Az amerikai elnökválasztás várható adójogi következményei

Ha Trump nyer, akkor minden bizonnyal folytatja az eddigi gazdaság- és adópolitikát az új szlogen jegyében: „Buy American, hire American!”. Biden fontosnak tartja az Egyesült Államok csaknem kezelhetetlen mértékű költségvetési hiányának mérséklését, aminek érdekében itt-ott adót emelne.

Bár Trump elnök újraválasztási esélyei kétségtelenül rossznak tűnnek, a választás még messze nem lefutott. Emlékezzünk arra, hogy négy évvel ezelőtt nagyjából ugyanekkorra hátrányból nyert Hillary Clintonnal, az akkori ellenjelölttel szemben.

A nyertes kampányszlogen úgy szólt, hogy „Make America great again!” (azaz Tegyük ismét naggyá Amerikát!). Trump a kampány során nagyon jelentős változásokat ígért, és ezek egy részét be is tartotta. 2017-ben átfogó adóreformot hirdetett meg, amelynek talán leglényegesebb eleme a társasági adókulcs radikális mérséklése volt 35%-ról 21%-ra, de a személyi jövedelemadót is mérsékelte, a marginális kulcsot 39%-ról 37%-ra csökkentette, a legalsó kulcs maradt 10%, de megemelte az összeghatárt.

Alapvetően megváltoztatta az adózási filozófiát: a korábbi world wide taxation elvét fokozatosan felváltja a territoriális adózás. A world wide taxation azt jelenti, hogy az amerikai cégek külföldi leányvállalatainak a világon bárhol megszerzett jövedelme az Egyesült Államokban is beleszámít az anyavállalat adóalapjába. A territoriális azaz területi elv alapján minden jövedelem ott adózik ahol azt a leányvállalat elérte és nem az anyavállalat szintjén. A 2017-ben elindított adóreform-csomag ösztönzi a külföldi leányvállalatok eredményének hazatelepítését osztalék formájában.

Az első elnökjelölti vita

Ennek az új adópolitikának két egyértelmű következménye volt: egyfelől érzékelhető gazdasági fellendülés következett be, amit csak a COVID-19 tört meg, másfelől viszont jelentős költségvetési hiány keletkezett. A COVID-19 hatásainak mérséklésére már eddig is jelentős költségvetési támogatásokat mozgósítottak és tervbe vették a világtörténelem legjelentősebb költségvetési helyreállítási csomagjának az elfogadását. Ez a csomag nagyságrendileg 2000 milliárd dollárt tesz ki, csak összehasonlításképpen, az Európai Unió Next Generation nevű, ugyancsak történelminek nevezett helyreállítási projektje 750 milliárd euró nagyságrendű, tehát kevesebb, mint fele az amerikai csomagnak. A csomag elfogadása egyelőre a republikánusok és demokraták kongresszusi vitája miatt csúszik, és valószínűleg csak az elnökválasztás után fogadják el a végleges változatot. Az amerikai gazdaság idei visszaesését a szakértők 8% körüli értékre becsülik, tehát a segélycsomagra nagyon is szükség lesz.

Ami a két elnökjelölt gazdasági és adózási terveit illeti, látható, hogy nagy mozgástere egyiküknek sem lesz. Ha Trump nyer, akkor minden bizonnyal folytatja az eddigi gazdaság- és adópolitikát az új szlogen jegyében. „Buy American, hire American!” (Vásárolj amerikait, adj munkát amerikaiaknak!). Tehát ösztönözni kívánja az amerikai vállalatok gyártási tevékenységének hazatelepítését és a külföldön megtermelt eredményük, osztalékok repatriálását.

Ami Joe Biden programját illeti, róla tudni kell, hogy csaknem 30 éven át Delaware állam szenátora volt. Ez az az amerikai állam, ahol a legalacsonyabbak az adók és kedvező off-shore szabályok is vannak, tehát minden bizonnyal ez a háttér az ő gazdaságfilozófiájában is érvényesül. Az ő jelszava úgy hangzik, hogy „Save the middle class, save America!” (Védd a középosztályt, védd Amerikát!”). A programjából az olvasható ki, hogy a társasági adót a jelenlegi 21%-ról 28%-ra kívánja megemelni (de nem akar visszatérni a korábbi 35%-os nagyon magas adókulcshoz), a személyi jövedelemadó marginális kulcsát viszont újból 39%-ra emelné meg. Állítása szerint ez az amerikaiak adózóknak csupán 1%-át érintené, akik egyébként is a korábbi adókönnyítések 83%-át élvezhették. Biden 15 dollárra emelné a minimális óradíj összegét (az USA-ban nincs minimálbér, csak minimális órabér van).

Biden fontosnak tartja az Egyesült Államok csaknem kezelhetetlen mértékű költségvetési hiányának mérséklését. Az elmúlt húsz évben folyamatosan és jelentősen növekedett a hiány, ami mára elérte a 100 000 milliárd dollárt. Ez még a világ legerősebb gazdaságának is nehéz teher, ami az elmúlt húsz év alatt megduplázódott. Biden is elfogadja a területi adózási modellt, tehát ezen a téren nem várható változás.

A közeljövő fontos adózási kérdése lesz az ún. tech-adó, azaz a főleg amerikai technológiai cégek megadóztatása. Az OECD erre vonatkozóan már előterjesztett egy javaslatot, ami globális szinten kívánja kezelni a tech-cégek adóztatását, hiszen az ő szolgáltatásaik is globálisak. Az USA máris tiltakozik, és ki is hátrált ebből a tervezett szabályozásból, ami érthető, hiszen egyfelől elsősorban amerikai cégekről van szó, másfelől szeretné őket egyedül adóztatni és a saját adójövedelmeit növelni.

A Brexit és a most körvonalazódó megállapodás súlyosan érinti az amerikai cégek érdekeit, hiszen amennyiben nem lesz átfogó szabadkereskedelmi megállapodás az EU és az Egyesült Királyság között, akkor az amerikai vállalatok brit leányvállalatai az EU területén forrásadó-kötelesek lesznek, ami veszélyezteti a profitabilitásukat.

Biden tervei között szerepel a minimális adóráta bevezetése. Ezzel kívánja orvosolni azt a problémát, hogy számos vállalat agresszív adótervezése- és optimalizálása miatt gyakorlatilag vagy csekély mértékben, vagy egyáltalán nem fizet adót az Egyesült Államokban. A territoriális elv fenntartása mellett Biden is szorgalmazza az osztalék repatriálását kedvezményes adókulccsal. Megemlítendő még, hogy az Egyesült Államokban kétszintű adórendszer van: egyfelől van a szövetségi adó (federal tax), ami minden tagállamban kötelező, és van a helyi adó. A választási kampány adópolitikai elképzelései kizárólag a szövetségi adókra vonatkoznak. Az európai gyakorlatban ismert általános forgalmi adó vagy többletérték adó Amerikában ismeretlen, ott csak kereskedelmi adó van, az ún. sales tax, amit a végfelhasználó fizet meg. Ez azonban helyi adó, és államonként jelentősen eltér, de sehol nem több 10%-nál.

Egyrészről érthető, de az egyre növekvő szövetségi költségvetési hiány ismeretében nem logikus ennek az indirekt adónak szövetségi költségvetésből történő kihagyása, miközben ez az adónem Európában a legmeghatározóbb költségvetési bevételi forrás..

A választási küzdelem nyitott, bár kétségtelenül Joe Biden tűnik sokkal esélyesebbnek. Az minden esetre elgondolkodtató, hogy a világ legnagyobb gazdaságának és legerősebb országának a vezetéséért két hetven évnél idősebb jelölt vetélkedik. Trump már négy éve is a minden idők legidősebb először megválasztott amerikai elnöke volt a maga akkori 70 évével, ami mostanra már 74 évre emelkedett, de riválisa, Biden még nála is idősebb, jelenleg 77 éves, és ha nyer, 78 évesen foglalhatja el az elnöki széket. Idősebb lesz, mint a korábbi csúcstartó, Ronald Reagan akkor, amikor nyolc év után leköszönt.

Egy biztos, hogy ennek a küzdelemnek nagy a tétje nemcsak az Egyesült Államok, de az egész világ számára is.
BDO

A cikk szerzője Gerendy Zoltán, a BDO Magyarország ügyvezetője. A BDO Magyarország az Adó Online szakmai partnere.


Kapcsolódó cikkek:


Az apostolok pénzügyei – 3.2. rész
2020. november 27.

Jézus tanítványai és követői, az apostolok közül talán Máté kiválasztása a legérdekesebb. Máté polgári foglalkozása adószedő volt, és ilyen módon bűnös ember, mégis ez a bűnös ember Jézus követőjévé vált. Péter apostol, a kőszikla, többször is bizonyságot tett emberi gyengeségekről, Jézus mégis őt választotta a keresztény egyház alapítójává. Az Újtestamentum egyik története a Jézus és Péter apostol utáni templomadó megfizetéséről szól.

Mi vár ránk 2021-ben az adózás területén?
2020. november 26.

Írásunkban a 2020-as nyári és a még kihirdetésre váró őszi adócsomagok alapján gyűjtöttük össze dióhéjban a legfontosabb jövő évi adóváltozásokat. Tekintse át velünk az új szabályokat és készüljön fel Ön is!