Az éves gyógyszeradó tizede folyt be


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Június végéig 3,8 milliárd forint gyógyszeradót fizettek be a cégek az adóhatóságnak – tájékoztatta a Világgazdaságot a pénzügyi tárca.

Az összeget kevesli Bogsch Erik, a Magyarországi Gyógyszergyártók Országos Szövetségének elnöke, hiszen az idei gyógyszerköltségvetésben 40 milliárdos gyártói befizetéssel számoltak, s 10 milliárdot kellene fizetniük az orvoslátogatók után. Elképzelhető, hogy többen nem fizetnek. Úgy látja, az alacsony adóbefizetés legfőbb oka, hogy a cégek kérésük ellenére sem kapnak írásban hitelesített gyógyszerforgalmi adatokat az Országos Egészségbiztosítási Pénztártól, pedig azok az APEH részére szükséges igazolások miatt is fontosak lennének. Így a befizetés nem tekinthető önbevallásnak, hiszen a receptforgalmat a biztosító kezeli. A magyar cégek ettől függetlenül – az OEP honlapján megjelentetett adatok alapján – befizették az adót – tette hozzá.

Az alacsony befizetés okáról csak tippelni tud Székely Krisztina, az Innovatív Gyógyszergyártók Egyesületének elnöke. Nem zárja ki, hogy lehetnek olyanok, akik nem fizettek, ezen a többször korrigált, téves adatszolgáltatások miatt nem csodálkozna. Megingott a cégek bizalma, talán kivárnak, talán úgy gondolják, inkább később korrigálják az adóbefizetéseiket – mondja.

A gyógyszer-gazdaságossági törvény szerint január 15-től 12 százalékos gyógyszeradót kell fizetni az orvosságok tb-támogatásának összege alapján. Molnár Márk, az OEP főosztályvezetője szerint ők a jogszabályi kötelezettségeken túl is segítik a gyártókat az önadózásban. Úgy tudjuk, június közepéig 70 százalék körüli az adóbefizetés. A tb az idén 320 milliárdot fizet ki gyógyszerár-támogatásra, a cégek befizetéseit 30-35 milliárdra becsülik.

Gyurcsány Ferenc miniszterelnök blogjában ezzel kapcsolatban azt írja: „hosszú évek óta először fogjuk tudni tartani a költségvetésben meghatározott számot… Ha kevesebbet költünk, az kevesebbe kerül az adófizetőknek.” Ám Bogsch Erik a gyógyszerek tb-listára kerülésénél és a támogatási szabályoknál tapasztalt lazítások miatt nem derűlátó. A rendeletmódosítások jelentős többletkiáramlást okoznak, s ez a jelenlegi költségvetési szigor idején érthetetlen.

A PM arról is tájékoztatott, hogy a tárgyhónapot követő harmadik hónap 20-ig kell adózniuk a gyártóknak. Eddig a március végéig forgalmazott gyógyszerek alapján kellett eleget tenniük a befizetéseknek. A PM szerint egyébként az eddigi alacsony adóbefizetést befolyásolhatja, hogy a jogszabály január 15-i hatálybalépése előtt a lakosság tetemes mennyiségű gyógyszert vásárolt fel. Így egy ideig alacsony volt a az adóalapot jelentő patikai gyógyszerforgalom.

Forrás: Világgazdaság


Kapcsolódó cikkek

2024. június 20.

Mi történhet még idén a forinttal és a magyar kamattal?

A napokban látott forintgyengülés ellenére az euró jegyzése a 385 és 400 forint közötti sávban maradhat az idén. Legalábbis erre számít Németh Dávid, a K&H vezető elemzője alapesetben, azaz akkor, ha nem történik jelentős változás az év hátralévő hónapjaiban a világ- és a magyar gazdaságban. A szakember beszélt a magyar inflációról, a várható kamatpályáról és a szükséges kiigazításról, valamint az uniós kilátásokról is.

2024. június 20.

Illeték: cserét pótló vétel

Életünk során adunk-veszünk dolgokat, akár ingatlanokat is. Változunk is változtatunk. Abban az esetben, ha ingatlant szerzünk ellenérték fejében, általában vagyonszerzési illetéket kell fizetni. Az ingatlan szerzése, átruházása, hasznosítása jogi esemény is, mely akár csere formájában is megvalósulhat. Jelen cikkben az illetéktörvényben szereplő csere, illetve cserét pótló vétel szabályait, érdekességeit mutatjuk be.

2024. június 19.

Varga Mihály: Magyarország élen jár a gazdaságfehérítésben az uniós országok között

Az Európai Unión belül Magyarország hajtotta végre az egyik legnagyobb gazdaságfehérítést 2010 óta: az áfarés mértéke 22 százalékról 4,4 százalékra, a GDP-arányos adóelvonás mértéke pedig 40 százalékról 35 százalékra csökkent – jelentette ki Varga Mihály az Adóigazgatások Európai Szervezete (IOTA) éves közgyűlésének szerdai nyitó napján Budapesten.