Az EKÁER rendszer eredményes a gazdaságfehérítésben, hatékony az áfacsalások kiszűrésében


Számos európai uniós tagállam tanulmányozta az utaztatásos áfacsalások kiszűrésére létrehozott magyar modellt, az ekáert. Legutóbb Lengyelország érdeklődött a rendszer továbbfejlesztési lehetőségei iránt. Jövőre hazánk lehet az EU első tagállama, amely általánossá teheti az elektronikus nyugtát – tájékoztatta a Pénzügyminisztérium (PM) adóügyekért felelős államtitkára.

Az elmúlt évben 7,1 millió fuvart jelentettek be az adóhivatalnak. A pénzügyőrök – akik kockázatelemzés alapján kiemelten vizsgálják az elektronikus közúti áruforgalom ellenőrző rendszer (ekáer) szabályainak betartását – 2023-ban több mint 65 ezer közúti ellenőrzést végeztek.

Jelentősen kibővült a tavalyi év óta az ekáer szerepe: amellett, hogy továbbra is ez a leghatékonyabb eszköz a fiktív és adózatlan áruk kereskedelmével szemben, a magyar gazdákat és a fogyasztókat is védi – szögezte le.

Az ekáer eredményességét a nemzetközi érdeklődésen kívül a statisztika is alátámasztja – nyomatékosította az államtitkár. Tavaly kifejezetten csak az ekáer adatoknak köszönhetően több mint 10 milliárd forint nettó adókülönbözet tárt fel az adóhivatal. A törvénysértések miatt kiszabható mulasztási bírság összege pedig meghaladta a 250 millió forintot. Izer Norbert felhívta a figyelmet arra: az áfacsalókkal szemben is hatékony az ekáer, hiszen sokszor önmagában bizonyítja, hogy az áru eladása után úgy igényelik vissza az áfát, hogy valójában semmilyen értékesítés nem történt, az áru el sem mozdult a raktárból, csak papíron utazott.

Lengyel szakemberek még 2017 februárjában a regisztrációtól kezdve az ellenőrzésen keresztül egész a szankciórendszerig górcső alá vették az utaztatásos áfacsalásokkal szemben hatékony magyar modellt, az ekáert. A magyar példa alapján 2017 májusától, egy az ekáerhez hasonló rendszert vezetett be Lengyelország, idén februárban pedig a rendszer tovább fejlesztésének lehetőségei iránt érdeklődtek. A magyarországihoz hasonló rendszer működik évek óta Romániában és Portugáliában, és folyamatos az érdeklődés a többi tagország részéről is – összegezte az államtitkár.

Izer Norbert hangsúlyozta: a magyar adózás történetében is új korszak kezdődött, hiszen az új adófajták bevezetése vagy az adóemelések helyett a kormány a meglévő adókat szedi be egyre hatékonyabban. Aláhúzta, annak érdekében, hogy adóeltitkolók is megfizessék az államkasszát megillető közterheket, számos online eszközt vetett be a kormány, amelyek azóta másolandó modellé váltak világszerte. Az online pénztárgépek 2014 szeptemberi bevezetését követte 2015-ben az ekáer, majd 2018-ban az online számla – idézte fel.

A gazdaságfehérítésben nincs megállás, jövőre újabb online eszköz érkezik – szögezte le. Mint mondta: Magyarország lehet az Európai Unió első tagállama, amely általánossá teheti az elektronikus nyugtát. Az újfajta megoldás nemcsak környezetkímélő és költséghatékony, hanem a fogyasztónak is könnyebbséget hoz és leegyszerűsíti a vásárlást. A nyugta, a garanciajegy papírját ugyanis nem kell őrizgetni, az néhány kattintást követően bármikor elérhető lesz okostelefonon.

(MTI)


Kapcsolódó cikkek

2024. június 21.

NGM: nem a szegénység, hanem az óvatosság miatt fogyaszt keveset a lakosság

Az elmúlt napokban látott napvilágot az Eurostat friss adatközlése, miszerint a magyar háztartások fogyasztása az uniós átlag 70 százalékát éri el. Az adatot többen helytelenül értelmezve, a közvéleményt tudatosan félrevezetve úgy állították be, hogy Magyarország az unió legszegényebb országa, ami teljességgel nonszensz és szándékos hazugság – közölte a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM).

2024. június 20.

Mi történhet még idén a forinttal és a magyar kamattal?

A napokban látott forintgyengülés ellenére az euró jegyzése a 385 és 400 forint közötti sávban maradhat az idén. Legalábbis erre számít Németh Dávid, a K&H vezető elemzője alapesetben, azaz akkor, ha nem történik jelentős változás az év hátralévő hónapjaiban a világ- és a magyar gazdaságban. A szakember beszélt a magyar inflációról, a várható kamatpályáról és a szükséges kiigazításról, valamint az uniós kilátásokról is.