Az APEH ellenőrzési irányelve

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A napokban jelent meg a 7002./2010. APEH irányelv a 2010-es ellenőrzési feladatokról. Idén is az adóelkerülés és a költségvetésnek történő károkozás különböző formáival szembeni fellépés a legfontosabb feladat. A fiktív cégek és számlák kiszűrésére, az adóelkerülés felismerésére új informatikai megoldásokkal bővítették ki a központi kockázatelemzési rendszert.

Folytatják azoknak a vállalkozásoknak a kiválasztását és egyedi kockázatelemzését, amelyekre a következő kockázatok valamelyike jellemző: a bevallások benyújtásának elmaradása; az áfa- és a jövedelemadó bevallások összhangjának hiánya; többszörös székhely-, illetve tulajdonos-váltás; több éven keresztül jelentős összegű tagi kölcsönnel történő működés; nagy összegű adóhátralék felhalmozása; nagy összegű fizetendő és levonható áfa bevallása az előtársasági és az azt követő időszakban; tartós veszteség kimutatása folyamatos működés mellett (különös tekintettel a nagy összegben felhalmozódott veszteségek finanszírozására); kiegyenlített értékesítés és beszerzés az EU tagországok vállalkozásaival folytatott kereskedelemben; harmadik országokkal kapcsolatos export-import ügyletek bonyolítása; áfa-mentes termékimport bevallása összegében és a forgalomhoz képest jelentős VIES eltérés; a bevallásokban sorozatosan nagy forgalom és a bevételhez igazodó nagyságú kiadások szerepeltetése (ún. adóminimalizálás); a vállalkozások kapcsolatrendszerén, számlázási láncolatán, érdekmegosztásán alapuló szervezett csalásban való részvétel.

Ezen túlmenően figyelnek: az adóelkerülő magatartásra utaló jelekre; azokra a vállalkozásokra, amelyek forgalma az elévülési időn belül bármikor hirtelen és ugrásszerűen megnőtt; az árbevételhez képest jelentős arányú szolgáltatást (pl. rendszerhasználati díj, bérleti díj, reklám- és marketing költség, stb.) igénybe vevő adózókra; a beruházásaikhoz kapcsolódóan a társasági adóról szóló törvény alapján adóalap csökkentő tételt igénybe vevő, illetve adókedvezményt érvényesítő adózókra; a különböző támogatásokat igénybe vevő vállalkozásokra; a kutatás-fejlesztési tevékenységgel kapcsolatban adóalap-csökkentést, illetve az innovációs járulékfizetési kötelezettséggel összefüggésben járulékalapcsökkentést alkalmazókra; a rendszeresen előzetesen felszámított áfát valló, de azt a folyószámlán hagyó,
vagy más adónemre átvezető adózókra; az Áfa-törvény területi hatályán kívül gazdasági tevékenységet végző, külföldön telephellyel rendelkező vállalkozásokra; az azonos székhellyel, nem valós székhelyszolgáltatást nyújtó ügyvéddel, vagy kézbesítési megbízottal rendelkező adózók körére.

Kiemelt feladat a korábban az adóhatóság látókörébe került szándékos adóelkerülők, fantom
cégek tulajdonosainak és képviselőinek érdekeltségi körébe tartozó még nem ellenőrzött vállalkozások kiválasztása; a súlyos szabálytalanságok által érintett, jelentős hátralékkal felszámolásra került cégek tulajdonosai, képviselői által alapított új cégek kijelölése; a fenti vállalkozásokkal üzleti kapcsolatban álló vállalkozások kiválasztása; azon adózók kiválasztása, amelyek kiemelten kockázatos külföldi adózókkal állnak/álltak üzleti kapcsolatban. Egyedi kockázatelemzés során értékelnek minden egyes jogelőd nélkül alakult gazdasági társaságnál a társaság tagjainak, vezető tisztségviselőinek korábbi gazdasági tevékenységével, adózói múltjával kapcsolatos adatokat, valamint az érdekeltségi körükbe tartozó vállalkozásokat, az átalakuló és a tevékenységüket jogutód nélkül megszüntető vállalkozásokat. 2010-ben figyelmet fordítanak a helyi iparűzési adóval kapcsolatos kockázatok kezelésére is.

Fontos cél bejelentés nélküli vállalkozók feltérképezés, a számlakibocsátási kötelezettség vizsgálata, ideértve az előlegfizetéshez kapcsolódó, jogszabályban előírt számlakibocsátási kötelezettség eseteit is, illetve az igazolatlan eredetű áruk feltárása. A nyilvántartások hiánya, a készpénzkészlet és a pénztárgép összesítő adatának eltérése, illetve a számla- és nyugtaadási kötelezettség ismételt elmulasztása felhívja a figyelmet az érintettek alaposabb vizsgálatára. Továbbra is ellenőrzik a kiadásokról szóló számlák és más bizonylatok megőrzési kötelezettségének teljesítését, különösen az evásoknál, valamint az átalányadózást választó egyéni vállalkozóknál és a mezőgazdasági őstermelőknél. Vizsgálják, hogy a napi készpénz záró állománya nem haladja-e meg a törvény előírásai szerint számított összeget. 2010-ben folytatódik a jövedelem (nyereség) minimumot el nem érők ellenőrzése.

A korábbi évek ellenőrzési tapasztalatai alapján a leginkább érintett területek vizsgálata indokolt, ezek közé tartozik például a számítástechnikai eszköz kereskedelem, a mobiltelefon kereskedelem, az irodai segédanyagok kereskedelme, a logisztikai tevékenység, a szállítmányozás, a gabona kereskedelem.

Jó hír, hogy kiemelt figyelmet fordítanak a tájékoztatás kötelezettségére, valamint a méltányosság alkalmazására, különös tekintettel az új áfa törvénnyel kapcsolatosan még mindig tapasztalható jogértelmezési problémákra, így például a fordított adózásra vonatkozó
jogszabályi rendelkezésekre.

Széles körű ellenőrzéseket terveznek ugyanakkor a minimum járulékalap, a minimálbér kétszerese és a tevékenységre jellemző kereset utáni járulékfizetési kötelezettség teljesítése érdekében. Fokozott figyelemmel kísérik azokat a vállalkozásokat, vállalkozókat, akik járulékfizetési kötelezettségüket a tevékenységre jellemző keresetnél alacsonyabb összeg után teljesítik.

2010-ben az ellenőrizendő főbb tevékenységi körök: a papír- és a nyomdaipar, valamint a hozzájuk kapcsolódó kereskedelem; az őrző-védő szolgáltatások területén működő alvállalkozói láncolatok; a termékbemutatókon keresztül bonyolódó kereskedelem, a hitelközvetítés és az üzletviteli tanácsadás. Kiemelten ellenőrzik továbbá az irányelv mellékletében szereplő tevékenységeket végzőket, amennyiben jövedelmezőségük (eredmény/nettó árbevétel) alacsonyabb, mint az adott térségre, gazdálkodási formára tekintettel megállapított jövedelmezőségi mutató 50 %-a.

Az ellenőrzések során kiemelten vizsgálják a vegyes termékkörű ügynöki nagykereskedelemmel, a zöldség-, gyümölcs-nagykereskedelemmel és a vasáru-, festék-, üveg-kiskereskedelemmel foglalkozó vállalkozások bevétel- és költségelszámolásainak valóságtartalmát, nyilvántartásainak teljeskörűségét, alvállalkozói és egyéb szerződéses kapcsolatainak dokumentáltságát, foglalkoztatottjainak jogviszonyát, adó- és járulékfizetési
kötelezettségét, valamint e kötelezettségek teljesítését.

---