Távirányítóval manipulálták a tachográfot
A NAV pénzügyőrei néhány óra alatt két olyan teherautót is ellenőriztek, amelyekben a sofőrök távirányítóval manipulálták a menetíró készülékek adatait.
Kapcsolódó termékek: Adózási kiadványok, Adó Jogtár demo
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Az adótörvények 2009. második félévére szóló módosításai változást eredményeztek a személyi jövedelemadó előlegének kiszámításában. Az Adó szaklap 2009/11. számában Kopányiné Mészáros Edda ismerteti a változások hatását az adóelőleg megállapítására.
Az egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló 2009. évi XXXV. törvény (módosító-tv.) két lényegi változást eredményezett a személyi jövedelemadóról szóló, többször módosított 1995. évi CXVII. törvényben (Szja-törvény).
A július 1-jén hatályba lépett módosító-tv. rendelkezése szerint a 2009. január 1-jétől megszerzett jövedelmekre visszamenőlegesen változott az adótábla alsó sávhatára (Szja-törvény 30. §). A magánszemély összevont adóalapba tartozó éves jövedelme után az adó 1 900 000 forintig 18 százalék, 1 900 001 forinttól 342 000 forint és az 1 900 000 forinton felüli rész 36 százaléka.
Az új adótábla miatt a munkáltatónak, a bér kifizetőjének, valamint a társas vállalkozásnak, az adóelőleg összegének második félévi megállapítása során a következők szerint kell eljárnia.
A munkáltató, a bér kifizetője, valamint a társas vállalkozás, a polgári jogi társaság a 2009. első félévre juttatott nem önálló tevékenységből származó bevételek adóelőlegét – a figyelembe vehető csökkentő tételek alkalmazásával – az új adótábla szerinti szabály figyelembevételével is meg kell állapítania. Amennyiben az előzőek szerint számított adóelőlegek összege kisebb, mint a 2009. első félévben ténylegesen levont adóelőlegek összege, a különbözetet – amíg az el nem fogy, de utoljára a december hónapra megszerzett nem önálló tevékenységből származó bevételek adóelőlege terhére – a 2009. második félévre megszerzett bevételek adóelőlegét csökkentő tételként kell figyelembe venni a más csökkentő tételek (adójóváírás, családi kedvezmény stb.) után.
A leírtak azt jelentik, hogy például egy munkáltató úgy számolja ki a dolgozói júliusi havi adóelőlegét, hogy első lépésben megállapítja az I. félévben adott bérjövedelemnek az I. félévben és az új adótábla szerint kiszámított adóelőleg különbözetét. Ezen összeggel kell csökkenteni a júliusi bérre megállapított adóelőleget.
Amennyiben a magánszemély munkaviszonya 2009. június 30-a után megszűnik és az utolsó jövedelmét az említett időpont után szerzi meg, akkor a munkáltatónak a munkaviszony megszűnésekor kiállítandó adatlapon a levont adóelőleg összegeként a korrigálást követően, a munkaviszony megszűnéséig, ténylegesen levont személyi jövedelemadó-előleg összegét kell szerepeltetni.
Az adatlapon a „Feljegyzések”-re biztosított helyen, közölni kell a 2009. év I. félévére megállapított adókülönbözet összegét, továbbá ebből a munkaviszony megszűnéséig csökkentő tételként – a levont adóelőleg összege sorában is – figyelembe vett összeget.
A magánszemély új munkáltatója, a feltételek megléte mellett, a még figyelembe nem vett túlfizetés összegét figyelembe veheti az adóév végéig, az adóelőleg levonása során.
Amennyiben a magánszemély nyilatkozik (nyilatkozott), hogy a kifizető az adóelőleget a göngyölítéses módszerrel állapítsa meg, akkor a 2009. június 30-át követő időszakban megszerzett bevétel esetében az adótábla szerint várható számított adót az új adótábla szerint kell megállapítani.
2009. szeptember 1-jétől adómentesből adóterhet nem viselő járandósággá változik a családi pótlék és az anyasági támogatás.
A
Amennyiben a Cst.-törvény szerint a családi pótlékra egyedülállóként, illetve egyedülállónak tekintendőként jogosult a magánszemély, ebben az esetében a bevétel – az előzőekben leírtaktól eltérően – 50 százaléka tekintendő nála adóterhet nem viselő járandóságnak.
Bizonyos esetekben a családi pótlék címén megszerzett bevétel továbbra is adómentesnek minősül, amennyiben az a Cst.-törvény szerint
nevelőszülőként, hivatásos nevelőszülőként kapott támogatás;
Az adóévben családi pótlék címén bevételt szerzett magánszemély, a vele együtt élő házastársának, illetve az ilyen bevételt szerző magánszemély élettársának az adóbevallásában fel kell tüntetnie a házastársa, illetve az élettársa nevét, adóazonosító jelét (ennek hiányában természetes személyazonosító adatait, lakcímét).
Szintén megszűnik az
Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy az anyasági támogatás összege 2010. március 31-éig született gyermekek esetén még adómentes, az említett időpont után azonban adóterhet nem viselő járandóságnak minősül.
A magánszemély nyilatkozatot ad a munkáltatónak, a bér kifizetőjének, ha az adóévben adóterhet nem viselő járandóság címén (ideértve különösen a családi pótléknak a jövedelemnek minősülő megosztott részét) van nem a munkáltatótól, a bér kifizetőjétől származó rendszeres vagy nem rendszeres bevétele. Ha a nyilatkozatban a magánszemély nem tünteti fel adóterhet nem viselő járandósága(i) összegét, akkor az általános szabálytól eltérően a munkaviszonyból származó rendszeres bevételt terhelő adóelőleg a bevételből az adótábla legmagasabb kulcsával számított összeg.
Azonban, ha a magánszemély a nyilatkozatában feltünteti az adóterhet nem viselő járandóságának összegét, vagy egyébként, ha a magánszemély adóterhet nem viselő járandósága is a munkáltatótól, a bér kifizetőjétől származik, a munkáltató, a bér kifizetője a rendszeres bevételt terhelő adóelőleg megállapítása érdekében a következőképpen jár el.
Első lépésként ki kell számítani az adott havi rendszeres bevétel alapján meghatározott adóelőleg-alap és az adott havi adóterhet nem viselő járandóság(ok) összegének tizenkétszeresére az adótábla szerint várható számított adót. Ezután a várható számított adóból levonja az adott havi adóterhet nem viselő járandóság(ok) tizenkétszeresének az adótábla szerint kiszámított adóját, és a kapott összeget elosztja tizenkettővel.
Kopányiné Mészáros Edda cikke teljes terjedelemben – számos gyakorlati számítási példával alátámasztva – az Adó szaklap 2009/11. számában olvasható.
Forrás: Adó szaklap 2009/11. szám
A NAV pénzügyőrei néhány óra alatt két olyan teherautót is ellenőriztek, amelyekben a sofőrök távirányítóval manipulálták a menetíró készülékek adatait.
Amikor egy olyan ország áfa-rendszeréről szólunk, amelynek egyik legfontosabb bevételi forrása az idegenforgalom, akkor mindenféleképpen ki kell térni a külföldieknek járó adó-visszatérítés működésére.
Az utóbbi időben jelentősen megváltoztak az ingatlanokkal kapcsolatos áfaszabályok, melyek ismerete nemcsak az építőipari cégeknek, illetve az ingatlant értékesítőknek, hanem az ilyen számlát befogadóknak is kulcsfontosságú. Az Áfa kalauz legfrissebb számában áttekinti az ingatlanokkal kapcsolatos áfa szabályokat.
Köszönjük, hogy feliratkozott hírlevelünkre!
Kérem, pipálja be a captchát elküldés előtt
Ha egy másik hírlevélre is fel szeretne iratkozni, vagy nem sikerült a feliratkozás, akkor kérjük frissítse meg a böngészőjében ezt az oldalt (F5)!
Kérem, válasszon egyet hírleveleink közül!