Áfa-vadászat
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
A vadgazdálkodással, vadászattal kapcsolatos tevékenységekre vonatkozó áfaszabályok nem bonyolultak. Az egyes ügyletek áfabeli megítélése mégis nehézkesnek tűnhet, mert a nem szakmabeliek által kevésbé gyakran forgatott speciális háttérjogszabályokban foglaltakat is ismerni kell az adófizetésre kötelezett személy, valamint az áfafizetést, illetve áfalevonást megalapozó gazdasági tevékenység beazonosításához is.
1. Kapcsolódó jogszabályok
A vadászati szakmai szabályokat tartalmazó legfontosabb két háttérjogszabály a vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló 1996. évi LV. törvény (a továbbiakban: Vtv.) és a vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló 1996. évi LV. törvény végrehajtásának szabályairól szóló 79/2004. (V. 4.) FVM rendelet (a továbbiakban: 79/2004. FVM rendelet).
A vadásztársaság vadászjeggyel rendelkező tagokból álló, jogi személynek minősülő egyesület, ezért a működésével kapcsolatosan a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) rendelkezéseit is figyelembe kell venni. Társult vadászati jog esetében a vadászterület tulajdonosainak egymás közti jogviszonyára a Ptk. közös tulajdonra vonatkozó rendelkezéseit, a vad tulajdonjogának megszerzésére pedig a Ptk. „A vadak és a halak tulajdonjogának megszerzése” fejezet szabályait a Vtv.-ben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.
A vadásztársaság által végzett tevékenységek adózásának szempontjából jelentősége lehet annak, hogy az adott tevékenység vállalkozási tevékenységnek minősül-e. Ennek eldöntésében az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvényben (a továbbiakban: Civil tv.) foglaltak segítenek.
Az adóztatásban fontos alapelveket az adózás rendjéről szóló 2017. évi CLI. törvény (a továbbiakban: Art.) rögzíti.
Az áfaelszámolásra vonatkozó szabályokat az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (a továbbiakban: Áfa tv.) tartalmazza, de bizonyos rendelkezések értelmezéséhez szükséges a közös hozzáadottértékadó-rendszerről szóló 2006/112/EK irányelv (a továbbiakban: Héa-irányelv), valamint a tagállamok számára közvetlenül és kötelezően alkalmazandó a Tanács a közös hozzáadottértékadó-rendszerről szóló 2006/112/EK irányelv végrehajtási intézkedéseinek megállapításáról szóló 282/2011/EU végrehajtási rendelet (a továbbiakban: Héa-vhr.) egyes rendelkezéseiben foglaltak ismerete is.
Hirdetés
Töltse le ingyenesen „A 2022. évi őszi adóváltozások” című 3 részes összefoglaló írást!Szerezzen első kézből, a Pénzügyminisztérium szakembereitől információt a 2023. január 1-jén életbe lépett adóváltozásokkal kapcsolatban.Regisztráljon, és azonnal érkezik az anyag első része! |
2. Az áfaelszámolásra kötelezett személy
Az Áfa tv. rendelkezéseinek értelmében adót kell fizetni az adóalany által – ilyen minőségében – belföldön és ellenérték fejében teljesített termékértékesítése, szolgáltatásnyújtása, a terméknek a Közösségen belüli egyes, belföldön és ellenérték fejében teljesített beszerzése és a termék importja után. Adóalany az a jogképes személy vagy szervezet, aki (amely) saját neve alatt gazdasági tevékenységet folytat, tekintet nélkül annak helyére, céljára és eredményére. Abban az esetben, ha a gazdasági tevékenység közvetlenül közös tulajdonban és közös használatban levő ingóra vagy ingatlanra, mint ellenérték fejében hasznosítandó dologra irányul, adóalanynak – az Áfa tv. 5. § (2) bekezdése értelmében – a tulajdonostársak közössége minősül. Az adóalanyisághoz fűződő jogokat és kötelezettségeket a tulajdonostársak közössége az általa kijelölt képviselő útján gyakorolja. Kijelölés hiányában képviselő a legnagyobb tulajdoni hányaddal rendelkező tulajdonostárs, egyenlő tulajdoni hányad esetében pedig az adóhatóság által kijelölt tulajdonostárs.
Gazdasági tevékenységnek valamely tevékenység üzletszerű, illetőleg tartós vagy rendszeres jelleggel történő folytatása minősül, amennyiben az ellenérték elérésére irányul, vagy azt eredményezi, és annak végzése független formában történik, így különösen a termelésre, forgalmazásra irányuló ipari, mezőgazdasági és kereskedelmi tevékenység, valamint az egyéb szolgáltatói tevékenység, ideértve a szellemi szabadfoglalkozásként folytatott tevékenységeket is. Gazdasági tevékenység továbbá az is, ha az adóalany az egyébként a vállalkozásának részét képező, illetőleg a vállalkozása folytatásának eredményeként keletkező vagyont (vagyonrészt) és vagyoni értékű jogot ellenérték fejében hasznosítja.
3. Vadászati jog haszonbérbe adása
A vadászathoz elengedhetetlenül szükséges egy föld- vagy vízterület, amit a Vtv. vadászterületnek nevez, az áfaszabályok szempontjából pedig ingatlannak minősül. A Vtv. értelmében vadászterület – hasznosítási formájától függetlenül – az a földterület, valamint vízfelület, amelynek kiterjedése a háromezer hektárt eléri, és szemközti határvonalainak távolsága legalább háromezer méter, továbbá, ahol a vad a szükséges táplálékot megtalálja, természetes szaporodási feltételei, valamint természetes mozgásigénye, búvóhelye, nyugalma adott [Vtv. 8. § (1) bekezdése].
A vadászati jog a vad, valamint élőhelyének védelmével, és a vadgazdálkodással kapcsolatos, továbbá a vadászterületen szabadon élő, valamint az e törvényben meghatározottak szerint zárt téri tartás keretében tartott vadnak az arra jogosult által történő elejtésére, elfogására, a hullatott agancs, valamint a vadászható szárnyas vad tojásának gyűjtésére, továbbá az elhullott vad tetemének e törvény szerinti elsajátítására való kötelezettségek és jogosultságok összessége (Vtv. 2. §). A vadászati jog – mint vagyonértékű jog – a földtulajdonjog elválaszthatatlan részeként – a földtulajdon tekintetében fennálló haszonélvezeti jog esetén is – a vadászterületnek minősülő terület tulajdonosát illeti meg. Ha vízfelület is része a vadászterületnek, a vadászati jog a meder tulajdonjogának elválaszthatatlan része (Vtv. 3. §).
Ha a vadászterület kizárólag egy személy – ideértve a Magyar Államot is – tulajdonában van, e személyt a vadászati jog önállóan illeti meg. Ezt nevezi a Vtv. önálló vadászati jognak, és ezzel kapcsolatban ki is mondja, hogy önálló vadászati jog esetén vadászatra jogosultnak a vadászterület tulajdonosát kell tekinteni [Vtv. 4. § (1) bekezdés a) pontja és 6. § (1) bekezdése].
Ha a vadászterület több személy – ideértve a Magyar Államot is – tulajdonában van, a vadászati jog a vadászterület tulajdonosait közösen illeti meg. A Vtv. értelmében ez a társult vadászati jog [Vtv. 4. § (1) bekezdés b) pontja]. Ezzel kapcsolatban a Vtv. úgy rendelkezik, hogy a vadászterület határát megállapító határozat alapján az érintett földtulajdonosok vadászati joggal rendelkező közösséget (a továbbiakban: tulajdonosi közösség) alkotnak [Vtv. 6. § (2) bekezdése]. A vadászati jog haszonbérbeadása esetén vadászatra jogosultnak a haszonbérlőt kell tekinteni. A tulajdonosi közösséget, valamint a tulajdonosi közösség képviselőjét, továbbá a vadászatra jogosultat a vadászati hatóság nyilvántartásba veszi, illetve az 79/2004. FVM rendeletben meghatározott esetben a nyilvántartásból törli. A vadászatra jogosult az őt megillető vadászati jogot a Vtv.-ben foglaltak alapján köteles gyakorolni vagy hasznosítani [Vtv. 6. § (2)–(3) bekezdése és 7. §]. Itt kell kiemelni, hogy a tulajdonosi közösség a vadászati jog gyakorlásával, hasznosításával kapcsolatos ügyek intézése során jogokat szerezhet és kötelezettségeket vállalhat, továbbá önállóan perelhet és perelhető. A tulajdonosi közösséget a közösség gyűlésén megválasztott, és a vadászati hatóságnál nyilvántartásba vett – hatósági igazolással rendelkező – képviselő külön meghatalmazás nélkül képviseli. A tulajdonosi közösség ügyeiben eljárva a tulajdonosi képviselő szerezhet jogokat és vállalhat kötelezettségeket a tulajdonosi közösség nevében és javára, továbbá gyakorolja az ügyféli és keresetindítási jogot, képviseli a tulajdonosi közösséget a vadászati jog gyakorlásával, hasznosításával összefüggő hatósági, illetve bírósági eljárásban és más szervek előtt, valamint harmadik személyekkel szemben. A tulajdonosi közösség képviselője természetes és jogi személy lehet [Vtv. 12. § (3) bekezdés].
A tulajdonosi közösség tehát a törvény erejénél fogva jön létre, nem pedig egy, a közös tulajdonnal rendelkező földtulajdonosok által létrehozott szervezeti forma, nem egyesület, nem vadásztársaság.
A vadászati jog gyakorlásának minősül, a vendégvadászat, a bérvadászat és az az eset, amikor a vadászatra jogosult a Vtv.-ben előírt feltételek megléte esetén saját tulajdonában álló vadászterületén vagy az általa haszonbérelt vadászterületen saját maga vadászik. Vendégvadászat akkor valósul meg, ha a vadászatra jogosult az általa meghívott vadász számára biztosítja a vadászat lehetőségét. Bérvadászatról akkor beszélünk, ha a vadászatra jogosult írásbeli megállapodás alapján, ellenérték fejében biztosítja más vadász, vadásztársaság, gazdasági társaság számára meghatározott fajú, ivarú és számú vad vadászatát. Azt fontos még tudni, hogy önálló vadászati jog esetén a vadászati jog hasznosításának minősül annak haszonbérbe adása, illetve társult vadászati jog esetén a vadászati jogot kizárólag haszonbérlet útján lehet gyakorolni (Vtv. 10. §).
A vadászati jog haszonbérletére a mezőgazdasági haszonbérletre vonatkozó szabályokat a Vtv.-ben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni. Tilos a vadászati jog alhaszonbérletbe adása. Nem minősül a vadászati jog alhaszonbérletbe adásának a vendégvadászat, valamint a bérvadászat [Vtv. 15. § (1) és (1a) bekezdés].
A Vtv. vadászjegyről és vadászati engedélyről szóló részében foglaltak szerint a magyarországi állandó lakóhellyel rendelkező személyek – a Vtv.-ben támasztott követelmények teljesítése esetén – vadászjegyet kapnak, ami Magyarország területén jogosít vadászatra. A magyarországi állandó lakóhellyel nem rendelkező személy (külföldi személy) belföldön csak vadászati engedély birtokában vadászhat. A vadászati engedély megszerzésének feltétele többek között az, hogy a külföldi személy bérvadászati szerződéssel vagy vendégvadászati meghívással rendelkezzen. A vadászati engedély az abban megjelölt vadászatra jogosult vadászterületén jogosít vadászatra. A vadászati jog haszonbérlője lehet például a vadászjeggyel rendelkező tagokból álló egyesület, azaz a vadásztársaság is [Vtv. 16. § (1) bekezdés a) pontja].
A vadászati jog gyakorlása fent felsorolt eseteinek (haszonbérbe adás, bérvadászat, vendégvadászat) áfabeli megítélése során figyelemmel kell lenni arra, hogy az Áfa tv. 39. § (1) bekezdése kimondja, hogy ingatlanhoz közvetlenül kapcsolódó szolgáltatások nyújtása esetében a teljesítés helye az a hely, ahol az ingatlan van, majd a következő bekezdésben nem taxatíve felsorol néhány ilyen szolgáltatást. Tekintettel arra, hogy a vadászati jog átengedése nem mindig magyar felek között történik és az áfa rendszerében lényegében a teljesítési hely határozza meg az adófizetés helyét, különösen fontos a szóban forgó jogügyletek pontos besorolása. Az Áfa tv. 39. § (2) bekezdésében az ingatlanhasználatra vonatkozó jogok átengedését emeli ki a jogalkotó, de tudni kell, hogy a Magyarországon is közvetlenül alkalmazandó Héa-vhr. 31a. cikk (1) bekezdése úgy rendelkezik, hogy a Héa-irányelv 47. cikkében említett, ingatlanhoz kapcsolódó szolgáltatások csak azokat a szolgáltatásokat foglalhatják magukban, amelyek kellőképpen közvetlen kapcsolatban állnak az adott ingatlannal. A szolgáltatás pedig akkor tekintendő az ingatlannal kellőképpen közvetlen kapcsolatban állónak, ha az az ingatlanból ered és az ingatlan a szolgáltatás alkotóeleme, valamint a nyújtott szolgáltatás szempontjából központi és nélkülözhetetlen szerepet tölt be; illetve, ha a szolgáltatást az ingatlan érdekében vagy arra irányulva nyújtják, és célja az ingatlan fizikai vagy jogi helyzetének megváltoztatása. A Héa-vhr. 31a. cikk (2) bekezdésében található példálózó jellegű felsorolásban – a j) pontban – egyértelműen kimondja, hogy az (1) bekezdés különösen az alábbiakra terjed ki: „[…] ingatlan egészének vagy részeinek használatához való jogok átengedése vagy átruházása, ideértve az ingatlan részének használatára szóló engedélyt, mint például halászati vagy vadászati jog, […]”.
A vadászati jog haszonbérbeadása tehát ingatlanhoz közvetlenül kapcsolódó szolgáltatásként kezelendő. Tekintettel arra, hogy a Vtv. fenti definíciója szerinti vendégvadászat és bérvadászat során is egy adott ingatlanhoz kapcsolódóan gyakorolható jog átengedéséről van szó, ezen ügyletek is az ingatlanhoz kapcsolódó szolgáltatásnak minősülnek és az Áfa tv. 39. § (1) bekezdés értelmében a teljesítési hely az ingatlan teljesítési helye lesz. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy a magyarországi vadászterületen külföldiek részére átengedett vadászati jog mint ingatlanhoz közvetlenül kapcsolódó szolgáltatás Magyarországon teljesül.
A magyar szabályok szerint az ingatlan használatához kapcsolódó jog átengedése az áfa rendszerében ingatlan-bérbeadásként ítélendő meg, és mint ilyen az Áfa tv. 86. § (1) bekezdés l) pontja értelmében – főszabályként – mentes az adó alól; ugyanakkor – az Áfa tv. 88. § (1) bekezdés b) pontja alapján – a belföldön nyilvántartásba vett adóalany az állami adó- és vámhatóságnak tett bejelentése alapján dönthet úgy is, hogy ezt a szolgáltatásnyújtását adókötelessé teszi. Az adó mértéke ebben az esetben 27 százalék.
A vadászterületre vonatkozó, alább ismertetett részletszabályokból következően is levezethető, hogy a vadászterület az ingatlan-nyilvántartási adatokat nézve nem minden esetben egy egységes földterület, több helyrajzi számon nyilvántartott földterületet is magában foglalhat, amely területeknek a tulajdonosa nem egy személy vagy szervezet. Tekintettel arra, hogy a Vtv. a tulajdonosi közösség kimondásával kötelezően közös hasznosítást ír elő, ebben az esetben az Áfa tv. korábban ismertetett 5. § (2) bekezdése értelmében az ilyen vadászterülethez tartozó vadászati jog haszonbérbe adásakor a tulajdonostársak közösségét kell az adó alanyának tekinteni, az adóalanyiságot a közös vagyon hasznosítása alapozza meg. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy amennyiben a földterületek tulajdonosai önálló adóalanyisággal rendelkeznek, ezt attól elkülönülten kell kezelni, a tulajdonostársak közössége az adott terület hasznosítására tekintettel minősül adóalanynak és mint ilyen, az egyes tulajdonosoktól elkülönült adószám alatt végezheti a tevékenységét.
Ha a vadászterületnek egyetlen, önálló vadászati joggal rendelkező tulajdonosa van, aki egyéni vállalkozónak nem minősülő természetes személy és kizárólag olyan ingatlan-bérbeadási tevékenységet végez, amelyre adókötelezettséget nem választott, továbbá nem rendelkezik adószámmal egyéb tevékenységére tekintettel sem, közösségi adószám kiváltására nem köteles, akkor ezt a személyt kizárólag a vadászati jog haszonbérbe adása tevékenységére tekintettel bejelentkezési kötelezettség nem terheli, nem köteles adószámot kérni és az ügylet bizonylatolásakor számla helyett a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény szerinti számviteli bizonylatot is elegendő kiállítania. Ha azonban más tevékenységére tekintettel már van adószáma, akkor az ingatlan-bérbeadási tevékenységet is köteles bejelenteni.
Az Art.-ban valódisági klauzula értelmében az adóhatóság eljárásában a szerződést, ügyletet és más hasonló cselekményt valódi tartalma szerint minősíti. Ennek megfelelően a vadászati, bérvadászati szolgáltatás áfarendszerbeli megítélése során a felek közötti szerződést, valamint a felek közötti ügyletet is azok valódi tartalma alapján kell megítélni. Ez azért lényeges, mert ha a felek közötti szerződéses akarat a vadászati jog átengedése (vadászati szolgáltatás nyújtása) mellett vadásztrófea értékesítésére is irányul, akkor a vadászati szolgáltatás és a trófea értékesítése különálló ügyleteket képeznek.
Dr. Szente Mónika írásában, amely az Áfa-kalauz 2022/11-es számában jelent meg, a fentieken túl olvashat még a trófea-értékesítés, a vadhús-értékesítés áfaszabályairól, az egyéb ügyletek áfabeli megítéléséről, és a vadásztársaság által levonásba helyezhető adóról is.
