Az Áfa tv. 58. § alá tartozó ügyletek kezelése (X. rész)


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A cikksorozat jelen részében arról lesz szó, hogyan kell kezelni az előlegeket az Áfa tv. 58. §-ának hatálya alá tartozó ügyleteknél.

Előlegszabályok alkalmazása az Áfa tv. 58. §-ának hatálya alá tartozó ügyleteknél

 Az Áfa tv. 59. §-a értelmében termék értékesítése, szolgáltatás nyújtása esetében, ha a teljesítést megelőzően ellenértékbe beszámítható vagyoni előnyt juttatnak (a továbbiakban: előleg), a fizetendő adót pénz vagy készpénz-helyettesítő fizetési eszköz formájában juttatott előleg esetében annak jóváírásakor, kézhezvételekor, egyéb esetben annak megszerzésekor kell megállapítani.

A következetesen képviselt adóhatósági álláspont szerint az áfa rendszerében előlegről kizárólag abban az esetben beszélünk, ha a termék beszerzőjének, szolgáltatás igénybevevőjének szerződéses vagy jogszabályon alapuló kötelezettsége van a teljesítést megelőzően az ellenérték egy részét vagy teljes egészét megfizetni. Nem minősül előlegnek az áfa tekintetében az, ha a partner saját döntése alapján rendezi az ellenérték egy részét vagy egészét a teljesítést megelőzően.

Előlegfizetés esetén – ha az Áfa tv. 159-165. §-ai alapján az ügyletről számlát kell készíteni – az előlegről előlegszámlát, a teljesítésről végszámlát kell kibocsátani, azzal, hogy ha a teljes összeget előlegként megfizetik, bizonyos feltételekkel lehetőség van ún. egybizonylatos megoldás alkalmazására. (Az előlegszámlákra vonatkozó szabályokat részletesen összefoglalja a „Számla? Nyugta? Számviteli bizonylat?” c. cikksorozat I. része.)

Amennyiben nem a teljes ellenértéket fizetik meg előre, az egybizonylatos módszer nem alkalmazható, ilyenkor minden esetben külön kell előlegszámlát és végszámlát kibocsátani, az előlegszámlán az előleg átvételének, jóváírásának napját, a végszámlán az ügylet teljesítési időpontját feltüntetve.

Fontos tudni, hogy az Áfa tv. 58. §-ának rendszerében az előlegszabályok nem minden esetben értelmezhetőek.

Előleg a főszabály szerinti esetekben

Azokban az esetekben, amikor

  • a felek a szerződésben az időszak végét megelőző határidőt határoztak meg fizetési esedékességként,
  • az időszak utolsó napjáig nem kerül sor a számla kibocsátására, és
  • a vevő, igénybe vevő a teljesítés ellenértékét számla hiányában is részben vagy egészben ténylegesen megfizeti a teljesítési időpontot megelőzően,

akkor a teljesítési időpont az Áfa tv. 58. § (1) bekezdésében foglalt főszabály alapján az időszak utolsó napja lesz, az ezt megelőzően részben vagy egészben megfizetett ellenérték pedig az Áfa törvény 59. §-a szerinti előlegnek minősül. Ekkor az átvett, jóváírt előlegről előlegszámlát kell kibocsátani.

Példa1:

A 2022. április havi bérleti díj a tárgyhó 10. napján volt esedékes, a számla kiállítására nem került sor a hónap végéig, a partner azonban számla hiányában is fizetett esedékességkor. Ekkor előlegszámlát kell kibocsátani, azon az előleg átvételének, jóváírásának napját (2022. április 10.) feltüntetve, az időszak utolsó napjával (2022. április 30.) mint teljesítési dátummal pedig végszámlát kell készíteni. Választható az ún. egybizonylatos megoldás is, az előlegszámlára megjegyzésként rávezetve a végteljesítés dátumát is, ekkor külön végszámlát már nem kell kibocsátani.

Lényeges, hogy az előlegre vonatkozó szabályok alkalmazása szempontjából nem önmagában annak van jelentősége, hogy az esedékesség megelőzi-e a teljesítés időpontját, az is számít, hogy ténylegesen meg is történt-e a kifizetés a teljesítést megelőzően.

Példa2:

A 2022. április havi bérleti díj a tárgyhó 10. napján volt esedékes, a számla kiállítására nem került sor a hónap végéig. A partner számla hiányában nem fizetett április végéig, hanem megvárta a számla kibocsátását. Ekkor teljesítést (2022. április 30.) megelőző fizetés hiányában előlegfizetésről nem beszélhetünk.

Példa3:

A 2022. április havi bérleti díj 25%-a a tárgyhó 10. napján volt esedékes, 75%-a pedig a tárgyhó 20. napján. A számla kiállítására egyik tételről sem került sor a hónap végéig, a partner azonban az első részletet számla hiányában is kifizette esedékességkor, míg a másodikat csak a hónap utolsó napját követően rendezte. Ekkor a első részletről előlegszámlát kell kibocsátani, azon az előleg átvételének, jóváírásának napját feltüntetve, a fennmaradó 75%-ról pedig az időszak utolsó napjával mint teljesítési dátummal végszámlát kell készíteni. A jobb áttekinthetőség érdekében célszerű először a teljes ellenértéket, majd negatív előjellel az előleget feltüntetni, pénzügyileg rendezendő összegként a fennmaradó 75%-ot szerepeltetve. Az ún. egybizonylatos megoldás nem választható, mivel nem került sor a teljes ellenérték leadózására előleg címén.

Előleg az Áfa tv. 58. § (1a) bekezdés a) pontja szerinti esetekben

Az Áfa tv. 58. § (1a) bekezdés a) pontjának speciális szabálya alá tartozó ügyleteknél akkor értelmezhető az 59. §-a szerinti előleg, ha

  • a számlát az időszak utolsó napját megelőzően, de az ellenérték fizetési esedékességét követően bocsátják ki,
  • a partner pedig az esedékességkor vagy azt követően, de még a számlakibocsátást megelőzően megfizeti az ellenértéket.

Ha ugyanis a számla kibocsátása és az ellenérték esedékessége is az időszak utolsó napját megelőző dátumra esik, a teljesítés napja a számla vagy a nyugta kibocsátásának időpontja, az ezt megelőzően esedékes és meg is fizetett ellenérték pedig előlegnek minősül.

Amennyiben a bizonylatolás megtörtént az esedékességet megelőzően, az esedékességkor történő fizetés már a teljesítést követő időpontra esik, ezért ekkor – teljesítést megelőző fizetés hiányában – nem valósul meg az Áfa tv. 59. §-a szerinti előlegfizetés.

Példa1:

A 2022. augusztus havi bérleti díj a tárgyhó 10. napján esedékes. A bérbeadó augusztus 15. napján veszi észre, hogy nem számlázta ki a bérleti díjat, aznap pótolja a bizonylatolást. A partner a szerződés alapján számla hiányában is fizetett augusztus 10-én. Ekkor a teljesítés dátuma a számla kibocsátásának napja, 2022. augusztus 15-e; az ellenérték esedékessége és tényleges megfizetése is ezt megelőző időpontra, 2022. augusztus 10-ére esett, tehát előlegfizetés valósult meg. Ezért előlegszámlát kell kibocsátani, 2022. augusztus 10-ei dátummal. A bérbeadó megteheti, hogy az előlegszámlán megjegyzésként feltünteti, hogy a végteljesítés napja 2022. augusztus 15., ekkor külön nullás végszámlát nem kell kibocsátania. Ha viszont nem él az egybizonylatos megoldással, akkor a nullás végszámlát is el kell készítenie.

Példa2:

Ha az előző példa szerinti esetet úgy módosítjuk, hogy a partner számla hiányában nem fizetett, hanem megvárta a számla kibocsátását, és csak augusztus 15-én, a számla alapján rendezte a bérleti díjat, akkor teljesítést megelőző fizetés hiányában előlegfizetésről nem beszélhetünk.

Példa3:

A 2022. augusztus havi bérleti díj 25%-a a tárgyhó 10. napján, 75%-a a tárgyhó 20. napján esedékes. A bérbeadó augusztus 15. napján, a második részlet kiszámlázásakor veszi észre, hogy nem számlázta ki az első részletet, aznap pótolja annak bizonylatolását is. A partner az első részletet számla hiányában is megfizette augusztus 10-én, a másodikat a számla alapján rendezi augusztus 20-án. Ekkor nem lehet egy számlán bizonylatolni a két részletet, mivel nem került sor a teljes ellenérték leadózására előleg címén. Az első részletről előlegszámlát kell kibocsátani, azon az előleg átvételének, jóváírásának napját (2022. augusztus 10.) feltüntetve, a fennmaradó 75%-ról pedig a számla 2022. augusztus 15-ei keltével mint teljesítési dátummal kell elkészíteni a végszámlát. A jobb áttekinthetőség érdekében célszerű először a teljes ellenértéket, majd negatív előjellel az előleget feltüntetni, pénzügyileg rendezendő összegként a fennmaradó 75%-ot szerepeltetve.


Kapcsolódó cikkek

2022. április 28.

Az Áfa tv. 58. § alá tartozó ügyletek kezelése (I. rész)

Időszakos/időszaki elszámolás, határozott időre szóló elszámolás, elszámolási időszakhoz kötött teljesítések, részletfizetés, folyamatos teljesítésű ügyletek – az Áfa tv. 58. §-ának hatálya alá tartozó esetköröknek már a megnevezése körül is sok a bizonytalanság, magának a teljesítési időpontnak a meghatározása pedig még több fejtörést okoz a mindennapi jogalkalmazás során, nem is szólva arról, hogy a teljesítés dátuma nem mindig esik egybe az adómegállapítás időpontjával. Cikksorozatunk az Áfa tv. 58. §-ához kapcsolódó kérdések megválaszolásához ad segítséget.