Az egyéni cégnek juttatott vagyontárgyak kapcsán keletkező illetékkötelezettség


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Az Adó szaklap 2010/16. számában megjelent cikk azokat a lízingügyletekkel, illetve az egyéni cégekkel kapcsolatos kérdéseket veszi számba és válaszolja meg, amelyek a jogalkalmazás során több alkalommal is felmerültek. dr. Börzsönyi Zsuzsanna írásából az egyéni cégnek juttatott vagyontárgyak kapcsán keletkező illetékkötelezettséget emeljük ki.

2010. január 1-jétől az egyéni cég az egyéni vállalkozói nyilvántartásban szereplő természetes személy által alapított, jogi személyiséggel nem rendelkező jogalany, amely a cégnyilvántartásba történő bejegyzéssel jön létre. A korábbi szabályozás szerint az egyéni cég vagyona nem különült el az alapító magánszemély vagyonától, ami egyben azt is jelentette, hogy a cég tartozásaiért az alapító magánszemély a teljes vagyonával korlátlanul felelt. 2010. január 1-jétől azonban az alapító eldöntheti, hogy a cég tartozásaiért korlátolt vagy korlátlan mögöttes felelősséget vállal, ezzel is hangsúlyozva azt, hogy az alapító magánszemély és az egyéni cég önálló, azaz egymástól elkülönült vagyonnal rendelkező személynek minősül.

2010. január 1-je után az egyéni cég – önálló jogalanyiságára tekintettel – az alapítójától elkülönült vagyonnal rendelkezik. Így a 2010. január 1-jétől működő egyéni cég – abban az esetben is, ha az elnevezése megmaradt – egy teljesen új, immáron önálló entitást képez, ezért új fogalmat takar. A cégjegyzékbe egyéni cégként már bejegyzett egyéni vállalkozók a törvény hatálybalépését követő hat hónapon belül kötelesek a létesítő okiratuk megfelelő módosításával az egyéni cég – a törvény rendelkezéseinek – megfelelő működését megvalósítani, vagy az egyéni cég megszűnésről határozni, és azt a cégbíróságnak bejelenteni.

Az egyéni cég az alapító okiratban meghatározott jegyzett tőkével alakul, a pénzbeli és a nem pénzbeli hozzájárulást az alapításkor rendelkezésre kell bocsátani. Ez kizárólag úgy hajtható végre, ha az alapító az egyéni cégnek vagyont juttat, mely tranzakció – a fent kifejtettek értelmében – tulajdonosváltozást jelent.

Tekintve, hogy az egyéni cég az alapítójától elkülönült vagyonnal rendelkező önálló jogalany (hasonlóan például az egyszemélyes kft.-hez vagy az egyszemélyes részvénytársasághoz), mely az alapító okirat módosítása következtében vagyontárgyakat fog szerezni, az ügylet után az Itv. 18. § (1) bekezdése értelmében a vagyonszerző egyéni cégnek visszterhes vagyonátruházási illetéket kell fizetni. Ugyanúgy, mintha az alapító az egyszemélyes kft. vagy egyszemélyes részvénytársaság részére bocsátana vagyontárgyakat, vagy ha a 2010-ben alapított egyéni cég vagyonát növelné az alapítást követően egy alapító okirat-módosítással.

Visszterhes vagyonátruházási illeték kötelezettség természetesen kizárólag a visszterhes vagyonátruházási illeték tárgyát [Itv. 18. § (2) bekezdés] képező vagyontárgyak (jellemzően ingatlan, gépjármű) átadása esetén keletkezik. Azaz amennyiben például készpénzt adnak át, nem kell visszterhes vagyonátruházási illetéket fizetni.
Az egyéni cég tartozásaiért vállalt mögöttes felelősség rögzítésekor – vagyonmozgás hiányában – nyilvánvalóan visszterhes vagyonátruházási illeték kötelezettségről sem beszélhetünk.

A cikk teljes terjedelemben az Adó szaklap 2010/16. számában olvasható.

Forrás: Adó szaklap 2010/16. szám


Kapcsolódó cikkek

2024. július 1.

Árfolyam az áfában (XXIV. rész)

A cikksorozat záró része az IOSS rendszer árfolyamkérdéseivel kapcsolatos példákat mutat be, valamint kitér arra, hogy milyen árfolyamra vonatkozó előírások irányadóak, ha az ügyletről nem számla, hanem nyugta készül.

2024. június 28.

Távirányítóval manipulálták a tachográfot

A NAV pénzügyőrei néhány óra alatt két olyan teherautót is ellenőriztek, amelyekben a sofőrök távirányítóval manipulálták a menetíró készülékek adatait.