Az szja-bevallással kapcsolatos legfontosabb tudnivalók


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A következőkben a 2020. évi szja-bevallással kapcsolatos legfontosabb tudnivalókat, jelentősebb változásokat ismertetjük, átfogó képet nyújtva a magánszemélyek bevallási kötelezettségének teljesítésével kapcsolatos teendőkről. Az Adó szaklap írása.

A magánszemélyek bevallási kötelezettségének teljesítése az utóbbi években jelentősen egyszerűbbé vált, amely a 2017-ben bevezetett adóbevallási tervezetnek köszönhető. Ezzel a bevallási formával az adózóknak egyáltalán nem, vagy csak minimális időt kell fordítaniuk a személyijövedelemadó-bevallásuk teljesítésére, hiszen a legtöbb esetben a bevallási kötelezettség adózói interakció nélkül is teljesül. Emellett a bevallási forma mellett a Nemzeti Adó- és Vámhivatal továbbra is lehetőséget nyújt az adóhatóság közreműködése nélkül elkészített bevallás benyújtására is. Erre lehetőséget biztosít az Általános Nyomtatványkitöltő program, illetve nyomdai nyomtatványon, kézzel is ki lehet tölteni a bevallást. A következőkben a 2020. évi szja-bevallással kapcsolatos legfontosabb tudnivalókat, jelentősebb változásokat ismertetjük, átfogó képet nyújtva a magánszemélyek bevallási kötelezettségének teljesítésével kapcsolatos teendőkről.

1. Az adóbevallási tervezet

A NAV mindenki számára készít adóbevallási tervezetet a rendelkezésére álló adatok alapján. Az adózónak a NAV által kiajánlott adatokat össze kell hasonlítania a munkáltatóktól, kifizetőktől kapott igazolásaival, az esetleges kedvezmények érvényesítéséhez szükséges bizonylatokkal. Módosítani szükséges az adóbevallási tervezetet, ha a magánszemély nem ért egyet a kiajánlott adatokkal. Ezt legegyszerűbben a webes felületen teheti meg, amely különböző segédprogramok letöltése nélkül is könnyen elérhető.

1.1. Hogyan érhető el a tervezet?

Az eSZJA portál a Központi Azonosítási Ügynökön (KAÜ) keresztül érhető el azok számára, akik rendelkeznek Ügyfélkapuval, e-személyi igazolvánnyal vagy telefonos azonosítóval. Az adóbevallási tervezeteket a NAV 2021. március 15-étől teszi elérhetővé az elektronikus felületen, amelyről értesítést küld minden KÜNY (Központi Ügyfél-regisztrációs Nyilvántartás) tárhellyel rendelkező magánszemély részére.

Ha a tervezetet szükséges módosítani vagy kiegészíteni, az legegyszerűbben a NAV honlapjának „SZJA” oldalán az eSZJA ikonra kattintva tehető meg számítógépen, táblagépen vagy akár okostelefonon keresztül. Az a magánszemély, akire vonatkozóan nem állnak a NAV rendelkezésére munkáltatóktól, kifizetőktől származó adatok, a személyes adataival feltöltött, üres tervezetet talál majd a felületen, amelyet szükség esetén kiegészíthet a jövedelemadataival.

Az Ügyfélkapuval, telefonos azonosítóval vagy e-személyi igazolvánnyal nem rendelkező magánszemély 2021-ben április 15-éig kérheti, hogy a NAV postán küldje meg részére az adóbevallási tervezetet. A tervezet kérhető SMS-ben a +36 30/ 344 4304-es telefonszámon (az üzenetben meg kell adni az adóazonosító jelet és a születési dátumot a következő formában: SZJAszóközadóazonosítójelszóközééééhhnn), a NAV honlapjáról elérhető webűrlapon, levélben kötetlen formában, telefonon a 1819-es hívószámon, a NAV honlapjáról kinyomtatható „Kérelem az adóbevallási tervezet papír alapon történő átvételéhez” (BEVTERVK) elnevezésű formanyomtatványon vagy személyesen a NAV ügyfélszolgálatain. A kérelemben fel kell tüntetni a magánszemély adóazonosító jelét és születési időpontját. A tervezeteket legkésőbb 2021. április 30-áig tértivevényes levélként küldik meg az adózók részére. Az április 15-ei határidő után már nem lehet igényelni az adóbevallási tervezet postai úton történő megküldését, ezt követően a tervezet kizárólag személyesen vehető át a NAV ügyfélszolgálatain, vagy a megfelelő azonosítók birtokában elérhetővé válik az eSZJA felületen.

szja-bevallás1.2. Az adóbevallási tervezettel kapcsolatos teendők

Ha az adózó egyetért az adóbevallási tervezetben szereplő adatokkal, azokon nem kíván módosítani, valamint a tervezete nem tartalmaz visszaigényelhető vagy befizetendő adót, nincs további teendője. Az adóbevallási tervezetet a webes felületen nem kell külön jóváhagyni, illetve a postán kézhez kapott tervezetet sem kell visszaküldeni a NAV-hoz. A magánszemély adóbevallási kötelezettsége ebben az esetben május 20-ával teljesítettnek minősül, ezzel az időponttal a tervezet érvényes személyijövedelemadó-bevallássá válik.

Az áfa fizetésére kötelezett magánszemélyeknek, a mezőgazdasági őstermelőknek és az egyéni vállalkozóknak önállóan kell elkészíteniük és benyújtaniuk személyijövedelemadó-bevallásukat, hiszen jövedelemadataik tekintetében a NAV egyáltalán nem, vagy csak részben rendelkezik információval. Esetükben 2021. május 20-ával a tervezet nem válik érvényes bevallássá, és a webes kitöltő felületen sem tudják jóváhagyni az adatokat. A bevallás elkészítéséhez azonban természetesen felhasználhatják az adóbevallási tervezet adatait.

Ha az egyéni vállalkozó, mezőgazdasági őstermelő vagy áfás magánszemély nem nyújt be szja-bevallást, akkor a NAV május 20-a után a KÜNY tárhellyel rendelkezők részére elektronikus értesítést küld, melyben felhívja a figyelmet a bevallás pótlására. Azok az egyéni vállalkozók azonban, akik az adóévben kizárólag a kata hatálya alá tartoztak (őstermelői tevékenységet nem végeztek), és 2020-ban a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja tv.) szerinti bevallásköteles jövedelmet szereztek, szerkesztés nélkül is elfogadhatják adóbevallási tervezetüket, amely így 2021. május 20-ával adózói interakció nélkül is érvényes bevallássá válik. Ugyanez a szabály érvényesül a vállalkozási tevékenységüket a 2020. év egészében szüneteltető egyéni vállalkozók esetében is.

Ha a külföldi illetőségű magánszemély 2021. április 30-áig nem nyilatkozik arról, hogy őt külföldi illetőségére tekintettel az adóévben Magyarországon adókötelezettség nem terhelte, adóbevallási tervezete szintén bevallássá válik május 20-ával. A nyilatkozatot a 20NYK jelű, „A külföldi illetőségű magánszemély nyilatkozata a személyijövedelemadó-bevallás benyújtás alóli mentesítéséhez a 2020. adóévre” elnevezésű adatlapon lehet megtenni.

1.3. Mikor és hogyan kell az adóbevallási tervezetet módosítani, kiegészíteni?

Ha a KAÜ azonosítóval rendelkező adózó az adóbevallási tervezetben szereplő adatokkal nem ért egyet – például rendelkezik olyan adóköteles jövedelemmel, amit a tervezet nem tartalmaz, vagy az évközi igénybevételtől eltérően szeretne családi kedvezményt érvényesíteni –, azt a webes felületen módosíthatja, kiegészítheti, melyhez a webalapú kitöltő-ellenőrző program (WebNYK) nyújt segítséget.

Fontos, hogy az adatok módosítása után a bevallást elektronikusan is be kell küldeni, mert ennek hiányában május 20-ával az eredeti, módosítások nélküli tervezet válik a magánszemély érvényes személyijövedelemadó-bevallásává, ha addig nem nyújtott be az adóhatóság közreműködése nélkül elkészített 20SZJA jelű bevallást vagy nem tett bejelentést az adóhatóság felé.

Ha a KAÜ azonosítóval nem rendelkező magánszemély a részére postán megküldött adóbevallási tervezet adatait módosítani szeretné, az adóhatóság közreműködése nélkül elkészített 20SZJA jelű bevallás benyújtása szükséges. Ezt megteheti papíron, amelyhez a nyomtatvány letölthető a NAV honlapjáról, vagy beszerezhető a NAV ügyfélszolgálatain, illetve ügyfélkapu nyitásával vagy a KAÜ azonosításhoz szükséges egyéb azonosítók igénylésével elektronikusan is beküldhető az ÁNYK vagy a WebNYK program segítségével.

Ha az adózónak visszaigényelhető vagy befizetendő adója keletkezett, esetleg hiányosak vagy ellentmondásosak a NAV rendelkezésére álló adatok, erről a NAV 2021. április 30-áig elektronikus vagy postai úton értesítést küld. Visszaigényelhető vagy befizetendő adó esetén, illetve ha a NAV rendelkezésére álló adatok alapján az adózó több önkéntes pénztár felé rendelkezhet az adójáról, vagy az önkéntes kölcsönös biztosító pénztárnál fennálló tagi jogviszonya nyugdíjszolgáltatás igénylése miatt megszűnt, akkor a postán megküldött adóbevallási tervezetek mellékleteként egy kiegészítő nyilatkozat is csatolásra kerül. A kitöltött nyilatkozatot a magánszemély visszaküldheti a NAV részére abban az esetben, ha a részére elkészített adóbevallási tervezet adataival egyetért. A lapon a következő kiegészítő információk tüntethetők fel:

– Visszaigényelhető adót tartalmazó adóbevallási tervezet esetén az utalási adatok (bankszámlaszám vagy cím).

– Befizetendő adó esetén a magánszemély nyilatkozhat arról, hogy fizetési kötelezettségét legfeljebb 12 hónapon keresztül, egyenlő részletekben teljesíti, ha a fizetendő személyi jövedelemadó és szociális hozzájárulási adó együttes összege nem haladja meg az 500 ezer forintot.

– Ha a NAV-hoz érkezett adatok alapján a magánszemély több önkéntes pénztár felé is rendelkezhet, akkor lehetősége van feltüntetni, hogy melyik pénztárhoz kéri az utalást.

Itt lehet jelezni azt is, ha a magánszemély nyugdíjszolgáltatást igényelt, illetve, ha 2020. január 1-je előtt betöltötte a rá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt vagy a nyugdíj-előtakarékossági számláját 2020. december 31-e után szüntette meg.

– Ha az adóbevallási tervezet visszaigényelhető adót tartalmaz, a kiegészítő nyilatkozaton az adó más, a tervezetben is szereplő adónemre történő átvezetéséről is lehetőség van rendelkezni.

– A mezőgazdasági őstermelő itt nyilatkozhat arról, hogy a mezőgazdasági őstermelésből származó 2020. évi bevétele a 600 ezer forintot nem haladta meg, így bevallási kötelezettsége nem keletkezett.

szja-bevallás1.4. Visszaigényelhető adó

Ha az adóbevallási tervezet visszaigényelhető adót tartalmaz, azt az utalási adatokkal ki kell egészíteni ahhoz, hogy az adó kiutalásra kerülhessen. A KAÜ azonosítóval rendelkező adózóknak a webes felületen kell megadniuk az utalási címüket vagy bankszámlaszámukat. Az utalási adatok megadása után az adóbevallási tervezetet elektronikusan be kell küldeni, A visszaigényelhető adót a NAV a benyújtástól számított 30 napon belül utalja ki.

A KAÜ azonosítóval nem rendelkezőknek az utalási adatokat a részükre megküldött kiegészítő nyilatkozaton kell feltüntetni, melyet vissza kell küldeni a NAV-hoz. Az utalásra a kiegészítő nyilatkozat NAV-hoz történő beérkezésétől számított 30 napon belül kerül sor. Ha az adózó nem juttatja el a NAV-hoz az utalási adatait, akkor a visszaigényelhető összeg az adószámláján marad, amelynek kiutalását vagy más adónemre történő átvezetését a későbbiekben a ’17 számú átvezetési és kiutalási kérelem benyújtásával kérheti.

1.5. Az adó megfizetése

Befizetendő adót tartalmazó adóbevallási tervezet esetén az adót 2021. május 20-áig kell megfizetni. Ez legegyszerűbben bankkártyás fizetéssel intézhető a webes felületen az adóbevallási tervezet elfogadásakor vagy elektronikus beküldésekor. Az adó megfizethető még banki átutalással, csekken vagy a NAV ügyfélszolgálatain bankkártyás fizetéssel is.

1.6. Az önellenőrzést támogató funkció

Az önellenőrzést támogató funkció egy új, az önellenőrzés kitöltését könnyítő szolgáltatás a WebNYK programban. Lényege, hogy az adózó le tudja kérni a nyilvántartásban szereplő utolsó szja-bevallását, és ha ebből kiindulva készít önellenőrzést, akkor a támogató funkció használatával a program a lekért előzmény bevallás adatai és az adózó által módosított adatok alapján automatikusan kiszámolja és kitölti az önellenőrzéses mezőket. Ha az önellenőrzés eredményeképpen visszaigényelhető adó keletkezik, a program az Átvezetési és kiutalási kérelem sorait is automatikusan kitölti, mindössze a kiutaláshoz szükséges adatokat kell megadnia az adózónak. Ez a szolgáltatás a 19SZJA és a 20SZJA jelű bevallások önellenőrzése esetében érhető el, a korábbi bevallások tekintetében az adózónak önállóan kell kitöltenie a bevallás önellenőrzéses sorait.

2. A 2020. évi szja-bevallás szabályai

2.1. Kinek kell 20SZJA jelű bevallást benyújtania?

Személyijövedelemadó-bevallás benyújtására a magánszemélyek (ideértve az egyéni vállalkozókat és a mezőgazdasági őstermelőket) kötelezettek.

2.2. Mikor nem kell bevallást benyújtani?

Ha a magánszemély az adóbevallási tervezet adataival egyetért, nem kell bevallást benyújtania (kivéve a mezőgazdasági őstermelőket, az áfa fizetésére kötelezett magánszemélyeket és az egyéni vállalkozókat), ebben az esetben a NAV által elkészített adóbevallási tervezet 2021. május 20-án érvényes bevallássá válik.

Nem kell bevallást benyújtani akkor sem, ha a magánszemélynek az adóévben nem volt bevétele, vagy csak olyan bevételt szerzett, amelyet nem kell bevallani. Ilyen bevételek, jövedelmek lehetnek például azok a bevételek,

– amelyeket a jövedelem kiszámításánál nem kell figyelembe venni, például az adómentes bevételek, úgymint gyermekgondozási segély (GYES), gyermeknevelési támogatás (GYET), anyasági támogatás, ápolási díj, családi pótlék, nyugdíj;

– amelyek a törvénnyel vagy kormányrendelettel kihirdetett nemzetközi szerződés alapján az adó alól Magyarországon mentesített jövedelmek, ha más bevallási kötelezettség alá eső jövedelme a magánszemélynek nem volt;

– amelyek ingó vagyontárgy átruházásából származnak, és az éves bevétel összege nem haladja meg a 600 ezer forintot, valamint az adóévben a gazdasági tevékenységnek nem minősülő ingó értékesítésből származó jövedelem nem haladja meg a 200 ezer forintot;

– amelyek ingatlan átruházásából, a vagyoni értékű jog gyakorlásának átengedéséből, e jogról való lemondásból származnak, ha azokból jövedelem nem keletkezik;

– amelyek után a személyi jövedelemadó megfizetésére a kifizető kötelezett;

– amelyek kamatjövedelemnek minősülnek, és azokból a kifizető az adót levonta;

– amelyek az Szja tv. 76. § (2) bekezdése szerinti pénzbeli nyereménynek minősülnek;

– amelyeket külön törvény rendelkezése szerint nem kell bevallani.

Nem kell bevallást benyújtani a mezőgazdasági őstermelőnek (átalányadózást alkalmazó kistermelőnek) sem, ha az e tevékenységéből származó, támogatás nélkül számított bevétele a 600 ezer forintot nem haladta meg, és más bevallásköteles jövedelme sem volt, valamint szociálishozzájárulásiadó-bevallási és -elszámolási kötelezettsége sincs.

Nem kell bevallást beadni akkor sem, ha a magánszemély az adóévben kizárólag egyszerűsített foglalkoztatásban szerzett jövedelmet, és az nem haladta meg a mentesített keretösszeget. A mentesített keretösszeg a foglalkoztatás naptári napjainak száma és az adóév első napján hatályos kötelező legkisebb munkabér, vagy a garantált bérminimum napi bérként meghatározott összege 130 százalékának szorzata (7 410 × 130% = 9 633 Ft/nap, illetve 9 690 × 130% = 12 597 Ft/nap).

A számítást a minimálbér alapulvételével számított mentesített keretösszeg esetén az alábbi példa szemlélteti:

Nem kell bevallást teljesítenie továbbá a külföldi illetőségű magánszemélynek, ha április 30-áig nyilatkozik arról, hogy a külföldi illetőségére tekintettel a jövedelemszerzés adóévében, azaz 2020-ban, Magyarországon adókötelezettség nem terhelte. A nyilatkozat megtétele esetén a külföldi illetőségű magánszemélyeknek esetlegesen elkészített adóbevallási tervezet május 20-ával nem válik bevallássá.

2.3. Ha a magánszemély maga készíti el szja-bevallását

Amennyiben a magánszemély részére nem készült adóbevallási tervezet a munkáltatók, kifizetők adatszolgáltatásának hiánya miatt, de a magánszemélynek volt az adóévben adóköteles bevétele, jövedelme, akkor a webes felületen, a WebNYK program segítségével könnyedén elkészítheti személyijövedelemadó-bevallását. A bevallási kötelezettség teljesíthető az ÁNYK program használatával vagy papíron kitöltött 20SZJA bevallás benyújtásával is.

A bevallás tehát papíron és elektronikusan is benyújtható, attól függően, hogy a magánszemély vagy meghatalmazottja elektronikus kapcsolattartásra kötelezett-e. Az egyéni vállalkozók csak elektronikusan nyújthatják be bevallásukat, a mezőgazdasági őstermelők elektronikusan és papíron is teljesíthetik bevallási kötelezettségüket. Az adószámos magánszemélyek szintén elektronikus benyújtásra kötelezettek, ha az Áfa törvény szerinti összesítő nyilatkozatot, illetve összesítő jelentést kell teljesíteniük.

szja-bevallás2.4. Határidők

Az adóbevallás benyújtásának és az adó megfizetésének határideje 2021. május 20-a.

Ha a bevallás benyújtása akadályba ütközik, a magánszemélynek az akadályoztatás megszűnése után 15 napon belül kell az adóbevallást benyújtania egy olyan igazolási kérelemmel együtt, amelyből kiderül a késedelem oka. Kivétel ez alól az a magánszemély, akinek az adóbevallási tervezete 2021. május 20-ával bevallássá vált. Ebben az esetben – az akadályoztatás megszűnése után – önellenőrzéssel módosítható a bevallás.

Ha a magánszemély az adóbevallási tervezetet nem tudja határidőben felülvizsgálni, vagy bevallását előreláthatólag nem tudja határidőben benyújtani, mert önhibáján kívül nem állnak rendelkezésére bevallás elkészítéséhez szükséges iratok, igazolások, a bevallási késedelemről 2021. május 20-áig lehet bejelentést tenni a NAV-hoz (nem vonatkozik ez az egyéni vállalkozókra és az áfa fizetésére kötelezett magánszemélyekre). Ekkor az adóbevallási tervezet nem válik bevallássá, és a NAV a késedelem miatt mulasztási bírságot 2021. november 20-áig nem szab ki. A bevallás benyújtásával egyidejűleg azonban – az akadályoztatás megszűnését követő 15 napon belül – a késedelem igazolására vonatkozó kérelmet (igazolási kérelmet) szükséges előterjeszteni.

A kifizetők és a munkáltatók által kiállított igazolást 2021. február 1-jéig, az adóalapot vagy az adót csökkentő kedvezményekről szóló igazolásokat legkésőbb 2021. február 15-éig kellett megkapnia a magánszemélyeknek. Az adóbevallási tervezet postai kiküldése 2021-ben április 15-éig kérhető.

2.5. A bevallás pótlása

Ha a magánszemély a 2020. évről szóló bevallását határidőn túl, tehát pótlásként nyújtja be, akkor a 20SZJA jelű nyomtatványt kell kitöltenie és benyújtania a NAV-hoz az ÁNYK vagy a WebNYK program használatával, illetve papír alapon, ha elektronikus kapcsolattartásra nem kötelezett.

2.6. A NAV által hibásnak minősített bevallás javítása

Előfordulhat, hogy a NAV a benyújtott bevallásban hibát talál. Ha a hiba a magánszemély közreműködése nélkül javítható, a NAV kijavítja a bevallását, és erről 30 napon belül értesítést küld, ha a javítás érinti a visszaigényelhető vagy a befizetendő adó összegét.

Ha a hiba csak a magánszemély közreműködésével javítható, akkor a NAV kiértesítő levelet küld, melyben részletezi a javítás lehetséges módjait is. Ebben az esetben a 30 napos utalási határidő a bevallás javításának napjától kezdődik.

A bevallás javítása történhet levélben, személyesen a NAV ügyfélszolgálatain vagy telefonon az ÜCC-rendszeren keresztül. Az elektronikusan benyújtott, hibás bevallás a NAV értesítése után az úgynevezett javító bevallással is javítható. Ekkor teljes adattartalommal újra ki kell tölteni a 20SZJA jelű bevallást, és fel kell tüntetni a 20SZJA-Főlap (B) blokkjában a hibásnak minősített bevallás 10 jegyű vonalkódját is. Fontos, hogy a javításkor a 20SZJA-Főlap (C) blokkjában a „Bevallás jellege” mezőt nem kell kitölteni, ha a magánszemély az alapbevallást javítja. Ha azonban az adózó a feldolgozott alapbevallást követően önellenőrzésként vagy adózói javításként (helyesbítésként) nyújtott be újabb bevallást, amit a NAV hibásnak talált, akkor a javító bevalláson ki kell tölteni a „Bevallás jellege” mezőt, a javítandó bevallásban szereplő bevallásjelleggel megegyezően.

2.7. A bevallás adózói javítása (helyesbítése)

Adózói javításra, azaz helyesbítésre akkor van lehetőség, ha a NAV a benyújtott bevallást elfogadta, feldolgozta, azonban a magánszemély utólag olyan hibát észlel, amelynek módosítása nem eredményez adóalap-, illetve adóváltozást. Ilyen lehet például valamelyik természetes azonosító adat javítása. Helyesbítésre az adó megállapításához való jog elévülési idején belül, tehát a bevallás évét követő öt évig van lehetőség.

Helyesbítésnél a 20SZJA-Főlap (C) blokkjában a „Bevallás jellege” mezőben a „H” betűjelet kell kiválasztani, és a „Hibásnak minősített bevallás vonalkódja” mezőt üresen kell hagyni.

Az adózói javítás (helyesbítés) lényege a teljes adatcsere, tehát minden adatot meg kell ismételni, nem csak azt, amit a magánszemély javítani, helyesbíteni szeretne.

2.8. A bevallás önellenőrzése

Ha a magánszemély észleli, hogy korábbi bevallásában az adóalapot vagy az adót nem a jogszabálynak megfelelően állapította meg, vagy számítási hiba, elírás miatt az adó alapja vagy összege hibás, a bevallást önellenőrzéssel módosíthatja, azonban csak akkor, ha az önellenőrzés eredményeképpen az adó ezer forintot meghaladóan módosul.

Az önellenőrzést az érintett adóévben hatályos jogszabályok alapján kell elvégezni. A bevallás önellenőrzésére ugyanazt a nyomtatványt kell használni, amelyen a magánszemély az eredeti bevallást benyújtotta. A 2020. évben keletkezett kötelezettségekről teljesített bevallások önellenőrzésére a 20SZJA jelű bevallást kell benyújtani. A WebNYK program használata esetén segítséget nyújt a kitöltésben a NAV új fejlesztése, az önellenőrzést támogató funkció, melyről részletesebben az 1.6. pontban esett szó. Önellenőrzésre az elévülési időn belül van lehetőség, tehát a 2015. adóévet megelőző időszakra önellenőrzés már nem nyújtható be. Az önellenőrzéssel helyesbített adó és a megállapított önellenőrzési pótlék a helyesbített összeg és a pótlék bevallásával egyidejűleg esedékes, tehát az önellenőrzés benyújtásával egyidejűleg kell megfizetni. Önellenőrzés a bevallási határidő előtt is benyújtható, ilyenkor az adófizetési határidő nem módosul.

A NAV az adózót önellenőrzésre hívhatja fel, ha a bevallás adatai és a NAV rendelkezésére álló adatok között eltérést tapasztal, és ez az eltérés az adózó terhére mutatkozik.

4. A személyijövedelemadó-bevallást érintő jelentősebb változások

4.1. Kedvezmények

A 2020. évben új adóalap-kedvezmény került bevezetésre a négy vagy több gyermeket nevelő anyák kedvezményével, ugyanakkor kivezetésre került a 20SZJA bevallásból az Összefogás az Államadósság Ellen Alap kedvezménye. A jogszabályok évközi módosulásával változott továbbá a családi járulékkedvezmény keretében igénybe vehető járulékkedvezmény összege is.

4.1.1. A négy vagy több gyermeket nevelő anyák kedvezménye (NÉTAK)

Ha a magánszemély megfelel az szja-törvényben foglalt feltételeknek, 2020. január 1-jétől az összevont adóalapját – minden más kedvezményt megelőzően – csökkentheti a négy vagy több gyermeket nevelő anyák kedvezményével.

Négy vagy több gyermeket nevelő anya az a nő, aki vér szerinti vagy örökbefogadó szülőként az általa nevelt gyermeke után családi pótlékra jogosult, vagy családi pótlékra már nem jogosult, de jogosultsága legalább 12 éven keresztül fennállt, és ezeknek a gyermekeknek a száma a négy főt eléri. Ha egy gyermek után a családi pótlékra való jogosultság a gyermek halála miatt szűnt meg, akkor ezt úgy kell tekinteni, mint ha a családi pótlékra való jogosultság 12 évig fennállt volna.

A kedvezményt azokra a hónapokra lehet igénybe venni, amelyekben fennáll a jogosultság. A jogosultság annak a hónapnak az első napján nyílik meg, amelyben az anya először tekinthető négy vagy többgyermekes anyának. Az első jogosultsági hónap 2020 januárja lehet.

Megszűnik a jogosultság annak a hónapnak az utolsó napján, amelyben az édesanya utoljára minősül négy vagy többgyermekes anyának. Ha a jogosultság nem a teljes adóévben áll fenn, akkor a kedvezményt csak a jogosultsági hónapokban megszerzett jövedelemre lehet igénybe venni.

A NÉTAK a következő, összevont adóalapba tartozó jövedelmekre érvényesíthető:

– a bérnek minősülő és más nem önálló tevékenységből származó jövedelemre, azonban a végkielégítés törvényben meghatározott mértéket meghaladó része nem képezi a kedvezmény alapját.

– az önálló tevékenységből származó jövedelmek közül

= a vállalkozói jövedelem szerinti adózást alkalmazó egyéni vállalkozó vállalkozói kivétjére, átalányadózás esetén az átalányban megállapított jövedelmére,

= a mezőgazdasági őstermelő e tevékenységéből származó jövedelmére,

= az európai parlamenti képviselő e tevékenységéből származó jövedelmére,

= a helyi önkormányzati képviselő e tevékenységéből származó jövedelmére,

= a választott könyvvizsgáló e tevékenységéből származó jövedelmére,

= a magánszemély által nem egyéni vállalkozóként kötött, díjazás ellenében való munkavégzésre irányuló más szerződés alapján folytatott tevékenységéből (például megbízásból) származó jövedelmére.

A NÉTAK kizárólag a fent felsorolt, összevont adóalapba tartozó jövedelmekre érvényesíthető, így pl. nem képezi annak alapját az ingatlan-bérbeadásból, vagy nem kifizetőtől származó jövedelem.

Ha a magánszemély olyan tevékenységet végez, amelynek bevételei egy részére alkalmazhatja a kedvezményt, más részére viszont nem, akkor a NÉTAK alapját képező jövedelmet bevételarányosan kell kiszámítani.

Ha az édesanya négy vagy több gyermeket nevelő anyák kedvezményét, első házasok kedvezményét és családi kedvezményt is érvényesít, akkor az összevont adóalapját először a négy vagy több gyermeket nevelő anyák kedvezményével csökkentheti, ez után az első házasok kedvezményével, végül pedig a családi kedvezménnyel.

A NÉTAK érvényesítésének feltétele az anya adóbevallásban tett nyilatkozata, amelyen a NÉTAK összegén túl fel kell tüntetni a gyermekek nevét, adóazonosító jelét (ennek hiányában természetes személyazonosító adatait), valamint, ha a kedvezményre való jogosultság nem az egész adóévben állt fenn, a jogosultság megnyíltának vagy megszűnésének időpontját.

A nyilatkozatok megtételére a 20SZJA-01-es lapon – ahol a korábbi családi kedvezményes blokkok kerültek kiegészítésre –, továbbá a 20SZJA-02-es lap (B) blokkjában van lehetőség.

A négy vagy több gyermeket nevelő anyák kedvezményének bevezetése következtében a bevallás képe is módosult. Az A”, „B”, illetve 01-es, 02-es és 03-as lapjainak kiegészítésére, illetve átstrukturálására volt szükség. Az „A” lapon az Összevont adóalapba tartozó jövedelmek blokk kiegészült egy új, „e” oszloppal, melyben a NÉTAK alapját képező jövedelmet kell feltüntetni.

A bevallás 7. sora is megbontásra került: 2020. adóévtől már nemcsak az ingatlan bérbeadásából származó jövedelmet kell mintegy tájékoztató adatként feltüntetni, hanem azokat az önálló tevékenységből származó jövedelmeket is, amelyekre a NÉTAK érvényesíthető.

A plusz sorok beszúrása miatt az első házasok kedvezményének és a családi kedvezménynek a levezetése blokkok átkerültek a „B” lapra.

A családi kedvezményről szóló nyilatkozat a NÉTAK-os nyilatkozattal kiegészülve a 01-es lapon kapott helyet, azzal, hogy a családi kedvezmény megosztásáról, közös érvényesítéséről, az első házasok kedvezményéről, továbbá a NÉTAK-ra való jogosultság év közben történő megnyíltáról vagy megszűnéséről szóló nyilatkozatok a 02-es lapra kerültek. Ezen a lapon kaptak helyet a korábban a 01-es lapon szereplő egyéb, adózással kapcsolatos és rendelkező nyilatkozatok. Az önkéntes kölcsönös biztosító pénztárral, a nyugdíj-előtakarékossági számlával és a nyugdíjbiztosítási szerződéssel kapcsolatos nyilatkozatok a 03-as lapra kerültek.

Pető-Diós Judit az Adó szaklap 2021/5. számában megjelent írásában olvashat még a családi járulékkedvezmény részleteitől, az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás és az szja-bevallás kapcsolatáról, és az 1+1 százalékról való rendelkezésről.


Kapcsolódó cikkek

2024. december 4.

Kisokos a beruházások adókedvezményeiről

A társasági adó rendszerében több, a beruházások kapcsán igénybe vehető kedvezménnyel is találkozhatunk: ezek egy része az adóalap szintjén (adóalap-kedvezményként), más része a számított adóból, adókedvezmény formájában érvényesíthető, illetve egy speciális kedvezménnyel is találkozhatunk, ez utóbbi a növekedési adóhitelre jutó adó egyes részleteit csökkentő összeg.