Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
A hozzáadott-érték adó – az egyszerűség kedvéért hívjuk áfának – az egyik legjelentősebb költségvetési forrás az Európai Unió tagállamaiban. Az áfacsalások miatt be nem folyt bevételek így igen érzékenyen érintik a tagállamok kormányait. Mint ismert, az Európai Unió évek óta készül az áfarendszer átfogó reformjára, melynek egyik kiemelt célja az adórés csökkentése, az adócsalások, különösen a határon átnyúló közösségi ügyletekkel kapcsolatos adóelkerülés, illetve a körhintacsalások elleni küzdelem.
Az áfarendszer átfogó reformja 2016. április 7-én egy egyszerűbb, vállalkozásbarátabb és csalásbiztosabb egységes európai áfaövezet létrehozását célzó akcióterv elfogadásával kezdődött, melynek legfontosabb elemei: (1) a határon átnyúló ügyletek áfa-kezelésének megváltoztatása az áfacsalások megakadályozása, az adórés csökkentése érdekében, (2) nagyobb szabadság a tagállamoknak az áfakulcsok alkalmazásában, (3) a határokon átnyúló elektronikus kereskedelemre vonatkozó áfaszabályok korszerűsítése és egyszerűsítése az úgynevezett Digital Single Market (DSM) Strategy keretében és (4) egy átfogó áfacsomag a kis és középvállalkozások (Small and Medium-sized enterprises, SMEs) adókötelezettség-teljesítésének egyszerűsítésére.
A fentiekkel összhangban 2017. október 7-én elkészült az az áfacsomag, amelyet az elmúlt negyed évszázad legnagyobb áfareformjának neveztek és amelynek teljes bevezetését 2022-ig tervezték. Ebben az első „Quick Fixes” csomagban négy, a végleges egységes áfaövezet eléréséhez vezető úgynevezett „sarokkő” szerepelt, amelyek eredetileg már 2019-ben hatályba léptek volna, és mindaddig érvényben lettek volna, amíg a tagállamok meg nem állapodnak, és be nem vezetik a végleges reformokat.
A sarokkövek, melyeknek célja, hogy megnehezítsék a csalások elkövetését és szilárd, egységes európai áfaövezetet hozzanak létre, egységesen kezelve az ügyleteket (akár határokon átnyúló, akár belföldi) a következők voltak:
Az áfacsalások hatékonyabb megakadályozása: a vállalkozások közötti határokon átnyúló értékesítések belföldi értékesítésekhez hasonló adózásának bevezetése. Jelenleg ezen ügyletek mentesek az áfa alól, ami lehetőséget biztosít a tisztességtelen vállalkozásoknak arra, hogy beszedjék áfát, majd eltűnjenek anélkül, hogy azt átutalnák az arra jogosult költségvetésnek. Az akcióterv szerint a határokon átnyúló tranzakciók a jövőben nem mentesülnének az áfa alól, hanem azt a célországban érvényes adókulcs alkalmazásával a származási ország szedné be, majd továbbítaná a célország adóhatóságának. Ezzel összefüggésben a vállalkozásoknak csak a saját tagállamunkban kellene áfa-számot kérniük, nem lenne szükség más tagállamokban áfa regisztrációra.
One-stop shop: egyablakos ügyintézés az határon átnyúló ügyletek esetében, amely egyszerűsíti a vállalkozások adminisztratív kötelezettségeinek teljesítését azáltal, hogy ugyanazon az online portálon, a saját anyanyelvükön, a saját országuk szabályai szerint és nyomtatványait használva teljesíthetik áfa-kötelezettségüket. A tagállamok pedig egymás között rendezik az egyes tagállamoknak járó áfabevételeket.
Nagyobb következetesség: a rendeltetési ország elvének általánossá tétele, melynek lényege, hogy minden értékesítés a fogyasztás helyén adózzon, vagyis az áfa összegét a végső fogyasztó tagállamában az adott tagállam áfa mértékét felszámítva kell megfizetni.
Kevesebb bürokrácia: a számlázási szabályok egyszerűsítése azáltal, hogy a határon átnyúló ügyletek is a saját tagállamban érvényes szabályok alapján legyenek számlázhatók. Továbbá határon átnyúló ügyletekről készítendő összesítő nyilatkozatok megszüntetése.
Az intézkedéscsomag bevezette volna a certified taxable person (CTP), vagyis a minősített adóalany fogalmát, rövid távú gyors intézkedéseket irányozott elő az átmeneti időszak elősegítése érdekében és ösztönözte volna az adminisztratív együttműködést. Ezen felül a Bizottság megkezdte volna a HÉA-kulcsok szabályainak korszerűsítését, és a kis és középvállalkozások (kkv-k) számára dolgozott ki egy áfa-egyszerűsítési csomagot. A csomag végrehajtását a bevezetést követő ötödik évben, azaz 2027-ben tervezték értékelni.
A tagállamok azonban nem tudtak megegyezni a certified taxable person (CTP), vagyis a minősített adóalanyokkal kapcsolatos szabályozásáról. Ezt a státuszt a letelepedés országa szerinti adóhatóság adhatta volna meg azoknak a vállalkozásoknak, akik teljesítik az előre meghatározott kritériumokat. Magyarországon például a CTP-rendszer a megbízható adózói státuszra lenne építhető, de más tagállamokban általában nincs ilyen minősítési rendszer, ezért a CTP státusz bevezetése több előkészületet igényelne.
A Quick Fixes eredeti négy intézkedéséből három csak a CTP-k számára lett volna elérhető, ezért a végül elfogadott úgynevezett „Short-term Quick Fixes” „Rövidtávú gyors intézkedések” csomagból ezek kimaradtak.
„Short-term quick fixes”
A Tanács 2018. december 4-én fogadta el a korábbi tervekhez képest módosított tartalmú úgynevezett „Short-term Quick Fixes” csomagot, amely a következő jogszabályokat jelenti:
A módosításokat a Tanács 2020. január 1-től rendelte alkalmazni minden EU tagállamban, így tavaly Magyarországnak is meg kellett tennie a szükséges lépéseket. A gyorsintézkedések egy része az 2019.VII.23-án kihirdetett egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények uniós jogharmonizációs kötelezettségek miatt szükséges módosításáról szóló 2019. évi LXXII. törvénnyel került be az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvénybe (Áfa törvény). Nem elegendő azonban csak a hatályos Áfa törvényre figyelemmel lenni. Az EU 282/2011 végrehajtási rendelet, mint EU rendelet ugyanis minden tagállamban közvetlenül alkalmazandó, a rendelkezései így nem kerülnek átültetésre a nemzeti szabályozásba.
Az úgynevezett „Short-term Quick Fixes” csomag intézkedései 2020. január 1-től a következőkben hoztak változásokat.
E-kereskedelmi áfa csomag
Az EU átfogó áfareformjának egyik kiemelt területe az e-kereskedelem áfa szabályainak korszerűsítése, egyszerűsítése. Ennek egyik mérföldköve a 2017. december 5-én elfogadásra került úgynevezett e-kereskedelmi áfa csomag, amely a következő rendeleteket tartalmazza:
2019. november 21-én a Tanács által elfogadott újabb részletes intézkedések már az e-kereskedelem új szabályaihoz történő zökkenőmentes áttérés érdekében kerültek kidolgozásra. Ezek:
A csomag végül az egyablakos ügyintézés működéséről szóló alábbi végrehajtási rendelet 2020. február 12-én történt elfogadásával vált teljessé:
Bár az e-kereskedelem új szabályainak hatályba lépése a COVID-19 járvány miatt fél évvel kitoldódott, így 2020. január 1 helyett 2020. július 1-jai hatállyal alkalmazandó, a változásokkal már jövőre számolni kell.
Kis- és középvállalkozások
A 2016-os áfa akcióterv egyik céljának megvalósulása mérföldköve, hogy 2020. február 18-án elfogadásra került a kis-és középvállalkozások áfa mentességét és adminisztratív terheinek könnyítését célzó irányelv:
Az irányelvben foglaltakat a jelenlegi tervek szerint 2025. január 1-től kell alkalmazni.
Adatszolgáltatás a határon átnyúló pénzforgalomról
Szintén 2020. február 18-án került elfogadásra a pénzforgalmi szolgáltatók határon átnyúló kifizetésekről történő jelentéstételi kötelezettségeit szabályozó jogszabálycsomag:
illetve
A jelenlegi tervek szerint az a pénzforgalmi szolgáltatók 2024. január 1-től lesznek kötelesek adatszolgáltatásra a nemzetközi pénzforgalomról. Az adatszolgáltatás bevezetésének elsődleges célja az áfacsalások felderítése és megakadályozása.
A cikksorozatban az áfa reform fenti lépései kerülnek részletesebb bemutatásra, azzal, hogy a reform érdekében tett intézkedések fenti felsorolása nem teljes, részeként egyéb intézkedések, jogszabályok is születtek.
A cikk szerzője Antretter Erzsébet, regisztrált adószakértő, a a Niveus Consulting Group adótanácsadási üzletágának szenior menedzsere.
