Az önkormányzat nem kötelezhet mást arra, hogy adót szedjen be


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A tanácsadó cég szerint az önkormányzati rendelet nem állapíthat meg adókötelezettséget, azaz kötelezettséget arra, hogy valaki beszedje az adót: az adózás rendjéről szóló törvény szerint ilyet csak törvény írhat elő. Mindez azt jelenti, hogy hiába vetne ki jogszerűen települési adót egy önkormányzat, annak beszedésére nem kötelezhet mást, az adót csak az önkormányzat saját maga szedheti be adókivetés, vagy az érintettekre telepített bevallási kötelezettség útján. Márpedig Budakalász esetében olyan cégek szednék be az adót, akik amúgy nem alanyai az adónak. Ebben a formában tehát a beszedés módja törvénybe ütközik még akkor is, ha maga az adó kivetése jogszerű.

Minapi hír, hogy a budakalászi önkormányzat úgy döntött, belépőjegyenként 200 forintos települési adót kell fizetniük azoknak a magánszemélyeknek, akik felkeresik a Budakalász területén található tavakat és ott valamelyik szolgáltatónál belépőjegyet váltanak. Tavaly év végi másik hír, hogy a XVIII. kerület bevezetne január 1-től egy légiutas adót; ez utóbbiról azóta semmilyen új információ nem látott napvilágot.

Mindkettő kapcsán a Niveus szakértői megjegyzik, hogy a helyi adókról szóló törvény megengedi ugyan a településeknek, hogy úgynevezett „települési adót” vezessenek be, aminek a szabályait viszonylag szabadon meghatározhatják, feltéve, hogy „arra nem terjed ki törvényben szabályozott közteher hatálya.” (a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény, „Htv” 1/A. § (1) bekezdés) Ennek törvénynek az is a jellegzetessége, hogy nem lehet alanya vállalkozói minőségében cég, csak magánszemély.

A két rendeletben közös, hogy azok alanyai magánszemélyek – ennyiben megfelelnek a helyi adó törvénynek. Az már kérdéses, hogy az adó tárgyára terjed-e ki törvényben szabályozott közteher hatálya, hiszen a belépőjegy után például áfát kell fizetni, a légiforgalmi utasokra pedig kifejezett különadó van, igaz utóbbit nem törvény, hanem rendelet szabályozza.

A legnagyobb kérdés azonban mégsem ez, hanem az adó beszedése. Az önkormányzati rendelet ugyanis nem állapíthat meg adókötelezettséget, azaz kötelezettséget arra, hogy valaki beszedje az adót: az adózás rendjéről szóló törvény szerint ilyet csak törvény írhat elő.

Mindez azt jelenti, hogy hiába vetne ki jogszerűen települési adót egy önkormányzat, annak beszedésére nem kötelezhet mást, az adót csak az önkormányzat saját maga szedheti be adókivetés, vagy az érintettekre telepített bevallási kötelezettség útján. Márpedig mind a két önkormányzati rendelet esetében olyan cégeknek kell beszedni az adót, akik amúgy nem alanyai az adónak. Ebben a formában tehát mind a két adó vonatkozásában a beszedés módja törvénybe ütközik még akkor is, ha maga az adó kivetése jogszerű.

Az persze, hogy az adó jogszerű beszedése a gyakorlatban hogyan valósítható meg, erősen kérdéses, hiszen vagy az önkormányzatnak kellene minden egyes magánszemély esetében – például a helyszínen – kivetni az adót, vagy a magánszemélyeket kötelezni arra, hogy vallják be a települési adót, ha belépőjegyet vagy épp repülőjegyet vásárolnak.

Fontos azt is látni, hogy önmagában az adó alanyától eltérő személyre telepített adóbeszedés nem szokatlan. A szintén az önkormányzatokat megillető idegenforgalmi adó beszedésére például a szállásadó kötelezett. Csakhogy ezt a kötelezettséget törvény – a helyi adókról szóló törvény – írja elő, nem pedig önkormányzati rendelet. Az említett települési adók esetében viszont nem törvény, hanem rendelet kötelezi az érintett cégeket adóbeszedésre, amire az önkormányzatnak nincs joga.

Forrás:


Kapcsolódó cikkek

2024. június 20.

Mi történhet még idén a forinttal és a magyar kamattal?

A napokban látott forintgyengülés ellenére az euró jegyzése a 385 és 400 forint közötti sávban maradhat az idén. Legalábbis erre számít Németh Dávid, a K&H vezető elemzője alapesetben, azaz akkor, ha nem történik jelentős változás az év hátralévő hónapjaiban a világ- és a magyar gazdaságban. A szakember beszélt a magyar inflációról, a várható kamatpályáról és a szükséges kiigazításról, valamint az uniós kilátásokról is.

2024. június 20.

Illeték: cserét pótló vétel

Életünk során adunk-veszünk dolgokat, akár ingatlanokat is. Változunk is változtatunk. Abban az esetben, ha ingatlant szerzünk ellenérték fejében, általában vagyonszerzési illetéket kell fizetni. Az ingatlan szerzése, átruházása, hasznosítása jogi esemény is, mely akár csere formájában is megvalósulhat. Jelen cikkben az illetéktörvényben szereplő csere, illetve cserét pótló vétel szabályait, érdekességeit mutatjuk be.

2024. június 19.

Varga Mihály: Magyarország élen jár a gazdaságfehérítésben az uniós országok között

Az Európai Unión belül Magyarország hajtotta végre az egyik legnagyobb gazdaságfehérítést 2010 óta: az áfarés mértéke 22 százalékról 4,4 százalékra, a GDP-arányos adóelvonás mértéke pedig 40 százalékról 35 százalékra csökkent – jelentette ki Varga Mihály az Adóigazgatások Európai Szervezete (IOTA) éves közgyűlésének szerdai nyitó napján Budapesten.