Az ÉFOSZ csökkentené a chipsadót


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A vállalkozói érdekképviselet a KDNP alelnökének szavaira reagált.


A népegészségügyi termékadót nem növelni, hanem csökkenteni kellene – közölte az Élelmiszer-feldolgozók Országos Szövetsége (ÉFOSZ) csütörtökönl, miután Surján László a Kereszténydemokrata Néppárt (KDNP) alelnöke arról beszélt, hogy pártja a népegészségügyi termékadó kiszélesítését javasolja.

Az ÉFOSZ szerint a magyar élelmiszeripar adó- és járulékterhei jelenleg is messze meghaladják az európai versenytársakét, az elmúlt évek során azok mértéke jelentősen emelkedett. A magyar fogyasztó az EU átlagot messze meghaladó adótartalom mellett juthat hozzá az élelmiszerekhez – hangsúlyozza az ÉFOSZ.

A szervezet közleménye utal arra is, hogy az elmúlt időszak kormányzati szakmapolitikai megnyilatkozásai – helyesen – az élelmiszeripar stratégiai ágazatként való kezelését kezdeményezték. A kormányzati szakmai anyagok is elismerik, hogy az éveken keresztül csökkenő fogyasztás és az egyre növekvő állami elvonások a szükséges beruházások elmaradását, vállalkozások csődjét és több ezer munkahely megszűnését eredményezték.

Az ÉFOSZ emlékeztet: nemzetközi szinten is kiemelkedő mértékű az élelmiszerek többsége esetén alkalmazott 27 százalékos áfa, az élelmiszer termékpálya szereplőire kirótt élelmiszerlánc-felügyeleti díj és a népegészségügyi termékadó. Az ágazatot az elmúlt három évben egyre növekvő mértékben terhelték a különféle extra adók, összesen ötvenmilliárdos többletköltséget okozva a szektornak.

Szabályzattár több mint 30 elérhető szabályzattal
Teljesítse az előírásokat, és szervezze meg cége hatékony működését!
A tartalomból: szervezeti és működési szabályzat, számviteli politika, pénzkezelési szabályzat, transzferár-nyilvántartás minta, cafeteria szabályzat, munkavédelmi szabályzat, kollektív szerződés stb.

A szövetség szerint a leépülő kapacitások, a romló versenyképesség miatt a boltok polcain 90 százalékról 65 százalékra esett vissza a magyarországi termékek aránya az uniós csatlakozás óta. Ebben a folyamatban érdemi szereppel bírt a népegészségügyi termékadó bevezetése is, ami aránytalanul sújtotta az érintett termékpályán tevékenykedő kis- és középvállalkozásokat, és jelentős gazdasági károkat okozott a hazai vállalkozásoknak.

Az ÉFOSZ szerint a kiegyensúlyozott táplálkozás és az aktív életmód előmozdítása, valamint a népegészségügyi mutatók javítása egyes termékcsoportok megadóztatása helyett kizárólag valamennyi érintett közreműködésével, társadalmi összefogással lehetséges. Ennek elősegítése érdekében hívta tavaly életre az „Együtt a fogyasztókért” elnevezésű kezdeményezést, amelyet támogat a Földművelésügyi Minisztérium és a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara is.

Az ÉFOSZ mint a magyar élelmiszeripart képviselő szakmai szervezete felajánlja együttműködését a kormányzat számára egy olyan élelmiszergazdasági stratégia megalkotásához, amely az uniós források minél nagyobb arányú bevonásával és a különadók, így a népegészségügyi termékadó mérséklésével megalapozhatná az ágazat hosszú távú versenyképességét – áll a közleményben.

(MTI)


Kapcsolódó cikkek

2024. február 28.

A magyar adórendszer modernizációja: az eÁFA-bevallás

Az eÁFA-rendszer 2024-es magyarországi bevezetése új korszakot nyitott az adóbevallások terén. Ez az innovatív, digitális megoldás jelentős változást hozott az ÁFA-bevallás folyamatában, amely megkönnyítheti a vállalkozások és könyvelők munkáját. S bár az új lehetőségek használata még önkéntes, várható, hogy hamarosan felváltja a hagyományos ÁNYK nyomtatványokat. Ennek ismeretében pedig minden vállalkozásnál érdemes elkezdeni a felkészülést az eÁFA-„konform” ügyviteli folyamatok és nyilvántartások kialakítására.

2024. február 27.

Karbonvám kötelezettség – még pár nap és lejár a határidő

Az importáruk karbonintenzitását ellensúlyozó mechanizmus (CBAM) egy olyan rendszer, amelyet az Európai Unió hozott létre a kibocsátási kockázat csökkentése érdekében. A CBAM célja, hogy az uniós országokba behozott termékek szén-dioxid-kibocsátását megfelelően számontartsa és ellensúlyozza. Az első CBAM adatszolgáltatási kötelezettség határideje eredetileg január 31. volt, de ezt végül kitolták 30 nappal, így van még pár nap felkészülni – foglalja össze az Adó Online-nak eljuttatott közleményében a Niveus Consulting Group.

2024. február 27.

Cafeteriával kapcsolatos 2024-es változások

A SZÉP-kártya két speciális szabálya már nem hatályos az év elejével; a 2024-es módosítások inkább a könyvelői, bérszámfejtői oldalt érintik. A részletekről friss videónkban dr. Kovács Ferenc okleveles adószakértő, az Adó szaklap főszerkesztője beszél.