Az e-kereskedelem nem uniós áfaszabályozása

Az e-kereskedelem uniós áfaszabályozása ismertetése után most tekintsük át az e-kereskedelem különös szabályozását. Ennek keretében vizsgálni fogjuk az uniós és nem uniós szabályozást, illetve a behozatali szabályozást.

A bevezetett új szabályok kiterjesztették az EU-ban nem letelepedett, TBE-szolgáltatásokat nyújtó adóalanyokra vonatkozó különös szabályozás (a nem uniós szabályozás) hatályát a nem adóalanyok részére nyújtott valamennyi olyan szolgáltatásra, amelyre valamely tagállamban a szolgáltatásnyújtás teljesítési helyére vonatkozó szabályoknak megfelelően kerül sor. TBE-szolgáltatás alatt a távközlési, rádió- és televízió szolgáltatást, illetve az elektronikus szolgáltatást értjük.

Ennek az a gyakorlati haszna, hogy az EU-ban nem letelepedett, és az EU-ban nem adóalanyok (fogyasztók) számára szolgáltatást nyújtó vállalkozások nem kötelezettek áfa-alanyként regisztrálni minden olyan tagállamban, ahol szolgáltatásaikat nyújtják. Ehelyett az ilyen szolgáltatások után fizetendő áfát egyetlen tagállamban (az úgynevezett azonosítót kiadó tagállamban) lehet bevallani és megfizetni az egyablakos ügyintézési rendszeren (OSS, nem uniós szabályozás) keresztül.

A nem uniós szabályozást kizárólag az EU-ban nem letelepedett adóalanyok (értékesítők) alkalmazhatják. Vagyis olyan adóalanyokról van szó, amelyek gazdasági tevékenységének székhelye nem az EU-ban van, és amelyek nem rendelkeznek állandó telephellyel az EU-ban. A nem uniós szabályozás kiterjed minden olyan szolgáltatásra (beleértve a TBE-szolgáltatásokat is), amelynek teljesítési helye az EU-ban található, és amelyet a fent meghatározott adóalanyok nyújtanak nem adóalanyok (fogyasztók) számára. Ha a szolgáltató a nem uniós szabályozás alkalmazása mellett dönt, akkor e szabályozás szerint kell bevallania és megfizetnie az áfát az EU-ban nyújtott valamennyi adóalany-fogyasztó típusú szolgáltatása tekintetében. A szabályozás keretében végezhetőek például a nem letelepedett adóalanyok által nyújtott szálláshely-szolgáltatások, a kulturális, művészeti, sport-, tudományos, oktatási, szórakoztatási vagy hasonló eseményekre, például vásárokra és kiállításokra történő belépők értékesítése, közlekedési eszközök bérbeadása.

Az áfa-irányelv nem ír elő számlázási kötelezettséget az EU-ban nem letelepedett adóalanyok által uniós vevők számára nyújtott szolgáltatásokra vonatkozóan. Mindazonáltal a tagállamok a nemzeti jogszabályaikban az említett szolgáltatásnyújtások tekintetében előírhatják a számlaadást. Ha a szolgáltató a nem uniós szabályozás alkalmazása tekintetében szerepel az áfa-nyilvántartásban, úgy az azonosítót kiadó tagállam számlázási szabályait kell alkalmazni. Ha a szolgáltató a nem uniós szabályozás alkalmazása tekintetében nem szerepel az áfa-nyilvántartásban, úgy a szolgáltatásnyújtás helye szerinti tagállam számlázási szabályait kell alkalmazni.

A tagállamok nem írhatják elő a nem uniós értékesítők számára, hogy a nem uniós szabályozás alkalmazása érdekében adóügyi képviselőt jelöljenek ki, az értékesítők azonban szabadon jelölhetnek ki ilyen képviselőt. Közvetítőt csak a behozatali szabályozás alkalmazásakor kell kijelölni.

Végül a fentieket nézzük meg egy példán keresztül. Az EU-ban nem letelepedett szolgáltató Ausztriában, Szlovákiában és Magyarországon található ingatlanokkal (pl. felújítási munkákkal) kapcsolatos szolgáltatásokat nyújt az említett tagállamok fogyasztói számára. Más értékesítések (pl. adóalany-adóalany termékértékesítések) tekintetében az említett szolgáltató Ausztriában szerepel az áfa-alanyok nyilvántartásában. A szolgáltató úgy dönt, hogy Szlovákiában (az azonosítót kiadó tagállamban) a nem uniós szabályozást alkalmazza. Ezért Szlovákiában az egyablakos ügyintézési rendszeren keresztül be kell vallania és be kell fizetnie a különös szabályozás hatálya alá tartozó valamennyi szolgáltatásnyújtás utáni áfa-t. Nem dönthet úgy, hogy az osztrák ingatlanokkal kapcsolatos szolgáltatásokat az osztrák bevallásban szerepelteti. A különös szabályozás hatálya alá nem tartozó egyéb osztrák értékesítéseket (adóalany-adóalany termékértékesítéseket) az osztrák belföldi áfa-bevallásban kell szerepeltetnie. Az osztrák belföldi áfa-bevallás alapján levonhatja az Ausztriában rá áthárított áfa-t. Az őt terhelő szlovák vagy magyar áfa vonatkozásában a 13. irányelv értelmében visszatérítési kérelmet kell benyújtania az illetékes tagállam adóhatóságához.

A szerző, Molnár Péter független adótanácsadó.