Az evaalanyiságot csak az 50 százalék feletti szavazati jog zárja ki
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Az evaalanyiságnak kizáró feltétele, ha a jogi személyben, a jogi személyiség nélküli gazdasági társaságban új tag (új tagok együttesen) 50 százalékot meghaladó szavazati jogot szerez(nek). A szavazati jog és a részesedés mértéke azonban elválhat egymástól. A feltételek értelmezésével kapcsolatban a napokban tett közzé tájékoztatót az APEH.
Az Eva tv. vonatkozó rendelkezése értelmében a jogi személy, a jogi személyiség nélküli gazdasági társaság adózó az adóévben – többek között – akkor lehet evaalany, ha benne az adóévet megelőző naptári évben és az azt megelőző adóévben (az öröklést kivéve) új tag nem szerzett (új tagok nem szereztek összesen) 50 százalékot meghaladó szavazati jogot biztosító részesedést. Megszűnik az evaalanyiság, ha a jogi személyben, jogi személyiség nélküli gazdasági társaságban 50 százalékot meghaladó szavazati jogot biztosító részesedést szerez olyan magánszemély (összesen 50 százalékot meghaladó szavazati jogot biztosító részesedést szereznek olyan magánszemélyek), akivel (akikkel) a naptári évben korábban nem állt tagi jogviszonyban (ide nem értve az öröklés esetét). Az evaalanyiságnak tehát kizáró feltétele, ha a jogi személyben, a jogi személyiség nélküli gazdasági társaságban – a leírt szabályokban foglaltak szerint – új tag (új tagok együttesen) 50 százalékot meghaladó szavazati jogot szerez(nek).
A részesedés és a szavazati jog eltérhetnek egymástól
Az 50 százalékot meghaladó szavazati jog biztosítása tehát a döntő abban az esetben, ha a részesedés és a szavazati jog mértéke elválik egymástól. A gazdasági társaságokról szóló törvény a közkereseti társaság és a betéti társaságok kapcsán előírja, hogy a határozathozatal során főszabályként valamennyi tagnak azonos mértékű szavazata van, azonban a szavazati jog mértékét a társasági szerződésben a tagok ettől eltérően is megállapíthatják. Ennek egyetlen törvényi korlátja van, legalább egy szavazattal minden tagnak rendelkeznie kell. Vagyis közkereseti társaságok és betéti társaságok esetén a szavazati jog mértéke független a vagyoni hozzájárulás mértékétől, az a társasági szerződésben akár ehhez is köthető, vagy ettől teljesen eltérően is meghatározható. Korlátolt felelősségű társaságok esetén a szavazati jog alapvetően az üzletrész mértékéhez igazodik, a társasági szerződés azonban egyes üzletrészeket a többiekétől eltérő tagsági jogokkal ruházhat fel.
Lássunk néhány példát!
Például, amennyiben egy betéti társaságba úgy lép be – negyedikként – új tag, hogy vagyoni hozzájárulása alapján a részesedése 80 százalék, de szavazati jogának mértékét a társasági szerződésben 20 százalékban határozzák meg, akkor a fenti kizáró feltétel nem áll fenn; vagyis nincs akadálya a betéti társaság evaalannyá válásának, illetve a már evásként működő betéti társaság e címen nem veszti el az evaalanyiságát. Ha a társasági szerződésben nem rendelkeznének külön a szavazati jog mértékéről, akkor az a Gt. főszabálya értelmében – 4 tagú betéti társaságról lévén szó – 25 százalék lenne, tehát ebben az esetben sem keletkezne 50 százalékot meghaladó szavazati jogot biztosító részesedés.
Az említett példát kft-re alkalmazva, a negyedikként belépő, 80 százalékos törzsbetétet teljesítő új tag esetén szintén megtehetik a tagok, hogy a társasági szerződésben 20 százalékos mértékű szavazati jogot biztosítanak az új tagnak, így kizáró feltétel ebben az esetben sem áll fenn. Amennyiben azonban a társasági szerződésben a tagok a Gt. főszabályától nem térnének el, akkor a szavazati jog mértéke 80 százalék lenne, amely a leírtak szerinti módon az evalannyá válás akadályát vagy az evaalanyiság elvesztését eredményezné.
