Az APEH állapítja meg a transzferárakat
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Az adózó és az adóhatóság közötti jövőbeni jogviták, valamint a kettős adóztatás elkerülése érdekében 2007. január 1-jétől lehetőség van a kapcsolt vállalkozások közötti tranzakciók vonatkozásában a szokásos piaciár-megállapításra. Ennek tárgya a transzferáraknak az előzetes értékelése. Jellemzően a jogdíj, a licencdíj, a know-how, a márka vagy a védjegydíj az, aminek az értéke nehezen meghatározható, így az elszámolóár kiemelten e területeken alkalmazandó.
Az ármegállapítást folyamatos teljesítés esetén is alkalmazni kell
Az adóhatóság kérelemre határozatban állapítja meg a kapcsolt vállalkozási viszonyban álló társaságok által, az egymás közötti, jövőbeli jogügyletben érvényesíthető szokásos piaci ár meghatározására alkalmazandó módszert, a megállapítás alapjául szolgáló tényeket és körülményeket, és ha lehetséges, a szokásos piaci árat, ártartományt (szokásos piaci ár) is. A vonatkozó törvényi rendelkezés alapján – a feltételes adómegállapítás szabályaitól eltérően – nemcsak a kérelem benyújtását követően megkötött szerződés vagy más jogügylet minősül jövőbeni ügyletnek, hanem az is, amely alapján az ármegállapítás iránti kérelem benyújtásának az időpontjában folyamatos teljesítés történik.
A kapcsolt vállalkozásoknak az egymás közötti szerződésükben a fentieknek megfelelő ellenértéket kell alkalmazniuk, ellenkező esetben a különbözetnek megfelelő összeggel módosítaniuk kell az adózás előtti eredményüket. Ha az adóhatósági ellenőrzés miatti módosítás folytán adóhiány keletkezik, ennek összegén felül a törvény szerinti adóbírságot és késedelmi pótlékot is meg kell az adózóknak fizetniük.
Az előzetes konzultációnak nincs kötelező ereje
Fontos szabály, hogy a kérelem benyújtását megelőzően az érdekelt vállalkozások az adóhatóságnál előzetes konzultációs eljárást kezdeményezhetnek. Ebben az eljárásban, a konkrét ügy sajátosságaihoz mérten, az eljárás lefolytatásának a feltételeiről, időbeli ütemezéséről, módszeréről és az együttműködés lehetséges módjairól egyeztetnek az érintettek. Az előzetes egyeztetés eredménye az is lehet, hogy a kapcsolt vállalkozások a kérelem benyújtásától elállnak, vagy az adóhatóság jelzi, hogy a kérelem elutasítása várható. Tekintettel arra, hogy az előzetes egyeztetés lényegében egy felkészítő, felkészülő jellegű tárgyalás, annak eredménye a szokásos piaci ár megállapítása iránt folytatott eljárásban sem a kérelmezőt, sem pedig az eljáró hatóságot nem köti.
A PM elutasítja a kérelmeket
A tavalyi év végéig folytatott gyakorlat szerint az adózók feltételes adómegállapítás iránti kérelemként szokásos piaciár-megállapítást kértek a Pénzügyminisztériumnál. Ezekben az eljárásokban jellemzően nem összegszerű ármegállapítást, hanem az egyszerűbben megítélhető ügyekben az ármegállapításhoz szükséges módszer, számítási metódus jóváhagyását kérték, amely valódiságvizsgálat nélkül is megállapítható. Tekintettel arra, hogy tárgyukat tekintve ezek a kérelmek is a szokásos piaci ár megállapításához tartoznak, a jövőben feltételes adómegállapításként ilyen kérelem már nem terjeszthető elő. A Pénzügyminisztérium az ilyen kérelmeket érdemi vizsgálat nélkül elutasítja.
Az ármegállapítás jellege
Az ármegállapítással érintett jogügylet lehet belföldi, illetve nemzetközi. Előreláthatóan a nemzetközi ügyletek lesznek többségben, de Magyarországon a belföldi ügyleteknél is fontos az előzetes ármegállapítás, ugyanis más országok szabályaitól eltérően, nincs lehetőség a konszolidált eredmény utáni adózásra, így a veszteséget és a nyereséget a vállalatcsoporton belül nem lehet szembeállítani. A kérelemben foglaltak szerint az adóhatóság egy-, két-, illetőleg többoldalú eljárásban állapítja meg a szokásos piaci árat. Az egyoldalú ügyleteken belül két csoport létezik, egyrészt a tisztán belföldi ügyletek, másrészt azok a nemzetközi ügyletek, melyeknél az adózó egyoldalú, a belföldi adózó adóalapjára kiható ármegállapítást kér. Nemzetközi ügylet esetén célszerű két- vagy többoldalú eljárást kezdeményezni, ugyanis a külföldi hatóságokkal történt egyeztetés nélküli ármegállapítás kettős adóztatáshoz vezethet, ha a külföldi állam adóhatósága a belföldi adóalap meghatározással, módosítással nem ért egyet.
Dr. Bokor Csabának az Adó szaklap 2007/4. számában megjelent cikkében részletes olvashatnak a kérelem tartalmáról, az eljárási díjak mértékéről, a határozat érvényességéről, annak kötőerejéről, valamint a tilalmi szabályokról.
