A levonási jog megtagadása az Európai Bíróság gyakorlatában (II. rész)
Cikkünkben folytatjuk az adólevonási joggal kapcsolatos EUB-ítéletekben hivatkozott alapelvek taglalását.
Cikkünkben folytatjuk az adólevonási joggal kapcsolatos EUB-ítéletekben hivatkozott alapelvek taglalását.
Környezetvédelmi okokból egyre több vállalkozás dönt elektromos járművek beszerzése mellett. Gyakori azonban a bizonytalanság a tekintetben, hogy a jármű beszerzésével és az elektromos töltéssel kapcsolatos áfát levonhatják-e.
Környezetvédelmi okokból egyre több vállalkozás dönt elektromos járművek beszerzése mellett. Gyakori azonban a bizonytalanság a tekintetben, hogy a jármű beszerzésével és az elektromos töltéssel kapcsolatos áfát levonhatják-e.
Az alapelvek és az uniós gyakorlat Az uniós hozzáadott érték adó (héa, Magyarországon áfa) első és legfontosabb alapelve, hogy az általános forgalmi adó olyan többfázisú adó, amelyből az értékesítési lánc minden szereplőjét csak a saját, az általa hozzáadott étréke után, vagyis az értéknövekedés alapján terheli adókötelezettség. A héa mechanizmusában mindez úgy valósul meg, hogy az adott szereplő az értékesítési árán felszámítja az adót, míg a beszerzési árában hasonlóképpen benne foglalt adót pedig levonja. Ezzel összhangban, az Európai Uniós Bíróság ítélkezési gyakorlata szerint, az adóalanyok azon joga, hogy az általuk fizetendő héából levonják az általuk beszerzett áruk és igénybe vett szolgáltatások után fizetendő vagy előzetesen megfizetett héát, a közös héarendszer egyik alapelvét képezi. Amint azt a Bíróság több alkalommal kimondta, a közös hozzáadottértékadó-rendszerről szóló 2006/112/EK tanácsi irányelv (a továbbiakban: Héa-irányelv) 167. és azt követő cikkeiben foglalt levonásra vonatkozó jogosultság a héarendszer elválaszthatatlan része, és főszabály szerint nem korlátozható, amennyiben a levonási jogával élni kívánó adóalany részéről az e jog gyakorlása feltételéül szabott valamennyi követelmény vagy anyagi és alaki jogi feltétel teljesül (lásd ebben az értelemben: 2012. június 21‑i Mahagében és Dávid…
Az adó jellegéből következő főszabály, hogy ha az adóalany nem, vagy nem teljes mértékben az adóköteles gazdasági tevékenysége keretében, annak segítése érdekében használja fel a terméket és a szolgáltatást, az adólevonási joggal nem, vagy csak részben élhet. Jogeset.
Szakmabelieknél, vagy szemfüles áfarajongóknál a parkolást érintő áfalevonás szabályai kapcsán joggal vetődhet fel a kérdés: hogyan határolható el a parkolóhely bérbeadási-, illetve a parkolási szolgáltatás igénybevétele az áfalevonási tilalom szempontjából? Mivel bérbeadás esetén van lehetőség áfa levonására, parkolási szolgálatásnál viszont áfalevonási tiltás érvényesül, ezt a kérdéskört szeretnénk részeleteiben körbejárni.
Most olyan jogesetet elemzünk, amelyben a számlakibocsátó számláira alapított adólevonási jog gyakorolhatóságának értékelése során az adóhatóságnak azt kellett vizsgálnia, hogy adózó magatartása (adólevonás) törvényes joggyakorlás volt-e.
A lakóingatlanokhoz kapcsolódó tilalmakról és feloldásokról szóló cikksorozat mostani részében a lakóingatlan építéséhez és felújításához kapcsolódó termékek és szolgáltatások adólevonási tilalmáról, feloldásáról lesz szó.
Az adóhatósági határozatnak egyértelmű indokolást kell tartalmaznia arról, hogy az adólevonási jog az adózót milyen tények, bizonyítékok és jogalap alapján nem illeti meg. A következőkben egy Kúria által hozott ítéletet mutatunk be.
Folytatjuk a személygépkocsi üzemeltetéshez kapcsolódó költségek áfa-tartalmának levonhatóságának vizsgálatát. Most az Áfa tv. 124. § (1) bekezdés c) pontja és a 124. § (4) bekezdése szerinti korlátozásokra térünk ki.
Az állami támogatások hatása az adólevonási jogra egy olyan terület, ami a mai napig kényes lehet sokak számára. Ennek historikus okai is vannak, hiszen számos alkalommal változott a jogalkotói szabályozás ezen a területen, volt Európai Bírósági döntés is, amely több év gyakorlatát csinálta vissza a kétezres évek első felében, illetve a mai napig vannak olyan magyarázó értelmezések a régi áfa törvényhez kapcsolódóan, amelyek irányadóak lehetnek a mai szabályozás jobb megértéséhez is. Ebben a kicsit zavaros összevisszaságban próbál a jelen cikk egy kis segítséget nyújtani a kétségbeesett, vagy egyszerűen csak érdeklődő olvasónak.
Az alábbiakban a közcélú adományhoz, a kis értékű ajándékhoz és az árumintákhoz kapcsolódó adólevonási jog lehetőségeit járjuk körbe.
Szakirodalmat rendszeresen olvasók számára ismerősen hangozhat a valódi és a nem valódi adómentes ügylet kifejezés, akiknek pedig újdonságként hatnak az előbbi fogalmak, számukra is rögtön érthető lesz, hogy miről szól az alábbi cikk.
Az adólevonási jog gyakorlásához valamilyen bizonylatra van szükség, amely jellemzően a számla, de vannak olyan ügyletek, amelyek esetében más bizonylat is megfelelő a levonási jog érvényesítéséhez. Az alábbiakban ezeket vizsgáljuk meg.
Az Adó szaklap írása azt mutatja be, hogy az általános forgalmi adó alanyainak milyen okiratok, illetve dokumentumok birtokában áll módjukban adólevonási jogot gyakorolni a rájuk áthárított, illetve fizetendő adóként megállapított előzetesen felszámított adó tekintetében.
2019 január 1-jétől a személygépkocsik bérbevételére jutó áfa 50 százaléka levonható abban az esetben is, ha erről az adóalany nem vezet tételes útnyilvántartást. Az első pillantásra egyszerűnek tűnő szabályozás azonban a gyakorlati életben ennél bonyolultabb és akár a korábbinál kedvezőtlenebb eredményű is lehet bizonyos esetekben – figyelmeztet az RSM blogja.
A NAV útmutatót közölt az áfalevonási jog érvényesítéséről. Körözik Rózsa Sándort is.
Változások figyelhetők meg a holdingtársaságok áfaszempontból történő megítélésében az Európai Unió Bírósága által az elmúlt időszakban kiadott joganyagok alapján, ezért célszerű felülvizsgálniuk az eddigi áfalevonási gyakorlatukat – közölte az Adó Online-nal a Deloitte.