Az Áfa tv. 58. § alá tartozó ügyletek kezelése (XII. rész)
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Cikksorozatunk soron következő része a teljesítési időpont és a fizetendő adó megállapításának időpontja közötti összefüggéseket vizsgálja.
Cikksorozatunk előző részeiből kiderül, hogy az Áfa tv. 58. §-ának hatálya alá tartozó ügyleteknél hogyan kell megállapítani a teljesítés időpontját. Téved azonban, aki úgy véli, innentől már egyértelmű, melyik bevallásba kell beállítani az adott ügyletet. Jóllehet főszabály szerint igaz, hogy az adót a teljesítés időpontjában kell megállapítani, mint minden főszabálynál, itt is vannak kivételek.
Előleg
Az egyik kivétellel már találkoztunk is: az Áfa tv. 59. §-a szerinti előlegnek éppen az a lényege, hogy a teljesítést megelőzően az ellenérték egy részét pénzzel vagy más módon rendezik, és ez adóztatási pontot generál. Ha a teljes ellenértéket előlegként megfizetik, akkor a teljes ellenértéket le is kell adózni előleg címén. Ekkor a teljesítéskor már nem marad adóztatandó összeg. Ha az értékesítő nem él az egyszámlás bizonylatolás módszerével, akkor a teljesítéskor nullás végszámlát kell kibocsátania, amely után értelemszerűen nulla forint fizetendő áfát fog megállapítani. Ha pedig az ellenértéknek egy részét előlegként, a fennmaradó részt a teljesítéshez kötődően kell rendezni, akkor teljesítés ugyan csak egyszer van, de adómegállapítás többször is: az előleg(ek)hez és a teljesítéshez kapcsolódóan.
Fordított áfás ügyletek
Az Áfa tv. 60. §-a a fordított áfás ügyletek vonatkozásában határoz meg speciális adómegállapítási szabályt.
A 60. § (1)-(2) bekezdése kimondja, hogy termék értékesítése, szolgáltatás nyújtása esetében, ha adófizetésre a terméket beszerző, szolgáltatást igénybevevő adóalany kötelezett, a fizetendő adót
a) az ügylet teljesítését tanúsító számla vagy egyéb okirat kézhezvételekor, vagy
b) az ellenérték megtérítésekor, vagy
c) a teljesítést követő hónap tizenötödik napján
kell megállapítani.
A felsorolt időpontok közül az alkalmazandó, amely a leghamarabb következik be.
Példa:
Az adóalany munkaerőkölcsönzési szolgáltatást nyújt egy kivitelező cég számára ingatlan felépítéséhez kapcsolódóan. A felek a szolgáltatás tekintetében havonkénti utólagos elszámolásban állapodtak meg. A számlázás a tárgyhót követő hónap 5. napján történik, az ellenérték a számla kibocsátásától számított 30. napon esedékes. A 2022. áprilisban nyújtott szolgáltatásról ennek megfelelően 2022. május 5-én került sor a számla kibocsátására, 2022. június 4-ei határidővel. A kivitelező a számlát a kibocsátás napján kézhezvette, az ellenértéket június 3-án megfizette.
Az ügyletre fordított adózás vonatkozik az Áfa tv. 142. § (1) bekezdés c) pontja alapján, az adó megállapítására ezért a 60. § rendelkezéseit kell alkalmazni. Az ott meghatározott időpontok:
-
A számla kézhezvétele: 2022. május 5.
-
Az ellenérték megtérítése: 2022. június 3.
-
A teljesítést követő hónap 15. napja: 2022. július 15. [A teljesítési időpont az 58. § (1a) bekezdés b) pontja értelmében az esedékesség napja, azaz 2022. június 4.]
A fenti időpontok közül a számla kézhezvétele a legkorábbi, ezért a kivitelezőnek mint a szolgáltatás igénybevevőjének a fordított adózás keretében ekkor kell az adót megállapítani. Ha a kivitelező havi bevalló, az ügylet a 2022. májusi bevallásába kerül be.
Az Áfa tv. 60. § (4) bekezdése kimondja, hogy a fizetendő áfát a teljesítést követő hónap 15. napján kell megállapítani a 89. § szerint adómentes Közösségen belüli termékértékesítés esetén, de ha az ügylet teljesítését tanúsító számla kibocsátása ennél hamarabb történik, a fizetendő adót az ügylet teljesítését tanúsító számla kibocsátásakor kell megállapítani. (A jogalkotó tehát e körben nem a számla kézhezvételének, hanem a kibocsátásának dátumát rendelte figyelembe venni, az ellenérték megtérítésének dátuma pedig nem releváns az adómegállapítás szempontjából.)
Példa:
A felek között rendszeresen kerül sor Közösségen belüli termékértékesítésre, ezért úgy állapodtak meg, hogy havonként utólag számolnak el ezekről. A 2022. áprilisi értékesítésekről 2022. május 10-én számoltak el, ekkor került sor a számla kibocsátására, 2022. június 10-ei fizetési határidővel.
Az Áfa tv. 58. § (1a) bekezdés b) pontja értelmében a teljesítés időpontja 2022. június 10., a teljesítést követő hónap 15. napja tehát 2022. július 15. A számlát viszont már 2022. május 10-én kibocsátották. Az adót ezért 2022. május 10-én kell megállapítani, az ezen időpont szerinti áfabevallásban és összesítő nyilatkozatban kell szerepelnie az ügyletnek.
Az Áfa tv. 60. § (5) bekezdése értelmében e § nem alkalmazható arra a szolgáltatásnyújtásra, amely esetében az adót a 140. § a) pontja szerint a szolgáltatás igénybevevője fizeti. Az Áfa tv. 37. §-ának hatálya alá tartozó szolgáltatásimport esetén ezért az 58. § szerinti teljesítési időpont egyszersmind az adómegállapítás időpontja is lesz. A különös teljesítésihely-szabályok alá eső szolgáltatásimport esetén viszont az (1)-(2) bekezdés alapján az ott említett három időpont közül a legkorábbiban kell megállapítani az adót.
A 60. § (3) bekezdése tartalmaz még egy speciális előírást, annak érdekében, hogy a korábbiakban fordított adózás alá eső ügyletnél egy későbbi változás se eredményezhesse azt, hogy az adófizetési kötelezettség senkit sem terhel. E szerint, ha egy korábban a fordított adózás személyi feltételeinek megfelelő adóalany jogállásában olyan változás történik, amelynek eredményeként tőle adófizetés nem lenne követelhető (például a normál jogállású adóalany alanyi mentes áfaalannyá válik), vagy tartozását ellenérték fejében átvállalják, a fizetendő adót a jogállás-változást megelőző napon, illetve a tartozás átvállalásakor kell megállapítani.
Egyszeres könyvvezetésű adóalanyok és költségvetési szervek
Az Áfa tv. 61. §-a speciális adómegállapítási időpontot határoz meg egyszeres könyvvezetésű adóalanyok és költségvetési szervek vonatkozásában. Az említett körbe tartozó adóalanyok ugyanis jogosultak a fizetendő áfát legkésőbb az ellenérték megfizetésekor, de legkésőbb a teljesítéstől számított 45. napon megállapítani, amennyiben az az ellenérték megtérítése pénzzel, készpénz-helyettesítő fizetési eszközzel vagy pénzhelyettesítő eszközzel történik. Az adókötelezettség említett halasztása csupán lehetőség, nem kötelező, de amennyiben az adóalany él vele, az adómegállapítás időpontja el fog válni a teljesítés dátumától.