Az eltartott nem köteles járulékbevallást tenni


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Az APEH tájékoztatót tett közzé a nem biztosított magánszemélyek egészségügyi szolgáltatási járulékával kapcsolatos eljárási kérdésekről.

A társadalombiztosítási ellátásokról szóló 1997. évi LXXX. törvény (Tbj) 2007. április 1-jétől hatályos rendelkezései szerint a nagykorú eltartottak (a nappali tagozaton tanulók kivételével) 9 százalékos egészségügyi szolgáltatási járulék fizetése fejében válnak jogosulttá az egészségügyi ellátásokra. A járulékfizetés alapja a minimálbér, illetve a család egy főre jutó havi jövedelme, de legalább az öregségi nyugdíjminimum. A minimálbért el nem érő járulékfizetés előfeltétele, hogy a települési önkormányzat polgármestere hatósági bizonyítványt állítson ki az egy főre jutó havi jövedelemről.

Az adózás rendjéről szóló törvény (Art) értelmében a fenti fizetési kötelezettséget és annak megszűnését az adóhatóságnak az érintett 15 napon belül köteles bejelenteni. A magánszemélynek tehát (amennyiben nem éri el az egy főre eső havi jövedelem a minimálbért) elsőként az önkormányzat polgármesterét kell megkeresnie a hatósági bizonyítvány kiállítása céljából. Ennek birtokában lehet csak az APEH felé bejelentést tenni. A bejelentési kötelezettség teljesítésére a 07T1011. számú, míg a változások bejelentésére a 07T1021. számú nyomtatvány szolgál. A 07T1011-es nyomtatványt azonban akkor is be kell nyújtani, ha az érintett adóazonosító jellel még nem rendelkezik. A bejelentés alapján ugyanis az adóazonosító jelet is meg fogják állapítani.

Az adóhatóság feladata, hogy a bejelentés alapján előírja a fizetési kötelezettséget, illetve nyilvántartsa a befizetéseket. Ebből következik, hogy a magánszemélynek az egészségügyi szolgáltatási járulékkal kapcsolatban nem kell bevallást tennie. Kizárólag a befizetést kell a bejelentést, illetve a későbbiekben a tárgyhót követő hó 12. napjáig teljesíteni. Amennyiben a járulékfizetés időtartama 30 napnál rövidebb, a bejelentkezési kötelezettséget ezen időszakra is teljesíteni kell, ekkor – értelemszerűen – a fizetendő járulék összege az egy hónapra fizetendő járulék harmincadrésze szorozva az időszakban szereplő napok számával. A fizetési kötelezettség teljesítését az adóhatóság az adóév utolsó napját követő 60 napon belül megvizsgálja és határozatban rendelkezik az esetleges tartozás megfizetéséről.


Kapcsolódó cikkek

2024. április 19.

A vélelmezett értékesítőkre vonatkozó szabályok alkalmazása – forgatókönyvek (8. rész)

A vélelmezett értékesítők minősége szinte kimeríthetetlen tárházát jelenti a témával foglalkozó cikkeknek. A következőkben olyan konkrét forgatókönyvekkel fogunk foglalkozni, amelyek a vélelmezett értékesítőkre vonatkozó rendelkezések alkalmazására vonatkoznak. Ezek a forgatókönyvek sematikusan mutatják be, hogy a vélelmezett értékesítővé váló elektronikus felületekre az áfa, és adott esetben a vám tekintetében milyen feladatok hárulnak.

2024. április 18.

A személyi jövedelemadójuk 1+1 százalékát felajánlók milliárdokról dönthetnek

Legtöbben személyi jövedelemadójuk 1+1 százalékát gyermekek gyógyítására és állatmenhelyekre szánják, a támogatott szervezeteknek óriási segítséget jelentenek az adóforintok, a felajánlók évről évre milliárdok sorsáról dönthetnek – hívta fel a figyelmet a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) csütörtökön az közleményben.

2024. április 18.

A közhatalmi tevékenység és az áfa

Az általános forgalmi adó elveit és rendszerét vizsgálva, mindig meg kell állapítani, hogy az ügyletben résztvevő felek adóalanynak minősülnek-e, illetve tevékenységük gazdasági tevékenységnek minősül-e, ugyanis, csak ebben az esetben merülhet fel áfafizetési kötelezettség.