Kapcsolódó termékek: Adózási kiadványok, Adó Jogtár demo
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Az EU-IMF-megállapodás betartása miatt az eddig ismert kemény kiadáslefaragási lépéssorozaton felül újabb intézkedésekre van szükség, máskülönben a romló gazdasági feltételek miatt nem lehet 3 százalék alatt tartani az idei költségvetési hiányt – ez húzódik meg a Bajnai-kormány legújabb, tervezett kiigazító csomagja mögött. Ismét 25 százalék lesz júliustól a normál áfakulcs, de a kenyér, a tej, és a távhő 15 százalékos kulcs alá megy. Elképzelhető, hogy engedik visszalépni a magánnyugdíjpénztári tagok egy részét az állami pillérbe. A magánszemélyek a szolidaritási adónak csak 2011-ben mondhatnak búcsút.
Röpke három és fél hónap alatt a negyedik nadrágszíjhúzásra készül a kormányzat – ez világlik ki abból a lapunk birtokába került dokumentumból, amely a Bajnai-kabinet újabb intézkedésterveit sorolja fel. A javarészt bevételnövelésből, kisebb részben további kiadásvágásból álló legújabb pakk 140-160 milliárd forintos szigorítást takar.
Az év első napjaiban a kormány már elrendelt egy közel 50 milliárd forintos zárolást a minisztériumi pénzekből, ezt követte a február közepén ismertetett döntés, mely alapján nullszaldós adóátrendezés mellé egy durván 200 milliárd forintos kiadásvágást rendelt a Gyurcsány-kabinet. Ezután két hete már az új miniszterelnök, Bajnai Gordon irányzott előre idén további körülbelül 150 milliárd forintos kiadásvágást. A mai napon első ülését tartó új kormány legfrissebb tervéből azonban egyértelműen kiderül, hogy mindez együtt sem elég ahhoz, hogy idén az IMF-EU-megállapodásban foglaltakat betartva 3 százalék alatt tartsuk a GDP-arányos költségvetési hiányt: ehhez további, 140-160 milliárd forintra rúgó szigorításokra van szükség.
Ne felejtsük: két hete még azt gondolta az akkor kormányfőjelöltté avanzsált Bajnai, hogy a folyamatosan romló gazdasági kilátásokra reagálva a Bajnai-féle addicionális 2009-es kiadásmetélés [2] (többek között a 13. havi nyugdíj második felének, vagy a közszféra plusz egyhavi bérének szerepét játszó keresetkiegészítés második részletének elvétele, a szocpol, félszocpol és lakáshitel-kamattámogatás felfüggesztése) elegendő lesz a 3 százalékon belüli idei deficit eléréséhez. Mostanra a kormányzat újraszámolta a makropályát: az eddig tartott 3,5 százalékos visszaesési előrejelzést a piaci prognózisokhoz igazodva 6 százalékosra rontotta, számításba vette a Bajnai-féle kiadáslefaragást. Az előkészítő anyag szerint így arra juthattak, a költségvetési hiány az év végére átlépné a bűvös 3 százalékos határt, márpedig akkor lőttek az IMF-EU-megállapodásnak, a mentőcsomag harmadik, negyedik és ötödik részletének. Ezt elkerülendő újabb intézkedéscsomagra van szükség. A lépéseket ma tárgyalja a kabinet, vasárnap pedig véglegesíti, így azokban ugyan lehet némi változás, de nagy módosításokra lapunk információi szerint nem kell számítani.
A 140-160 milliárd forintos, idei negyedik kiigazítás nem kizárólag kiadásvágás, épp ellenkezőleg: a költségek lefaragása a negyedik pakk kisebb részét teszi ki, az összekalapozandó összeg nagyobb részét magasabb adóbevételekből teremtené elő az új kormány. Így nem 23 százalékra vinnék fel a normál, 20 százalékos áfakulcsot júliustól, ahogyan azt a parlament előtt heverő adócsomag előirányozza, hanem 25 százalékra. Igaz, behoznának egy 15 százalékos kulcsot is, amely alá a távhő, a kenyér és pékáruk, valamint a tej és tejtermékek tartoznának. (Az 5 százalékos, alsó kedvezményes kulcs maradna, abba jelenleg a könyvek, gyógyszerek, napilapok tartoznak.) Összességében a 25 és 15 százalékos áfaváltozat pár tízmilliárd pluszbevételt jelent a büdzsé szempontjából a jelenleg még hivatalos 23 százalékos forgatókönyvhöz képest.
Bajnaiék nem változtatnának a parlamenti tárgyalás alatt levő adócsomag személyijövedelemadó- és járulékrészén. Így az év elejéig visszamenőleg 1,7-ről évi 1,9 millió forintra emelnék az alsó, 18 százalékos szja-sávhatárt, és júliustól 5 százalékponttal vágnák vissza a munkáltatók által fizetendő járulékot a minimálbér duplájáig. Az a furcsa helyzet állhat elő azonban, hogy bár ezt a két lépést nem írná felül a Bajnai-kabinet, mégis a Gyurcsány-féle csomaghoz készült számításokban szereplőnél több bevételre tehet szert a büdzsé a két lépés eredőjeként, pontosabban mondva, nem esik ki annyi pénz az államháztartásból, mint amennyire Gyurcsányék számítottak. Ennek pedig az az oka, hogy a kormány most nem a Pénzügyminisztérium, hanem az MNB bértömeg-várakozását veszi alapul, amely a pénzügyi tárcáénál kisebb idei bértömeg-visszaeséssel kalkulál. A kisebb bértömegesés pedig kisebb költségvetési bevételkiesést eredményez. Így a most feltárt újabb, 140-160 milliárdos költségvetési lyukból a kevésbé pesszimista bérpálya 40-50 milliárd forintot betöm.
A bevételi oldalon még egy intézkedés segítene. A kormány fontolóra veheti, hogy megengedné a magánnyugdíjpénztárakból való visszalépést az állami nyugdíjrendszerbe bizonyos korhatár felett. Hogy mennyit jelentene ez idén a költségvetésnek, nehéz megbecsülni, de a dokumentum szerint 20 milliárd forintnyi bevételre ebből is szert tehetne az államkassza. Jövőre még nagyobb a pluszbevétellel, akár 70 milliárd forinttal is gazdagodhatna a büdzsé azzal, hogy a magánnyugdíjpénztári tagok egy része a pénztárból kilép és csak az állami pillérbe fizet, oda viszont így több járulékot.
A költségvetési lyuk idei foltozása kisebb részben persze kiadásvisszafogásra is támaszkodik. Így a munkaerőpiaci, illetve a kutatási és technológiai alap kifizetéseit összesen 15-20 milliárddal nyesnék vissza.
Nemcsak az idei deficitcéllal van azonban gond, a 2010-es hiány 3 százalék alá szorításához is intézkedésekre, mégpedig csaknem 270 milliárd forintos csomagra van szükség az eddig hivatalosan ismertetett Bajnai-féle kiadásvágásokon túl. A fent felsorolt idei bevételnövelő és kiadáscsökkentő intézkedések áthúzódnának 2010-re is, ezek pedig a 270 milliárdos lyuk java részét betömnék, hiszen jövőre már az év egészében hatnának, nem úgy, mint idén, amikor is csak 5-6 hónap költségvetési egyenlegét javítják. Egyetlen új elem jönne be jövőre a dokumentum alapján: mégsem szűnne meg jövőre a magánszemélyek évi 30 milliárd forintot jelentő különadója, a szolidaritási adóként elhíresült sarcot csak 2011-ben törölnék el.
Lapunk úgy tudja, az elmúlt napokban, egy-két hétben a korábbinál is intenzívebbé vált a munkakapcsolat a Pénzügyminisztérium és az MNB között. A dokumentum is ezt támasztja alá, amelyből kiderül, hogy az újabb pakkot a két intézmény apparátusának makropályájának erős közelítése alapján számolja ki a kormányzat.
A korábbiaknál szorosabb együttműködést két dolog magyarázhatja. Egyrészt, az MNB az elmúlt sok évben mindig a legjobb előrejelzést adta a költségvetési folyamatokra, figyelembe véve nemzetközi intézményeket, gazdaságkutató cégeket, elemzőket, és magát a pénzügyi tárcát is, amely elvileg a fiskális politika irányítója. Másrészt, a kooperációt személyi vonal is magyarázhatja: a jegybankelnök, Simor András volt a pénzügyminiszteri bársonyszéket most elfoglaló Oszkó Péter elődje a Deloitte elnök-vezérigazgatói posztján, a két szakember ma is jó kapcsolatot ápol egymással.
Forrás: index.hu
A napokban látott forintgyengülés ellenére az euró jegyzése a 385 és 400 forint közötti sávban maradhat az idén. Legalábbis erre számít Németh Dávid, a K&H vezető elemzője alapesetben, azaz akkor, ha nem történik jelentős változás az év hátralévő hónapjaiban a világ- és a magyar gazdaságban. A szakember beszélt a magyar inflációról, a várható kamatpályáról és a szükséges kiigazításról, valamint az uniós kilátásokról is.
Életünk során adunk-veszünk dolgokat, akár ingatlanokat is. Változunk is változtatunk. Abban az esetben, ha ingatlant szerzünk ellenérték fejében, általában vagyonszerzési illetéket kell fizetni. Az ingatlan szerzése, átruházása, hasznosítása jogi esemény is, mely akár csere formájában is megvalósulhat. Jelen cikkben az illetéktörvényben szereplő csere, illetve cserét pótló vétel szabályait, érdekességeit mutatjuk be.
Az Európai Unión belül Magyarország hajtotta végre az egyik legnagyobb gazdaságfehérítést 2010 óta: az áfarés mértéke 22 százalékról 4,4 százalékra, a GDP-arányos adóelvonás mértéke pedig 40 százalékról 35 százalékra csökkent – jelentette ki Varga Mihály az Adóigazgatások Európai Szervezete (IOTA) éves közgyűlésének szerdai nyitó napján Budapesten.
Köszönjük, hogy feliratkozott hírlevelünkre!
Kérem, pipálja be a captchát elküldés előtt
Ha egy másik hírlevélre is fel szeretne iratkozni, vagy nem sikerült a feliratkozás, akkor kérjük frissítse meg a böngészőjében ezt az oldalt (F5)!
Kérem, válasszon egyet hírleveleink közül!
