Az egyszerűsített foglalkoztatás végrehajtási szabályai


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A napokban megszülettek az egyszerűsített foglalkoztatás telefonos bejelentéséről, valamint a növénytermesztési idénymunkák speciális szabályairól szóló, április 1-jétől hatályos kormányrendeletek.

Az egyszerűsített foglalkoztatás körébe tartozik az alkalmi munka, a mezőgazdasági és az idegenforgalmi idénymunka, a magánszemélyek háztartásában végzett alkalomszerű vagy akár határozatlan ideig is tartó munka, valamint így létesíthetnek munkaviszonyt munkáltatóként a kiemelten közhasznú szervezetek is. Az egyszerűsített foglalkoztatás legfontosabb szabályai a következők: írásba foglalt munkaszerződés helyett rövidebb időtartamú munkánál elég a jelenléti ív vezetése; a foglalkoztatást, azaz a munkaviszony létesítését elektronikusan vagy telefonon is be kell jelenteni általában még a munkavégzés megkezdése előtt; az egyszerűsített foglalkoztatáshoz nem kapcsolódik általános adó- és járulékkedvezmény, mint eddig az alkalmi munkához; kizárólag a természetes személy munkáltató háztartásában végzett havonta 10 munkanapot meg nem haladó munka, valamint a mezőgazdasági és az idegenforgalmi idénymunka esetén ellenben a nettó munkabér 30 százalékával egyenértékű kedvezményes közteher vehető igénybe.

Telefonos bejelentés – nyitva van az ügyfélkapu
Az egyszerűsített foglalkoztatást elektronikusan, az ügyfélkapun keresztül, az APEH felé kell bejelenteni a 10T1041E jelű nyomtatványon. A bejelentési kötelezettség a napi munkavégzés megkezdése előtt, többnapos munkaviszony esetén az első napi munkavégzés megkezdése előtt teljesítendő. Kivételes szabályok egyfelől a növénytermesztési idénymunkára vonatkoznak, ahol havonta egyszer elég a bejelentést megtenni, másfelől az elektronikus helyett a telefonos bejelentés lehetőségére, amellyel szintén a növénytermesztési idénymunkára foglalkoztató, valamint a magánszemély munkáltatók – a háztartásukban végzett munka vonatozásában – élhetnek.

A telefonos bejelentésről szóló 87/2010. (III. 26.) kormányrendelet tartalmazza az ún. beszédalapú bejelentés szabályait, és várhatóan július 1-jétől egy másik, SMS-ben történő bejelentés bevezetésére is sor kerül majd. A telefonos bejelentést a Kormányzati Ügyféltájékoztató Központ (KÜK) fogadja a 185-ös, vezetékes telefonról az ország bármely pontjáról helyi tarifával hívható kék számon. A bejelentést a munkáltató vagy annak megbízottja (például könyvelője vagy ügyvédje) is megteheti.

Jelenléti ív – munkaszerződés helyett
A munkaszerződést nem kell írásba foglalni, ha a foglalkoztatás egybefüggő időtartama nem éri el az öt, növénytermesztési idénymunka esetén pedig a 31 napot – utóbbi esetben azonban, ha a munkavállaló kéri, a szerződés írásba foglalása kötelező. A jelenléti ív vezetése alól csak a magánszemély munkáltató mentes, de csak akkor, ha háztartási munka keretében alkalmaz munkavállalót (pl. alkalmi munka esetén nem áll a mentesség). A jelenléti ív az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló törvény 2. sz. mellékletében található. Az ívet a munkavállalóknak a munkavégzés megkezdésekor és befejezésekor is alá kell írniuk. Mivel a jelenléti ív ún. szigorú számadású nyomtatvány, az ezzel kapcsolatos előírásokat a növénytermesztési idénymunkára vonatkozó egyes speciális rendelkezésekről szóló 88/2010. (III. 26.) kormányrendelet tartalmazza.

A munkaügyi és adóellenőrzés során a munkáltató a jelenléti ívet köteles felmutatni, azon szerepelnie kell a munkavégzés megkezdését tanúsító aláírásnak is. A nyomtatványboltokban április 1-jén még nem voltak nyomtatványok, ezért fontos tudni, hogy a munkáltatóval szemben a jelenléti ív vezetésével kapcsolatos szabályok megsértése miatt június 30-áig jogkövetkezmény (adóeljárásban vagy munkaügyi ellenérőzés során bírság) nem alkalmazható, ha eddig az időpontig jelenléti ív vezetési kötelezettségét nem szigorú számadású nyomtatványnak nem minősülő okiraton teljesítette. A jelenléti ív első példányát a munkavégzés befejezésekor, mindennap, a munkavállalónak át kell adni, a második példányt a munkáltatónak a tárgyévet követő 5. év végéig meg kell őrizni, mivel azt a hatóság utólagos ellenőrzésekor be kell mutatnia.

A szerződéskötés kérdései – a kritikus öt nap elérése
Az öt naptári napnál rövidebb határozott időre szóló munkaviszony létesítése esetén a munkaszerződés írásbeli megkötése nem kötelező. Az ilyen, rövid időtartamú munkaviszonyok esetében mellőzni lehet az írásbeliséget, ettől függetlenül a munkáltatónak a munkavállalók bejelentésére vonatkozó kötelezettsége változatlanul megmarad, a növénytermesztési ágazatban sajátos módon. Növénytermesztési idénymunka esetében a munkaszerződést a törvény szerinti formában csak abban az esetben kell írásba foglalni, ha azt a munkavállaló kéri, illetve, ha a foglalkoztatás egybefüggő időtartama a harminc napot meghaladja. Ezért, ha ugyanannál a munkáltatónál az egymást követően egy-egy napra létesített munkaviszony eléri az ötödik napot, ekkor kell törvény mellékletében szereplő mintaszerződés szerint szerződést kötni. A munkavállalót természetesen egy példány megilleti a munkaszerződésből. Kérdés lehet, hogy a munkavégzés helyét milyen pontossággal kell megadni? A munkavégzés helyének változását be kell-e jelenteni, ha egy másik településen folytatja napközben a munkát a munkavállaló azonos munkáltatónál? A jogszabályok alapján elegendő, ha az érintett település neve kerül feltüntetésre, ennél pontosabb helymeghatározásra – különösen növénytermesztési idénymunka esetében – sem lehetőség, sem pedig szükség nincs, ügyfélszolgálat felé telefonon történő teljesítésének modellkísérlete lezajlott.

Dr. Horvát István cikke részletesen foglalkozik a telefonos bejelentés tartalmával, a további bejelentésekkel, a növénytermesztési idénymunka szabályaival, egyszerűsítés számításokkal megmagyarázva, a közteher-előleg, kalkulált munkaórák kérdésével, az egyszerűsített foglalkoztatással kapcsolatos értelmezendő kérdésekkel, a foglalkozás-egészségügyi követelményekkel, az AM-könyvek és a közteherjegyek bevonásával, valamint az egyszerűsített foglalkoztatáshoz kapcsolódó és szociális juttatásokkal.

87/2010. (III. 26.) Korm. rendelet értelmében az egyszerűsített foglalkoztatással kapcsolatos adatok telefonos bejelentésére a 185-ös, helyi tarifával hívható telefonszámon érhető el. A bejelentés megkezdésekor nyilatkozni kell arról, hogy korábban tett-e már az illető bejelentést. Első bejelentés esetén tájékoztatni kell az érintettet arról, hogy a beszélgetésről hangfelvétel készül (annak megőrzési idejéről), továbbá arról is, hogy a felvétel bizonyos hatósági, bírósági eljárásokban bizonyítékként felhasználhat.

Azonos munkáltató tekintetében a korábbi regisztrációs szám alapján is lehet újabb bejelentést tenni, illetve a korábbi bejelentést módosítani. E lehetőségről a bejelentőt ugyancsak tájékoztatni kell.

Az ügyfélszolgálat köteles felvenni a bejelentő adatait akkor, ha korábban tett már ugyan bejelentést, de az újabb bejelentését nem korábbi regisztrációs szám alapján teszi meg, vagy regisztrációs szám alapján teszi meg a bejelentést, de a regisztrációs szám alapján azonosított korábbi bejelentést nem ő tette. Az ügyfélszolgálat rögzíti az adatokat és tájékoztatja a bejelentőt a bejelentés regisztrációs számáról, majd a telefonbeszélgetés lezárását követően – ha erre a bejelentő oldalán lehetőség van – rövid szöveges üzenetben is megküldi a regisztrációs számot. Az ügyfélszolgálat hivatali kapun keresztül haladéktalanul továbbítja az adatokat az APEH-nak.

A 88/2010. (III. 26.) Korm. rendelet az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló törvénynek a növénytermesztési idénymunkára vonatkozó végrehajtási szabályait tartalmazza. Eszerint a közteherelőleg-választásról szóló bejelentés egyben az átalányközteher szerinti választása bejelentésének is minősül. A növénytermesztési idénymunkára vonatkozó szabályozás hatálya alá tartozó növénytermesztési termékek körét, valamint a közteherelőleg megállapításánál figyelembe veendő, egy hektárra vetítetten munkaórában megállapított fajlagos munkaidő szükségletet a rendelet 1. számú melléklete állapítja meg.

A munkáltató a fenti bejelentési kötelezettségét a lakóhelye vagy székhelye szerint illetékes APEH-nél elektronikus úton, vagy az erre a célra rendszeresített és az APEH honlapján közzétett formanyomtatványon írásban kell teljesítenie. Az bejelentés az a törvény 13. § (1) bekezdésében meghatározott bevallás részeként is teljesíthető.

A közteherelőleg alapjának a mértékét az 1. melléklet szerinti fajlagos munkaidő-szükséglet és a kötelező legkisebb munkabér, vagy az erre jogosultak esetében a garantált bérminimum egy órára eső összegének szorzataként kell megállapítani. Ha a munkáltató csak egyes munkaműveletek elvégzését tervezi, a fajlagos munkaidő-szükségletet az összes fajlagos munkaidő-szükséglet keretén belül önállóan állapítja meg. A közteherelőleget magánnyugdíjpénztári tagsággal nem rendelkező munkavállaló esetén az APEH Egyszerűsített foglalkoztatásból eredő magánnyugdíjpénztári tagsággal nem rendelkező munkavállalót érintő közteherbefizetések beszedési számlára, magánnyugdíjpénztári tag munkavállaló esetén az APEH Egyszerűsített foglalkoztatásból eredő magánnyugdíjpénztári tag munkavállalót érintő közteherbefizetések beszedési számlára kell teljesíteni.

A rendelet szabályozza az elháríthatatlan külső ok igazolásának a szabályait és a jelenléti ív kötelező tartalmát is. A jelenléti íven a törvény 2. számú melléklete szerinti adatokon túl fel kell tüntetni az APEH által engedélyezett sorszámtartománynak megfelelő sorszámot, valamint azt, hogy a munkavállaló magánnyugdíjpénztári tag-e.

Nyomtatványként nyomdai úton előre előállított jelenléti ív abban az esetben alkalmas szigorú számadású nyomtatványként történő azonosításra, ha a nyomtatvány előállítása az alábbiakban előírt követelmények szerint történik, és a nyomtatvány beszerzője rendelkezik számlával. A nyomtatvány nyomdai úton történő előállítása az APEH a nyomtatvány előállítója részére előre kijelölt sorszámtartományban folyamatosan, az adott sorszámtartományba illeszkedő sorszám kihagyás és ismétlés nélküli felhasználásával történik. A sorszámtartományokat időszakos rendszerességgel – nyomtatvány-előállítónkénti és nyomtatvány-fajtánkénti bontásban – az APEH internetes honlapján közzéteszik.


Kapcsolódó cikkek

2024. június 21.

NGM: nem a szegénység, hanem az óvatosság miatt fogyaszt keveset a lakosság

Az elmúlt napokban látott napvilágot az Eurostat friss adatközlése, miszerint a magyar háztartások fogyasztása az uniós átlag 70 százalékát éri el. Az adatot többen helytelenül értelmezve, a közvéleményt tudatosan félrevezetve úgy állították be, hogy Magyarország az unió legszegényebb országa, ami teljességgel nonszensz és szándékos hazugság – közölte a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM).

2024. június 20.

Mi történhet még idén a forinttal és a magyar kamattal?

A napokban látott forintgyengülés ellenére az euró jegyzése a 385 és 400 forint közötti sávban maradhat az idén. Legalábbis erre számít Németh Dávid, a K&H vezető elemzője alapesetben, azaz akkor, ha nem történik jelentős változás az év hátralévő hónapjaiban a világ- és a magyar gazdaságban. A szakember beszélt a magyar inflációról, a várható kamatpályáról és a szükséges kiigazításról, valamint az uniós kilátásokról is.