Az áfamentesség egyik kulcsfeltétele – avagy bizonyíts NAV-állóan


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A magyar cégek sokszor értékesítenek terméket az Európai Unió más tagállamaiba, ami bizonyos feltételek mellett a közösségen belüli áfamentes lehet. Az egyik ilyen feltétel, hogy a termék kiszállítása más tagállamba tényleg megtörtént, és ezt hitelt érdemlően igazolni is tudják az értékesítők. Az adómentességnek más feltételei vannak, azonban itt most csak a kiszállítás bombabiztos igazolásával foglalkozunk.

Uniós vélelem a kiszállítások igazolására

Ugyan az áfatörvény előírja, hogy a kiszállítás megvalósulását igazolni kell, de ennek konkrét módját nem határozza meg. Korábban az uniós jogszabályok sem írták elő ezt pontosan, ezért a tagállamok eltérő gyakorlatot alkalmaztak, ami jogbizonytalanságot eredményezett. Ennek kiküszöbölése érdekében az Európai Unió Tanácsa az áfa végrehajtási rendeletet új szabályozással egészítette ki, melyet 2020. január 1-jétől kell alkalmazni a tagállamokban.

A végrehajtási rendeletben felsorolt dokumentumok megléte esetén tehát vélelmezni kell, hogy a terméket egy másik tagállamba adták fel, szállították ki, és az adóhatóság nem kérhet további bizonyítékot a kiszállítás igazolására feltételezve, hogy nem tudja megcáfolni a bemutatott bizonyítékokat.

A dokumentumokat két csoportba sorolhatjuk: a kiszállítást közvetlenül igazoló és a kiszállítást közvetetten igazoló dokumentumokra.

A kiszállítást közvetlenül igazoló, vagyis a termékek feladására vagy fuvarozására vonatkozó dokumentumok:

  • aláírt CMR-dokumentum vagy CMR-fuvarlevél
  • hajóraklevél
  • légi teherszállítási számla
  • az áru fuvarozója által kiállított számla.

A kiszállítást közvetetten igazoló dokumentumok

  • A termékek feladására vagy fuvarozására vonatkozó biztosítási kötvény vagy a termékek feladásának vagy fuvarozásának kifizetését igazoló banki dokumentumok.
  • Közjogi hatóság, például közjegyző által kiállított közokirat, amely igazolja a termékek rendeltetési tagállamba való megérkezését.
  • A rendeltetési tagállamban a raktár üzemeltetője által kiállított átvételi elismervény, amely igazolja a termékeknek az adott tagállamban való tárolását.

Az eladó által vagy az eladó nevében történő szállítás:

Hogy a dokumentumok milyen kombinációjával lehet valóban kétséget kizáróan igazolni, hogy megtörtént a szállítás, az attól is függ, hogy ki végzi / végezteti azt. Amennyiben a kiszállítás az eladó által vagy nevében történik meg, úgy az eladónak a vélelem fennállásához rendelkeznie kell:

  • az első csoportban említett legalább két, egymásnak nem ellentmondó a kiszállítást közvetlenül igazoló dokumentációs bizonyítékkal, amelyet két különböző, egymástól, valamint az eladótól és a vevőtől is független fél állított ki; vagy
  • az első és a második csoportban felsorolt bizonyítékok közül eggyel-eggyel, azaz egy a kiszállítást közvetlenül és egy közvetetten igazoló dokumentummal.

A vevő által vagy a vevő nevében történő szállítás:

Ha a kiszállítást a vevő végzi, akkor az eladónak rendelkeznie kell a fentieken túl a vevő nyilatkozatával, miszerint elismeri, hogy az árut ő maga vagy a nevében eljáró személy szállította / adta fel valamely más tagállamba. A nyilatkozatnak tartalmaznia kell:

  • a kiállítás dátumát
  • a vevő nevét és címét
  • az áru mennyiségét és jellegét
  • az áru megérkezésének idejét és helyét
  • a terméket a vevő nevében átvevő személy személyazonosságát.

A vevő nyilatkozatát az értékesítést követő hónap 10. napig kell az eladónak megkapnia.

Igazolható-e a kiszállítás a fent felsorolt dokumentumok hiányában?

A fenti dokumentumok kombinációinak hiánya, nem jelenti azt, hogy az adómentesség fennállásához szükséges kiszállítás nem igazolható más módon. A NAV honlapján megjelent tájékoztató is hangsúlyozza, hogy továbbra is elfogadhatóak a korábbi igazolások. Így például – ha az eladó saját eszközeivel szállítja a termékeket – akkor a saját menetlevele, cégen belüli írásbeli felszólítása a szállításra, a vevő teljesítési igazolása, útnyilvántartás, külföldi tankolás bizonylata, útdíj stb. Ha harmadik fél viszi ki a termékeket az országból, akkor elegendőek olyan egyéb dokumentumok, mint a független fuvarozó cégek menetlevelei, sofőr áruszállításra vonatkozó nyilatkozata, a TIR-engedéllyel rendelkező tehergépkocsi GPS rendszerben rögzített, az internetről letölthető és kinyomtatható útvonala, a fuvareszközre kivetett más országbeli különböző adók megfizetését igazoló egyéb dokumentumok stb.

Arról, hogy hogyan dönthető meg a dokumentumok bizonyító ereje, milyen egyéb jogszabályok, követelmények és következmények vannak, a TELJES cikkben IDE kattintva olvashatnak.

Forrás: LeitnerLeitner szakmai blog


Kapcsolódó cikkek

2024. május 24.

Az Európai Tanács új szabályokról állapodott meg a forrásadó-eljárásokra vonatkozóan

A Tanács megállapodásra jutott a kettős adóztatás alóli mentességre irányuló gyorsabb és biztonságosabb eljárásokról, amelyek hozzá fognak járulni a határokon átnyúló befektetések fellendítéséhez és az adóvisszaélések elleni küzdelemhez. Az úgynevezett FASTER-kezdeményezés célja, hogy a forrásadó-eljárásokat biztonságosabbá és hatékonyabbá tegye az EU-ban a határokon átnyúlóan működő befektetők, a nemzeti adóhatóságok és a pénzügyi közvetítők, például a […]

2024. május 24.

Varga Mihály: a kormány kitart az adócsökkentés politikája mellett

A kormány kitart az adócsökkentés politikája mellett, az elmúlt évtizedben a magyar gazdaság teljesítménye nőtt, miközben az adóelvonás mértéke csökkent – mondta a pénzügyminiszter a Magyarország tíz legnagyobb adózója elismerés átadó ünnepségén pénteken, Budapesten.

2024. május 24.

A közvetett adózás rendszere Egyiptomban (1. rész)

Egyiptom modern áfa-szabályozása 2016-ra datálható, ekkor lépett életbe az új áfa-törvény, amely felváltotta a korábbi termék-szolgáltatás jellegű adót. A törvény két jelentős módosításon esett át, először 2020-ban, majd 2022-ben.