Az elmúlt időszak fontosabb, jövedelmekhez kapcsolódó adózási változásairól


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Rövid összefoglalónk a személyi jövedelemadózást, a kisadózó vállalkozók tételes adóját, az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulást, illetve a társadalombiztosítást és a szociális hozzájárulási adót illetően bekövetkezett változások tekinti át.

A személyi jövedelemadózást érintő változások

Az üzemanyag költségek elszámolására vonatkozó változások közül kiemelendő az a rendelkezés, amely szerint azon üzemanyagok (mint például a CNG) árának NAV általi közzététele is lehetővé válik, amelyeknek az országos szintű forgalmazását háromnál kevesebb nagy üzemanyag-forgalmazó társaság végzi. Szinén lényeges változás a költségelszámolásban, hogy a jogalkotó a tisztán elektromos meghajtású gépjárművek esetében is meghatározott igazolás nélkül elszámolható költséget, ez 100 kilométerenként 3 liter ESZ 95 ólmozatlan motorbenzin ára (a benzin áraként a NAV által havonta közzétett üzemanyagárat kell figyelembe venni). A tölthető hibrid gépjárműk esetében a költségelszámolás pedig „feszesebbé” vált, igazolás nélkül elszámolható költség a 60/1992. (IV. 1.) Korm. Rendelet szerinti a járműbe beépített belső égésű motor hengerűrtartalma alapján a benzinüzemű, vagy a gázolajüzemű gépkocsira vonatkozó üzemanyag-fogyasztási norma 70%-a és a NAV által közzétett üzemanyagár szorzata. Természetesen e rendelkezéseket alkalmazni kell (lehet) a kiküldetési rendelvénnyel történő elszámolás esetére is.

Az átalányadózó egyéni vállalkozót érintő változások közül kiemelendő, hogy a családi járulékkedvezményt érvényesítő átalányadózó egyéni vállalkozó – igazodva a járulékbevallás új rendjéhez – szja előleg bevallást 2023-tól negyedévente teljesít. Szintén 2023. január 1-jétől megszűnt a megelőző adóévben elért bevételre vonatkozó értékhatár, azaz az átalányadózás a tárgyévet megelőző adóévben szerzett bevétel nagyságától függetlenül választhatóvá vált, ugyanakkor a tárgyévre vonatkozó bevételi értékhatárokat továbbra is szükséges figyelembe venni, vagyis az egyéni vállalkozó akkor alkalmazhatja az átalányadózást, ha a tárgyévben a bevétele nem haladja meg az éves minimálbér tízszeresét, míg az adóév egészében kizárólag kiskereskedelmi tevékenységet végző egyéni vállalkozó esetében az éves minimálbér ötvenszeresét. Ez évtől 4 adóévről 12 hónapra csökken az az időszak, amelynek az átalányadózás megszűnése (megszüntetése) évét követően el kell telnie ahhoz, hogy az átalányadózás újra választható legyen. A tevékenységét év közben kezdő, megszüntető vagy szüneteltető egyéni vállalkozónak az átalányadózás alkalmazásának feltételéül szabott bevételi értékhatárt időarányosan kell figyelembe vennie, ez a szabály idéntől kiterjed minden kisadózóra akként, hogy az arányosítási szabály alkalmazása szempontjából az is tevékenységét kezdő egyéni vállalkozónak minősül, aki az átalányadózás választását közvetlenül megelőzően kisadózóként tevékenykedett. 2023-tól azon egyéni vállalkozók, akik a TESZOR 85.53.11 Személygépjármű-vezető képzés megnevezésű tevékenységből szereznek bevételt, 80 százalékos költséghányadot alkalmazhatnak.

A 25 év alatti fiatalok kedvezményét érintően pedig kiemelendő, hogy a NAV által kiajánlott bevallási tervezetben – már 2022-ről is – szerepelni fog a 25 év alatti fiatalok kedvezménye, amelynek helyességét a fiatal az adóbevallási határidőig, azaz az adóévet követő év május 20-áig ellenőrizheti, és szükség esetén a tervezetet javíthatja, illetve kiegészítheti.

Kisadózó vállalkozók tételes adója

Az Országgyűlés a 2022. szeptember 1-je előtti szabályozás hatályon kívül helyezése mellett újraszabályozta a legkisebb vállalkozásokra vonatkozó kedvezményes adózási módot. A 2022. szeptember 1-jén bevezetett kisadózó vállalkozók tételes adóját (új KATA) csak az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről szóló 2009. évi CXV. törvény (Evectv.) szerinti egyéni vállalkozók választhatják. További feltétel, hogy az új KATA mellett csak a főfoglalkozásúnak minősülő egyéni vállalkozók dönthetnek. Az adóalanyiság a NAV-hoz történő bejelentéssel jön létre. Főszabály szerint az adóalanyiság kezdete a bejelentést követő hónap első napja. A tevékenységét év közben kezdő egyéni vállalkozó az adóalanyiság választásának bejelentését a NAV-hoz való bejelentkezéssel egyidejűleg teljesíti, ekkor az adóalanyiság az egyéni vállalkozás nyilvántartásba vételének napjával jön létre. Az új KATA mértéke havi 50 ezer forint, amit a tárgyhónapot követő hónap 12. napjáig kell megfizetni. A tételes adó megfizetésével az egyéni vállalkozó mentesül a vállalkozói személyi jövedelemadó és a vállalkozói osztalékalap utáni adó, vagy az átalányadó megállapítása, bevallása és megfizetése; illetve a saját maga után fizetendő személyi jövedelemadó és társadalombiztosítási járulék megállapítása, bevallása és megfizetése; valamint a szociális hozzájárulási adó megállapítása, bevallása és megfizetése alól. Az egy adóévre vonatkozó bevételi értékhatár 18 millió forint. Ha az adófizetési kötelezettség az adóévnek csak egy részében áll fenn a bevételi értékhatár a jogosultsági hónapok száma szorozva 1,5 millió Ft. Az értékhatárt meghaladó bevétel esetén az értékhatárt meghaladó bevételrész után a kisadózó magánszemélynek 40%-os mértékű adófizetési kötelezettsége keletkezik. Az adóalanyiság megszűnésének esetei főbb vonalakban megegyeznek a régi KATA megszűnési eseteivel – két lényeges eltérés van csupán. Az első ezek közül, hogy az adóalanyiság abban az esetben is megszűnik a bevétel megszerzését megelőző nappal, ha a kisadózó kifizetőtől szerez termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás ellenértékeként bevételt (itt a TESZOR 49.32.11 szerinti taxis személyszállításból származó bevétel kivételként szerepel). Szintén megszűnik a kisadózói adóalanyiság annak a hónapnak az utolsó napjával, amelyben a kisadózó a KATA tv. 2. § 2. pont a)-j) alpontjainak bármelyike szerint nem minősül főfoglalkozású kisadózónak. Ezen körülmény bekövetkezését a kisadózónak 15 napon belül be kell jelentenie az állami adó- és vámhatóságnak. Az új KATA szerint adózó egyéni vállalkozó az adóalanyisága időtartama alatt biztosítottnak minősül és valamennyi társadalombiztosítási és álláskereséséi ellátásra jogosultságot szerez. A társadalombiztosítási ellátások és munkanélküli ellátások számításának alapja 108 ezer forint. A tételes adó havi összegének megfizetésével a kisadózó 12 hónap alatt 1 teljes év szolgálati időt szerez, viszont a nyugdíja összegének megállapításakor már csak törtévnyi szolgálati időt fogják figyelembe venni. Az arányszám a nyugdíjjárulék alapját képező kereset, jövedelem (jelen esetben 108 ezer forint) és a mindenkori érvényes minimálbér (jelenleg 232 ezer forint) hányadosa (tehát 2023-ban 46,6 százalék).

A cikk folytatásában az ekho- a szochó- és a járulékfizetési szabályok változásairól olvashat.

adóváltozások 2023

A cikk szerzője Szatmári László (a PM Jövedelemadók és Járulékok Főosztályának vezetője), a Magyar Könyvvizsgálói Kamara Oktatási Központjának oktatója.


Kapcsolódó cikkek

2024. április 22.

Árfolyam az áfában (XI. rész)

Az alkalmazandó árfolyam szolgáltatásimportnál eltér attól függően, hogy az ügylet teljesítési helyére milyen jogszabályi rendelkezés vonatkozik, míg adómentes Közösségen belüli termékértékesítés esetén a Közösségen belüli termékbeszerzéshez hasonlóan alakul. Az Áfa tv. 58. §-ának hatálya alá tartozó ügyletekre speciális árfolyamszabály irányadó.