesetben, azaz akkor, ha nem történik jelentős változás az év hátralévő hónapjaiban a világ- és a magyar gazdaságban. A szakember beszélt a magyar inflációról, a várható kamatpályáról és a szükséges kiigazításról, valamint az uniós kilátásokról is.

2024. június 20.

Illeték: cserét pótló vétel

Életünk során adunk-veszünk dolgokat, akár ingatlanokat is. Változunk is változtatunk. Abban az esetben, ha ingatlant szerzünk ellenérték fejében, általában vagyonszerzési illetéket kell fizetni. Az ingatlan szerzése, átruházása, hasznosítása jogi esemény is, mely akár csere formájában is megvalósulhat. Jelen cikkben az illetéktörvényben szereplő csere, illetve cserét pótló vétel szabályait, érdekességeit mutatjuk be.

2024. június 19.

Varga Mihály: Magyarország élen jár a gazdaságfehérítésben az uniós országok között

Az Európai Unión belül Magyarország hajtotta végre az egyik legnagyobb gazdaságfehérítést 2010 óta: az áfarés mértéke 22 százalékról 4,4 százalékra, a GDP-arányos adóelvonás mértéke pedig 40 százalékról 35 százalékra csökkent – jelentette ki Varga Mihály az Adóigazgatások Európai Szervezete (IOTA) éves közgyűlésének szerdai nyitó napján Budapesten.