Az alapszabadság legalább háromnegyed részét a tárgyévben kell majd kiadni


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Az Alkotmánybíróság március 31-ig adott lehetőséget arra, hogy az Országgyűlés módosítsa a Munka törvénykönyve a szabadságok kiadására vonatkozó előírásait, a törvénymódosítási tervezet már elkészült – olvasható a Szociális és Munkaügyi Minisztérium honlapján.

Az Alkotmánybíróság álláspontja szerint alkotmányellenes, hogy a munkáltató gazdasági érdekeire való hivatkozással el lehet tolni a szabadság kiadását a tárgyévet követő év június 30-ig, kollektív szerződés alapján december 31-ig. Az érvelés szerint nem ismerhető fel olyan alkotmányos alapjog, érték vagy cél, amely megalapozná a pihenéshez való alkotmányos alapjog korlátozásának elkerülhetetlenségét. Ezért a szükségesség és az arányosság követelményének érvényesítését szorgalmazta a testület.

Az ennek alapján kidolgozott törvénymódosítási tervezet egyik javasolt eleme, hogy a következő évre való átvitel lehetősége ne a teljes szabadságra, csak az alapszabadság háromnegyedén túl fennmaradó egynegyed részére, illetve a pótszabadságra vonatkozzon. Az alapszabadság egynegyedével a munkavállaló rendelkezik, ezen felül tehát az alapszabadság felét se lehessen átvinni. Azaz összesen a háromnegyed részét.

A törvénymódosítás másik eleme, a tárgyévet követő kiadásra alapot adó, kivételesen fontos gazdasági érdek pontos definiálása. A munkáltatónál jelentkezhetnek olyan körülmények, melyek lehetetlenné teszik a szabadság tárgyévben történő kiadását, ilyen például a kárelhárítás.

A javasolt törvénymódosítás szerint a kivételesen fontos gazdasági érdeket megalapozó körülménynek a várható munkamennyiség, a rendelkezésre álló létszám alapján tervezhető tényezőktől, a munkaszervezéstől függetlennek kell lennie. A szabadság kiadásának elhalasztása továbbá csak a jogszerűen igénybe vehető eszközök egyike. Például a munkáltató igénybe veheti a munkaidő beosztás, az új dolgozók felvétele, a munkaerő kölcsönzés lehetőségét is.

Forrás: Ma


Kapcsolódó cikkek

2024. február 27.

Karbonvám kötelezettség – még pár nap és lejár a határidő

Az importáruk karbonintenzitását ellensúlyozó mechanizmus (CBAM) egy olyan rendszer, amelyet az Európai Unió hozott létre a kibocsátási kockázat csökkentése érdekében. A CBAM célja, hogy az uniós országokba behozott termékek szén-dioxid-kibocsátását megfelelően számontartsa és ellensúlyozza. Az első CBAM adatszolgáltatási kötelezettség határideje eredetileg január 31. volt, de ezt végül kitolták 30 nappal, így van még pár nap felkészülni – foglalja össze az Adó Online-nak eljuttatott közleményében a Niveus Consulting Group.

2024. február 27.

Cafeteriával kapcsolatos 2024-es változások

A SZÉP-kártya két speciális szabálya már nem hatályos az év elejével; a 2024-es módosítások inkább a könyvelői, bérszámfejtői oldalt érintik. A részletekről friss videónkban dr. Kovács Ferenc okleveles adószakértő, az Adó szaklap főszerkesztője beszél.