Az elektronikus piacterekre vonatkozó szabályok (7. rész)


Egyre jobban digitalizálódó világunkban a termékek áramlásának jelentős része elektronikus piacterek közreműködésével történik. Ennek is köszönhető, hogy amikor az uniós döntéshozók az e-kereskedelem szabályozását megváltoztatták, akkor ebben az elektronikus piactereknek megújult szerepet kaptak. Most elmerülünk a megújult szabályozásban.

A sorozat korábbi részeit itt olvashatja.

A korábbiakban már említettem, hogy a vélelmezett értékesítői státusz az áfa szempontjából egy fikció, a valóságban az ügylet két másik szereplő között megy végbe, azonban az áfa mégis kitünteti a felületet egy státusszal, ami elősegíti az áfa behajtását.

A vélelmezett értékesítő általában nincs a termékek birtokában, és a termékek tulajdonjogának átruházása az elsődleges értékesítő és a vevő között történik. Ezért a vélelmezett értékesítő gyakran nem rendelkezik a termékértékesítés helyének megállapításához és az áfa-kötelezettségek teljesítéséhez szükséges információkkal, mint például az a hely, ahol a termékek az ügylet időpontjában találhatók (kiszállítás helye) vagy az értékesített termékek jellege. Az elektronikus felületnek ilyen információkat kell kapnia az elsődleges értékesítőtől. Ezen túlmenően a vélelmezett értékesítőnek a vevő általi árukiválasztás időpontjában kell meghatároznia az áfa-kötelezettségeit. Következésképpen az értékesítés áfa szempontból megfelelő kezelésének (fizetési és jelentéstételi kötelezettségek) biztosítása érdekében a vélelmezett értékesítők gyakran függenek az értékesítők által az árukiválasztás előtt, de legkésőbb az árukiválasztáskor szolgáltatott információk pontosságától. Annak érdekében, hogy ne rójanak aránytalan terhet a piacterekre, nagyobb jogbiztonság érvényesül, és az előre meghatározott esetekben a piacterek áfa fizetési kötelezettsége korlátozott.

A jogi szabályozás úgy szól, hogy az elektronikus felületet működtető adóalany, akit úgy kell tekinteni, hogy ő maga kapta meg és értékesítette a termékeket, nem kötelezhető az említett értékesítések tekintetében általa bevallott és megfizetett áfát meghaladó áfa megfizetésére, amennyiben három feltétel együttesen teljesül. A feltételek tehát, hogy az adóalany az elektronikus felületén keresztül termékeket értékesítők vagy egyéb harmadik felek által megadott információkra támaszkodik az adott értékesítést terhelő áfa helyes bevallása és megfizetése tekintetében (1), a termékek értékesítőitől kapott, előző pontban említett információi helytelenek (2), valamint az adóalany bizonyítani tudja, hogy nem tudta és észszerűen elvárható módon nem tudhatta, hogy a kapott információ helytelen (3).

Amennyiben a felelősség korlátozására vonatkozó előbbi feltételek teljesülnek, az elektronikus felület az esedékes áfa újbóli megállapítása esetén nem felelős az érintett termékértékesítések és szolgáltatásnyújtások áfa-különbözetéért, valamint a késedelmes fizetésekkel összefüggő esetleges büntetések és kamatok megfizetéséért.

Nézzük meg ezt egy példán keresztül. Adott egy fogyasztó, aki elektronikus felületen keresztül terméket rendel az elsődleges értékesítőtől, és jelzi, hogy a szállítási cím az „A” tagállamban van. Az elektronikus felület által felszámított áfa megegyezik az „A” tagállamban a termékekre alkalmazandó áfával. A megrendelést követően a vevő és az elsődleges értékesítő megállapodik abban, hogy a szállítást olyan „B” tagállamban teljesítik, ahol az értékesített termékre vonatkozó áfa-kulcs magasabb, mint az „A” tagállamban. Az elektronikus felületet erről nem tájékoztatják. Ebben a helyzetben az elektronikus felület nem felelős a áfa-különbözetért, valamint a késedelmes fizetések miatt a B” tagállamban felmerülő esetleges büntetésekért és kamatokért. Az elsődleges értékesítő felelősségére csak akkor lehet hivatkozni, ha „B” tagállam olyan nemzeti jogszabályokat vezetett be, amelyek az elsődleges értékesítő egyetemleges felelősségét írják elő.

A szerző, Molnár Péter független adótanácsadó.


Kapcsolódó cikkek

2024. február 21.

Négymilliárdos cigarettafogás a NAV-nál, adózatlan és hamis termékek

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) nyomozói négymilliárd forint értékben foglaltak le ukrán gyártmányú cigarettát. A szerda közlemény szerint az elmúlt évek legnagyobb illegális cigarettadepóját fedezték fel. Pécs közelében közúti ellenőrzés során bukott le egy magyar férfi, akinél több mint nyolcszáz doboz ukrán cigarettát és hét zacskó vágott dohányt találtak. Továbbá otthonában árult hamis termékek miatt emelt vádat az ügyészség egy böhönyei férfi ellen – tájékoztatta a Somogy Vármegyei Főügyészség szerdán.