Az Európai Bizottság transzferár-irányelv javaslata


2023. szeptember 12-én az Európai Bizottság két, adózási szempontból jelentős irányelvet tett közzé: a BEFIT-irányelvet és a Transzferár („TP”)-irányelvet. Ha a javaslatot elfogadják eredeti formájukban, az új szabályok 2026. január 1-jétől lépnek hatályba. Cikkünkben részletezzük, mire is számíthatunk.

2023. szeptember 12-én az Európai Bizottság („Bizottság”) két adózási szempontból jelentős irányelvet tett közzé: a BEFIT-irányelvet (angolul: „Business in Europe: Framework for Income Taxation), amely közös keretrendszert hivatott létrehozni a hatálya alá tartozó multinacionális vállalatok számára az EU-n belüli társasági adózást illetően, valamint a Transzferár („TP”)-irányelvet. Utóbbival a Bizottság szeretné elérni, hogy – bár számos uniós tagállam bizonyos mértékben már követi az OECD transzferár irányelvek által rögzített szabályokat – a tagállamok egységes szabályrendszert alkalmazzanak a transzferárak vonatkozásában, ezzel biztosítva az egyenlő versenyfeltételeket az érintett társaságok számára és a jogbiztonságot az EU-n belül. Ha a javaslatot elfogadják az eredeti formájában, az új szabályokat 2025. december 31-ig kell implementálnia a tagállamoknak és azok 2026. január 1-jétől lépnének hatályba.

A Bizottság által előterjesztett javaslat fő célja, hogy az OECD Transzferár irányelvekben lefektetett szabályok és megközelítések valamennyi uniós tagállam belső jogrendszerének részévé váljanak. Ezen kodifikáción túlmenően előírnák a kapcsolt vállalkozások fogalmának egységes meghatározását, amellyel a magyar szempontból jelenleg megengedőbb minősítési korlátot szigorítanák. A hatályos magyar jogszabályok a kapcsoltsági minősítést illetően főszabályként azokat a viszonyokat tekintik kapcsoltnak, ahol többségi befolyás gyakorlás (50%-ot meghaladó mértékű) valósul meg, akár közvetlenül, akár közvetetten. A Bizottság javaslata értelmében ezt szigorítanák és 25%-ra módosítanák a kapcsoltsági minősítés kritériumát. Ezen kívül, a határokon átnyúló ügyletekre vonatkozó kiigazítások részletszabályait is pontosítanák a kettős adóztatás elkerülésének érdekében és az interkvartilis tartomány alkalmazását is kötelezővé tennék a tagállamok számára.

Látható, hogy az EU komolyan foglalkozik a transzferárak témakörével, amelynek eredményeként a magyar szabályozás várhatóan tovább szigorodik. Az érintett vállalkozásoknak javasolt mihamarabb elvégezniük a belső transzferár folyamataik átvilágítását és felmérni, hogy az új javaslatoknak milyen későbbi hatásai lehetnek. Éppen ezért indokolt olyan tanácsadó segítségét is igénybe venni, amelyik nemcsak a hazai, hanem a nemzetközi transzferár környezet vonatkozásában is rendelkezik tapasztalattal, és ezáltal egységesen segítheti a csoport transzferár politikájának kialakítását vagy frissítését.

* * *

Miért volt szükség a TP-irányelvre?

A globális kereskedelem áruk, szolgáltatások, tőke és immateriális javak (például szellemi tulajdon) nemzetközi piacokon történő áramlását foglalja magában, amelyek a világ különböző pontjai és szereplői között zajlanak. Ezen ügyletek jelentős mértékben multinacionális vállalatcsoportokon belül valósulnak meg és az egyes tranzakciók jellemzői (különös tekintettel azok árazására) nem piaci viszonyok, hanem cégcsoportok érdekei és céljai alapján történik. Adózási szempontból ilyen cél lehet például az adófizetési kötelezettség optimalizálása a csoport egészét tekintve.

A fentieket felismerve az OECD (Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet) korábban már publikálta és időközben többször átdolgozta a multinacionális vállalatok és adóhatóságok számára készített transzferár irányelveket („OECD Transzferár irányelvek”), amely rögzíti a szokásos piaci ár elvét és támpontként szolgál a transzferár szabályok értelmezésében és alkalmazásában.

Az Európai Unió felismerte, hogy növekedésének és versenyképességének előmozdítása érdekében kulcsfontosságú a bürokrácia csökkentése és az adózási folyamatok egyszerűsítése a transzferárakat illetően is. Az EU jelenlegi állapotában, ahol 27 egymástól eltérő adórendszerrel kell szembenézniük a vállalatoknak, az adózási szempontból történő megfelelés folyamata meglehetősen bonyolult és költséges. Ez a helyzet pedig többek között hátráltatja a határokon átnyúló befektetések áramlását az EU-ban és versenyhátrányba hozza az európai vállalkozásokat a világ más részein működő társaságokhoz képest.

A Bizottság fontos szerepet szán a TP-irányelvnek az EU-ban működő vállalkozások megfelelési költségeinek és jogvitáinak csökkentésében. A Bizottság kiemeli, hogy a transzferárak számos problémakört érintenek, többek között a kettős adóztatást, TP-szabályoknak való megfelelési terheket, jogvitákat, nyereségátcsoportosítást és adóelkerülést, ezáltal összehangolt megközelítést sürget a transzferárakat érintő EU-s és tagállami szabályozási környezet rendezése.

A TP-irányelv főbb tartalmi elemei

A Bizottság által előterjesztett javaslat célja lényegében az, hogy az OECD Transzferár irányelvekben lefektetett szabályok valamennyi uniós tagállam belső jogrendszerének részévé váljanak. Ezen kodifikáción túlmenően a TP és BEFIT-irányelv következetesebbé tenné a szabályok alkalmazását és értelmezését azáltal, hogy előírná:

  • A kapcsolt vállalkozások fogalmának egységes meghatározását.
  • Az EU-n belüli, határokon átnyúló ügyletekre vonatkozó kiigazítások alkalmazására szolgáló eljárás szabályait, amelynek célja, hogy 180 napon belül megszüntesse a kettős adóztatás fennállását, amely egy EU-tagállam által végrehajtott TP-kiigazításból ered.
  • Egy olyan keretrendszer kidolgozását, amely alapján az EU-n belüli kapcsolt ügyletek év végi kiigazításainak megfelelősségét egyaránt elismerné az a tagállam, ahol a felfelé történő kiigazítás történt, valamint az a tagállam, ahol következésképpen a lefelé történő kiigazítás megvalósult.

A kapcsolt vállalkozások definíciója

Az irányelv alkalmazásában „kapcsolt vállalkozás” az a személy, aki egy másik személlyel az alábbi módokon áll kapcsolatban:

  • részt vesz egy másik személy irányításában azáltal, hogy jelentős befolyást gyakorolhat a másik személyre,
  • a szavazati jogok 25%-át meghaladó részesedéssel részt vesz egy másik személy irányításában,
  • Más személy tőkéjében olyan tulajdonjoggal vesz részt, amely közvetlenül vagy közvetve meghaladja a tőke 25%-át,
  • jogosult egy másik személy nyereségének legalább 25%-ára.

Az állandó telephelyek azon társaság kapcsolt vállalkozásának minősülnének, amelynek a részét képezik.

A jelenlegi magyar jogszabályok megengedőbbek a kapcsoltsági minősítést illetően és főszabályként azokat a viszonyokat tekinti kapcsoltnak, ahol többségi befolyás gyakorlás (50%-ot meghaladó mértékű) valósul meg, akár közvetlenül, akár közvetetten.

Kiigazításokkal kapcsolatos eljárások

Ha az egyik tagállam transzferár-kiigazítást hajt végre, a másik tagállamban lévő kapcsolt félnek biztosítani kell, hogy a kiigazítás a másik oldalon is megvalósulhasson, vagy ennek alternatívájaként a kettős adóztatás fennállása megszüntethető legyen a kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezmény, a választottbírósági egyezmény vagy az (EU) 2017/1852 irányelv alkalmazásával.

A BEFIT-irányelv emellett 180 napos határidőt vezet be a kettős adóztatás megszüntetésére irányuló eljárás befejezésére, ha egy tagállam elsődleges kiigazítást hajt végre.

A kompenzációs kiigazítások (azaz az adóalany által az év végén a vállalatközi ügyletek eredményének korrekciója érdekében végzett kiigazítások) szintén elfogadhatók, ha a következő feltételek teljesülnek:

  • A vonatkozó ügylet vagy ügyletek teljesítése előtt az adóalany ésszerű erőfeszítéseket tett a szokásos piaci feltételek szerinti eredmény elérése érdekében.
  • Az adóalany a kiigazítást szimmetrikusan végzi el az összes érintett tagállamban lévő kapcsolt vállalkozás könyveiben.
  • Az adóalany következetesen ugyanazt a megközelítést alkalmazza az évek során.
  • Az adózó a kiigazítást az adóbevallás benyújtása előtt végzi el.
  • Az adóalany képes megmagyarázni, hogy az ügyleteket érintő előrejelzés (tervszámok) miért nem feleltek meg az elért eredménynek.

A szokásos piaci ár és a TP-kiigazítások meghatározása a tagállamok által

A szokásos piaci árat meghatározó tartomány tekintetében az irányelv szigorúbb megközelítést alkalmaz, mint az OECD Transzferár irányelvek, és az interkvartilis tartomány használatát írja elő referenciaként, míg az OECD Transzferár irányelvek (3.57. pont) csak akkor hivatkoznak a központi értékek statisztikai mérésére, ha az összehasonlítható társaságok vagy ügyletek esetében összehasonlíthatósági deficitek tapasztalhatóak.

Ezen túlmenően a TP-irányelv előírja, hogy a tagállamok csak akkor végezhetnek kiigazításokat, ha a tesztelt eredmények kívül esnek a szokásos piaci ár (interkvartilis) tartományán, kivéve, ha bizonyított, hogy a konkrét eset tényei és körülményei indokolják az ettől való eltérést. Ha kiigazításra kerül sor, akkor azt főszabályként a mediánhoz kell elvégezni, kivéve, ha bizonyított, hogy a konkrét eset tényei és körülményei a tartományon belüli egyéb pont kiválasztását indokolják.

Hogyan fog alakulni a továbbiakban az irányelv sorsa?

A TP-irányelv az EU-s piacon működő vállalkozások számára előnyös lenne azáltal, hogy közös alapokra helyezné a vállalatközi ügyletek kezelését, ezáltal csökkentve azokat a helyzeteket, amikor a tagállamok jogszabályainak sajátosságai hátráltatják a belső piac hatékony működését és kettős adóztatáshoz vezetnek. A TP-iránymutatások uniós jogi kodifikálása végső soron növelheti a jogbiztonságot, másrészt a szabályok bizonyos tekintetben szigorúbbak lennének, mint az OECD Transzferár irányelvek által lefektetett keretek, és a tagállamoknak el kellene térniük néhány meglévő gyakorlatuktól, ami befolyásolhatja a javaslat támogatottságát.

Az irányelv elfogadása általános nehézségekbe is ütközhet, mivel a közvetlen adózási kérdések terén egyhangú döntéshozatali eljárás van érvényben és bármely tagállam megvétózhatja azt. Az adózás érzékeny terület és a korábbi hasonló javaslatok gyakran hosszú ideig elakadtak politikai és gazdasági okok miatt.

Bár még nem tudni, hogy a tagállamok elfogadják-e a Bizottság javaslatait, a vállalkozásoknak érdemes szoros figyelemmel kísérniük a törvényalkotási folyamatot a javaslat esetleges módosításai vagy pontosításai miatt is.

BDOA cikk szerzője Orbók Ilona, a BDO Magyarország partnere és Somosi Péter, a cég senior managere. A BDO Magyarország az Adó Online szakmai partnere.


Kapcsolódó cikkek

2024. június 12.

Átfogó versenyképességi reformokat vár a Költségvetési Tanács

A tartósan 4 százalék feletti GDP bővülés érdekében az egyensúlyok helyreállítása mellett átfogó versenyképességi reformokra is szükség van – mondta a Költségvetési Tanács (KT) elnöke a Magyar Közgazdasági Társaság tagjainak tartott online előadásában.