Az APEH állapítja meg a transzferárakat


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Az adózó és az adóhatóság közötti jövőbeni jogviták, valamint a kettős adóztatás elkerülése érdekében 2007. január 1-jétől lehetőség van a kapcsolt vállalkozások közötti tranzakciók vonatkozásában a szokásos piaciár-megállapításra. Ennek tárgya a transzferáraknak az előzetes értékelése. Jellemzően a jogdíj, a licencdíj, a know-how, a márka vagy a védjegydíj az, aminek az értéke nehezen meghatározható, így az elszámolóár kiemelten e területeken alkalmazandó.

Az ármegállapítást folyamatos teljesítés esetén is alkalmazni kell

Az adóhatóság kérelemre határozatban állapítja meg a kapcsolt vállalkozási viszonyban álló társaságok által, az egymás közötti, jövőbeli jogügyletben érvényesíthető szokásos piaci ár meghatározására alkalmazandó módszert, a megállapítás alapjául szolgáló tényeket és körülményeket, és ha lehetséges, a szokásos piaci árat, ártartományt (szokásos piaci ár) is. A vonatkozó törvényi rendelkezés alapján – a feltételes adómegállapítás szabályaitól eltérően – nemcsak a kérelem benyújtását követően megkötött szerződés vagy más jogügylet minősül jövőbeni ügyletnek, hanem az is, amely alapján az ármegállapítás iránti kérelem benyújtásának az időpontjában folyamatos teljesítés történik.

A kapcsolt vállalkozásoknak az egymás közötti szerződésükben a fentieknek megfelelő ellenértéket kell alkalmazniuk, ellenkező esetben a különbözetnek megfelelő összeggel módosítaniuk kell az adózás előtti eredményüket. Ha az adóhatósági ellenőrzés miatti módosítás folytán adóhiány keletkezik, ennek összegén felül a törvény szerinti adóbírságot és késedelmi pótlékot is meg kell az adózóknak fizetniük.

Az előzetes konzultációnak nincs kötelező ereje

Fontos szabály, hogy a kérelem benyújtását megelőzően az érdekelt vállalkozások az adóhatóságnál előzetes konzultációs eljárást kezdeményezhetnek. Ebben az eljárásban, a konkrét ügy sajátosságaihoz mérten, az eljárás lefolytatásának a feltételeiről, időbeli ütemezéséről, módszeréről és az együttműködés lehetséges módjairól egyeztetnek az érintettek. Az előzetes egyeztetés eredménye az is lehet, hogy a kapcsolt vállalkozások a kérelem benyújtásától elállnak, vagy az adóhatóság jelzi, hogy a kérelem elutasítása várható. Tekintettel arra, hogy az előzetes egyeztetés lényegében egy felkészítő, felkészülő jellegű tárgyalás, annak eredménye a szokásos piaci ár megállapítása iránt folytatott eljárásban sem a kérelmezőt, sem pedig az eljáró hatóságot nem köti.

A PM elutasítja a kérelmeket

A tavalyi év végéig folytatott gyakorlat szerint az adózók feltételes adómegállapítás iránti kérelemként szokásos piaciár-megállapítást kértek a Pénzügyminisztériumnál. Ezekben az eljárásokban jellemzően nem összegszerű ármegállapítást, hanem az egyszerűbben megítélhető ügyekben az ármegállapításhoz szükséges módszer, számítási metódus jóváhagyását kérték, amely valódiságvizsgálat nélkül is megállapítható. Tekintettel arra, hogy tárgyukat tekintve ezek a kérelmek is a szokásos piaci ár megállapításához tartoznak, a jövőben feltételes adómegállapításként ilyen kérelem már nem terjeszthető elő. A Pénzügyminisztérium az ilyen kérelmeket érdemi vizsgálat nélkül elutasítja.

Az ármegállapítás jellege

Az ármegállapítással érintett jogügylet lehet belföldi, illetve nemzetközi. Előreláthatóan a nemzetközi ügyletek lesznek többségben, de Magyarországon a belföldi ügyleteknél is fontos az előzetes ármegállapítás, ugyanis más országok szabályaitól eltérően, nincs lehetőség a konszolidált eredmény utáni adózásra, így a veszteséget és a nyereséget a vállalatcsoporton belül nem lehet szembeállítani. A kérelemben foglaltak szerint az adóhatóság egy-, két-, illetőleg többoldalú eljárásban állapítja meg a szokásos piaci árat. Az egyoldalú ügyleteken belül két csoport létezik, egyrészt a tisztán belföldi ügyletek, másrészt azok a nemzetközi ügyletek, melyeknél az adózó egyoldalú, a belföldi adózó adóalapjára kiható ármegállapítást kér. Nemzetközi ügylet esetén célszerű két- vagy többoldalú eljárást kezdeményezni, ugyanis a külföldi hatóságokkal történt egyeztetés nélküli ármegállapítás kettős adóztatáshoz vezethet, ha a külföldi állam adóhatósága a belföldi adóalap meghatározással, módosítással nem ért egyet.

Dr. Bokor Csabának az Adó szaklap 2007/4. számában megjelent cikkében részletes olvashatnak a kérelem tartalmáról, az eljárási díjak mértékéről, a határozat érvényességéről, annak kötőerejéről, valamint a tilalmi szabályokról.


Kapcsolódó cikkek

2024. március 28.

A vélelmezett értékesítőkre vonatkozó szabályok alkalmazása – forgatókönyvek (6. rész)

A vélelmezett értékesítők minősége szinte kimeríthetetlen tárházát jelenti a témával foglalkozó cikkeknek. A következőkben olyan konkrét forgatókönyvekkel fogunk foglalkozni, amelyek a vélelmezett értékesítőkre vonatkozó rendelkezések alkalmazására vonatkoznak. Ezek a forgatókönyvek sematikusan mutatják be, hogy a vélelmezett értékesítővé váló elektronikus felületekre az áfa, és adott esetben a vám tekintetében milyen feladatok hárulnak.

2024. március 27.

15 ország versenyhatósági vezetői találkoztak Budapesten

A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) és az OECD közös budapesti Versenyügyi Regionális Oktatási Központjának (ROK) idei első rendezvényén 15 ország versenyhatósági vezetői találkoztak kedden, hogy megvitassák a mindennapi gyakorlatukban felmerülő közös kihívásokat – tájékoztatott szerdai közleményében a hivatal.

2024. március 27.

Jogosulatlanul segítette elő kötvények jegyzését a Timberland Finance International fióktelepe

Az MNB 30 millió forint piacfelügyeleti bírságot szabott ki a Timberland Finance International GmbH & Co. KG magyarországi fióktelepére jogosulatlan függő ügynöki tevékenység miatt. A társaság fióktelepe kötvények jegyzését segítette elő hazai ügyfelek részére anélkül, hogy tevékenységét a jegybank előzetesen nyilvántartásba vette volna – jelentette be szerdai közleményében a Magyar Nemzeti Bank (MNB).