Az ÁNYK-űrlapok elektronikus benyújtása, valamint a képviselet bejelentése


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Általános Nyomtatványkitöltő Keretprogrammal (ÁNYK) készített űrlapok benyújtásának módjáról, valamint a képviselet bejelentéséről és az eseti meghatalmazás módszereiről ad tájékoztatást honlapján az Adóhatóság.

I.       Az ÁNYK-űrlapok elektronikus benyújtása

Az Általános Nyomtatványkitöltő Keretprogrammal (ÁNYK) készített nyomtatványt az elektronikus kapcsolattartásra kötelezett ügyfélnek elektronikusan kell benyújtania.

Ha az ügyfél elektronikus kapcsolattartásra kötelezett, akkor ügyében meghatalmazottja is csak elektronikusan járhat el.

A beadvány – attól függően, hogy az adott személy vagy szervezet milyen tárhelyet köteles használni – küldhető

  • a Központi Ügyfél-regisztrációs Nyilvántartáshoz kapcsolódó tárhelyről (KÜNY-tárhely), korábbi elnevezésén Ügyfélkapuról, illetve
  • szervezeti tárhelyről (Cégkapu vagy Hivatali Tárhely).

1. Ha az ügyfél a saját nevében jár el, akkor

  1. természetes személyként (ideértve az egyéni vállalkozót, és ha saját ügyében jár el, akkor az egyéni ügyvédet, európai közösségi jogászt, egyéni szabadalmi ügyvivőt is) a KÜNY-tárhelyéről;
  2. gazdálkodó szervezetként (az egyéni vállalkozó kivételével) saját cégkapujáról;
  3. Hivatali Tárhellyel rendelkező ügyfélként saját hivatali tárhelyéről küldheti be a nyomtatványt.

2. Ha az ügyfél nevében meghatalmazottja jár el, és

  1. a meghatalmazott természetes személy vagy egyéni vállalkozó, akkor a meghatalmazott KÜNY-tárhelyéről;
  2. a meghatalmazott egy adott szervezethez köthető minősége, jogviszonya alapján jár el képviselőként (például saját foglalkoztatott, számviteli szolgáltatásra jogosult gazdasági társaság törvényes vagy szervezeti képviselője, tagja, alkalmazottja), akkor a szervezet tárhelyéről (Cégkapu vagy Hivatali Tárhely);
  3. a meghatalmazott egyéni ügyvéd, európai közösségi jogász vagy egyéni szabadalmi ügyvivő, akkor a meghatalmazott cégkapujáról;
  4. a meghatalmazott kamarai jogtanácsos vagy alkalmazott szabadalmi ügyvivő, akkor saját KÜNY-tárhelyéről, vagy a munkáltató szervezeti tárhelyéről (Cégkapu vagy Hivatali Tárhely)

nyújthatja be a nyomtatványt.

Az állandó meghatalmazottak által küldött küldeményeket a NAV csak akkor tudja az ügyfél nevében küldött küldeménynek tekinteni, ha a meghatalmazást előzetesen a NAV-hoz bejelentették, és a bejelentést a NAV nyilvántartásba vette.

Szervezeti tárhelyről olyan magánszemély is küldhet küldeményt, akit a NAV az ügyfél állandó meghatalmazottjaként nem tart nyilván, illetve az is, akinek nincs az adott ügyre szóló eseti meghatalmazása. A szervezet felelőssége annak eldöntése, hogy mely magánszemélynek biztosít hozzáférést a Cégkapuhoz vagy a Hivatali Tárhelyhez, ugyanakkor, ha a nyomtatvány szervezeti tárhelyről érkezik, azt a NAV úgy tekinti, hogy az a szervezet küldte (saját vagy az általa képviselt ügyfél nevében), amelyhez a tárhely tartozik, és nem vizsgálja, hogy a tárhelyre mely magánszemély lépett be.

II.    A képviselet bejelentése

1. Törvényes képviselők képviseleti jogának bejelentése

A cégbejegyzésre, a bírósági nyilvántartásba vételre kötelezett, valamint a Magyar Államkincstár által nyilvántartott törzskönyvi jogi személy ügyfeleknek a NAV – a nyilvántartást vezető szerv elektronikus adatszolgáltatása alapján – hivatalból biztosítja, hogy az önálló képviseleti joggal rendelkező törvényes képviselőik eljárhassanak. Az ebbe a körbe tartozó törvényes képviselők esetében nem szükséges külön képviseleti bejelentést tenni a NAV-hoz.

Ha a szervezet közvetlenül a NAV-tól kér adószámot, a NAV e bejelentésből értesül a törvényes képviselők személyéről, így e szervezetek esetében sem kell külön képviseleti bejelentést tenni (például társasházak, ügyvédi irodák, egyházak).

Ha a NAV valamely okból mégsem értesül a szervezet törvényes képviselőinek személyéről, akkor a képviseleti jogviszonyt be lehet jelenteni.

Magánszemély ügyfelek törvényes képviselőinek (szülő, gyám, gondnok) adatait a NAV hivatalból nem ismeri, az ilyen képviselők képviseleti jogviszonyát be kell jelenteni, ha a NAV előtt el kívánnak járni a képviselt ügyében.

Ha a törvényes képviselő nem jogosult önállóan eljárni, azt is be kell jelenteni, hogy mely másik képviselővel együtt járhat el az ügyfél nevében.

A magánszemély törvényes képviselőjének képviseleti jogviszonyát és az együttesen eljárni jogosultak személyét az ÁNYK-val kitöltött UJEGYKE-adatlapon lehet bejelenteni.

2. Állandó meghatalmazottak, szervezeti képviselők

Az ügyfél nevében a NAV előtt állandó meghatalmazott és szervezeti képviselő (a továbbiakban együtt: állandó meghatalmazott) is eljárhat, azonban ennek előfeltétele, hogy a meghatalmazott képviseleti jogosultságát a NAV-hoz bejelentsék az első ügyintézés előtt.

A bejelentést a meghatalmazó és a meghatalmazott egyaránt megteheti. Aki köteles a NAV-val elektronikusan kapcsolatot tartani, az a bejelentést csak elektronikusan teheti meg. Aki nem köteles az elektronikus kapcsolattartásra, az a bejelentést megteheti elektronikusan vagy papíron – postán vagy személyesen – is. A papíralapon benyújtott UJEGYKE-adatlapot alá kell írni.

Az adatlapot papíralapon bármelyik vármegyei (fővárosi) adó- és vámigazgatósághoz be lehet nyújtani, kivéve ha a bejelentés a Kiemelt Adó- és Vámigazgatóság (KAVIG) hatáskörébe tartozó ügyfelek képviseletét érinti, mert nekik a bejelentést a KAVIG-hoz kell megtenniük.

A bejelentés megtehető az ÁNYK-val kitöltött UJEGYKE-űrlap benyújtásával vagy az ONYA-ban.

Ha a képviseleti jogosultságot az ÁNYK-val kitöltött adatlapon jelentik be, akkor ahhoz a meghatalmazást hiteles formában csatolni kell. A papíron benyújtott meghatalmazásnak papíralapon, az elektronikusan benyújtottnak elektronikusan kell hitelesnek lennie.

A meghatalmazást a meghatalmazónak kell aláírnia papíron vagy elektronikusan. Jogi képviseletnél (például ügyvédnek adott állandó meghatalmazás esetén) a meghatalmazást a jogi képviselőnek el kell fogadnia, ezért azt neki is alá kell írnia (papíron vagy elektronikusan).

A meghatalmazás elektronikusan akkor lesz hiteles, ha azt a meghatalmazó (jogi képviseletnél a jogi képviselő is) elektronikusan írta alá vagy azt AVDH-szolgáltatással hitelesítette. Ha a meghatalmazást több személynek kell aláírnia, használható az AVDH-szolgáltatás „többes aláírás” funkciója is (ilyenkor az első aláírt pdf-fájlt asice-formátumban hitelesítheti a többi aláíró). Ha több személy nem tudja az iratot elektronikusan aláírni, azt több példányban, külön-külön aláírva is lehet csatolni.

A papíron aláírt, szkennelt meghatalmazás elektronikusan nem hiteles!

Ha a papíron aláírt meghatalmazást elektronikusan nyújtják be, akkor azt hiteles elektronikus irattá kell alakítani (például közjegyzőnél). Ha az ügyvéd vagy a kamarai jogtanácsos a papíron adott – nem ő maga által készített – meghatalmazást elektronikus okirati formába alakította, akkor az okiratnak csak az ő minősített elektronikus aláírását kell tartalmaznia.

Az ONYA-ban tett bejelentésnél nem kell csatolni a meghatalmazást, mert a felületen maga az állandó meghatalmazás készül el.

3. Eseti meghatalmazottak

Az ügyfél eseti meghatalmazást is adhat egy konkrét ügyre vagy azon belül kizárólag valamely eljárási cselekményre.

Ha a beadványt papíron vagy e-Papíron nyújtják be, akkor az eseti meghatalmazást az iratokhoz kell csatolni.

Ha az eseti meghatalmazott elektronikus űrlapot kíván benyújtani, akkor az eseti meghatalmazást – e-Papír-mellékletként – a beadvány benyújtását megelőzően célszerű benyújtani.

Az eseti meghatalmazás formai követelményei megegyeznek az állandó meghatalmazás kapcsán ismertetett követelményekkel.

Forrás: NAV honlapja


Kapcsolódó cikkek

2024. május 30.

Pénztárgépek közé rejtett cigarettát talált a NAV

Kilencvenezer doboz zárjegy nélküli cigarettát talált a NAV egy Komárom-Esztergom vármegyei raktárban, a csempészáru egy részét harminc raklap pénztárgép csomagolásába rejtették – közölte a NAV Közép-dunántúli Bűnügyi Igazgatóságának sajtóreferense.

2024. május 30.

Kávézóban használható hűségkártya értékesítése kapcsán felmerülő áfakötelezettség

Kérdésként merül fel, hogy a kávéknak a hűségkártya-program keretében a hűségkártyák használata útján megvalósított értékesítése egycélú vagy többcélú utalvány alkalmazásának minősíthető-e, illetve, hogy az milyen feltételek mellett keletkeztet a társaság részére áfakötelezettséget. Kérdéses továbbá, hogy az ajándék kávéknak a hűségkártyák értékesítésekor történő biztosítása áfaköteles termékértékesítésnek vagy szolgáltatásnyújtásnak tekinthető-e vagy sem.