Az eltiltott cégvezetők kiszűrése ebben a formában aggályos


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Vihart kavart az adóazonosító jel cégbejegyzése; azért írták elő a közlését, hogy a cégvezető eltiltása esetén egyértelműen kiszűrhető legyen az érintett személy összeférhetetlensége. Az ügyvédi kamara leginkább eltörölné, az igazságügyi kormányzat megoldásként rendeletmódosítást fontolgat, az adatvédelmi biztosnak aggályai vannak.

Mint ismeretes, a megújult csődtörvény nyomán változott a cégtörvény. Előírja, hogy a vezető tisztségviselők adóazonosító jelét cégjegyzékbe kell venni. A szabály azonban az adóazonosítóval nem rendelkező külföldi cégvezetőknél nem alkalmazható. A jogi képviselők és a cégbíróságok egyaránt bizonytalanok, ilyenkor milyen adat rögzíthető a cégjegyzékben.

Kenesei Judit, a Fővárosi Cégbíróság vezetője arra az álláspontra helyezkedett, hogy a külföldi adószámát kell feltüntetni, annak híján pedig e tényről az érdekeltnek nyilatkoznia kell. Ám ez csak a fővárosi ügyekben érvényesülhetne, de – figyelemmel a bírói függetlenségre – ott sem maradéktalanul. Ezért a Budapesti Ügyvédi Kamara a cégnyomtatvány, illetve a cégtörvény módosítását kezdeményezte az igazságügyi és rendészeti tárcánál. Réti László, a kamara elnöke elmondta: elsődleges javaslatuk, hogy a külföldi tisztségviselőket ne is kötelezzék ilyen bejelentésre. Ezzel szerinte az adatvédelmi aggályok is megszűnnének. Egyébként pedig változtatna az idevágó nyomtatványon, vagy csak akkor írná elő a bejelentést, ha az érdekeltnek van magyarországi adóazonosító jele.

A minisztérium szerint a jogszabály nem várja el, hogy a külföldi bejelentkezzen a magyar adóhatósághoz. Feltüntethető a külföldi tagállamban bejegyzett adószáma, ha nincs, úgy bármilyen közteherviseléssel kapcsolatos azonosító száma is. Az ugyanis elképzelhetetlen, hogy az érdekelt az illetősége szerinti tagállamban ne fizessen közterhet. Amennyiben közteherviseléssel összefüggő azonosítója sem lenne, ezt egyértelművé kell tenni a bejegyzési kérelemben. A tárca mindenesetre megfontolja az ügyvédek javaslatát, illetve a bejegyzési kérelem kitöltéséről, a nyomtatványok tartalmi elemeiről rendelkező miniszteri rendelet módosítását, hogy egyértelmű, világos legyen a külföldieket érintő adószám-bejelentés.

Mindez azonban az adatvédelmi problémákat nem oszlatja el. Az adatvédelmi biztos irodája úgy tájékoztatta lapunkat: az ombudsman korábban, a törvénymódosítás előtt az Igazságügyi és Rendészeti Minisztériumnak jelezte, hogy adatvédelmi szempontból nem ért egyet a vezető tisztségviselőket érintő diszkvalifikációs szabályok miatti eltiltások nyilvánosságra hozatalával, az adatok cégjegyzékben való közzétételével. Észrevétele ellenére a törvény a jelen formájában hatályos. Az adóazonosító jel nyilvánossága felvet adatvédelmi problémákat, mivel az az adózási nyilvántartások azonosító kódja és adózással kapcsolatos feladatok teljesítése érdekében használhatják törvényben meghatározott szervek.

Forrás: Világgazdaság Online


Kapcsolódó cikkek

2024. június 21.

NGM: nem a szegénység, hanem az óvatosság miatt fogyaszt keveset a lakosság

Az elmúlt napokban látott napvilágot az Eurostat friss adatközlése, miszerint a magyar háztartások fogyasztása az uniós átlag 70 százalékát éri el. Az adatot többen helytelenül értelmezve, a közvéleményt tudatosan félrevezetve úgy állították be, hogy Magyarország az unió legszegényebb országa, ami teljességgel nonszensz és szándékos hazugság – közölte a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM).

2024. június 20.

Mi történhet még idén a forinttal és a magyar kamattal?

A napokban látott forintgyengülés ellenére az euró jegyzése a 385 és 400 forint közötti sávban maradhat az idén. Legalábbis erre számít Németh Dávid, a K&H vezető elemzője alapesetben, azaz akkor, ha nem történik jelentős változás az év hátralévő hónapjaiban a világ- és a magyar gazdaságban. A szakember beszélt a magyar inflációról, a várható kamatpályáról és a szükséges kiigazításról, valamint az uniós kilátásokról is.