Az áfalevonási jog tárgyi feltételei


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Az adólevonási jog gyakorlásához valamilyen bizonylatra van szükség, amely jellemzően a számla, de vannak olyan ügyletek, amelyek esetében más bizonylat is megfelelő a levonási jog érvényesítéséhez. Az alábbiakban ezeket vizsgáljuk meg.

Az adólevonási jog gyakorlásának tárgyi feltételeit az Áfa tv. 127. §-a részletezi. Ez alapján fő szabály szerint számlára van szükség, amely a megrendelő személyes rendelkezésére áll és a nevére szól. Közösségen belüli termékbeszerzés, illetve olyan fordított adózás alá eső ügylet esetén névre szóló számla szükséges, azonban ha számla mégsem állna a megrendelő rendelkezésére, akkor minden olyan okirat alkalmas a levonási jog érvényesítésére, amely a fizetendő adó összegszerű megállapításához szükséges.

A termékimport azért tekinthető kicsit speciális ügyletnek, mert vannak olyan adóalanyok, amelyek nem maguk intézik a vámügyleteiket, hanem ún. közvetett vámjogi képviselőt bíznak meg ezzel, aki akár a vámáfa megfizetését is teljesíti az adóalany helyett. Ezen túl van olyan adózói kör, aki tudja alkalmazni a fordított adózás szabályait ilyen típusú ügyleteire. A törvény szerint termékimporthoz kapcsolódó levonható adó gyakorolható vámhatósági értesítés alapján, ha ezt jogszabály írja elő, valamit névre szóló – az adó megfizetését igazoló – határozat alapján, illetve ha az adót közvetett vámjogi képviselő fizette meg, akkor a vámjogi kép…


Tisztelt Látogatónk! Ez a tartalom vagy funkció csak előfizetőink számára érhető el!

Ha rendelkezik érvényes előfizetéssel, kérjük lépjen be felhasználói nevével és jelszavával.
A tartalom azonnali eléréséhez kérjük, válasszon előfizetést a Wolters Kluwer Hungary Kft. webáruházában.


Kapcsolódó cikkek

2020. augusztus 17.

Az áfalevonási jog speciális esetei

Az adólevonási jog az egyik legfontosabb jog, amely az adóalanyokat megilleti az áfa rendszerében. Amennyiben nem lenne lehetőség az áthárított adó levonási adó levonására, akkor sokkal inkább kumulálódó adó lenne az áfa, mint hozzáadott érték típusú adó. A levonásnak köszönhető, hogy az adókötelezettség csak a hozzáadott értéket terheli. A hozzáadott értékre utaló elnevezés az adónem magyar elnevezésében nem jelenik meg olyan szemléletesen, mint mondjuk a német vagy angol nyelvben, hiszen a német is mehrwert-ként (többletértékként), az angol value added-ként (hozzáadott értékként) említi az adót, míg a Közösségi jog is hozzáadott érték típusú adónak nevezi az általános forgalmi adót.

A magyar Áfa tv. 120. §-a tartalmazza az adólevonási jog alapjait. E szerint az adóalany abban a mértékben, amilyen mértékben a terméket, szolgáltatást adóalany minőségben adóköteles termékértékesítése, szolgáltatásnyújtása érdekében használja, jogosult arra, hogy az általa fizetendő adóból levonja a rá áthárított adót.

Az adólevonási jog nem csupán az ún. egyenes adózású ügyletek, de a fordított adózású ügyletek esetében is megilleti az adóalanyt. Fordított adóz…