Az üdülési jog buktatói


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Egyre-másra kapja az ember a telefonokat bemutatóval egybekötött kedvező hétvégi pihenési lehetőségekről, csupán meg kell hallgatni az üdülési jogot értékesítő vállalkozás néhány órás előadását, ami elvileg semmire sem kötelez. Nem árt tisztában lenni azonban a szabályokkal ahhoz, hogy dönteni tudjunk egy-egy ilyen ajánlatról. Az Adó szaklap 2010/8. számában megjelent cikk részletesen foglalkozik a témával.

A jogszabály értelmében az üdülőhasználati jog megszerzésére irányuló szerződés olyan szerződés (illetve egymással összefüggő több szerződés), amelynek alapján a fogyasztó ellenérték fejében legalább hároméves időtartamra jogot szerez egy vagy több ingatlan ismétlődő, meghatározott időtartamú üdülési vagy lakáscélú használatára. Az üdülési jogot a 20/1999. (II. 5.) kormányrendelet szabályozza, amely utoljára tavaly októberben módosult. A szerződés keletkeztethet társasági részesedést, szövetkezeti vagy egyesületi tagságot is. A szerződés alapján az értékesítő cég köteles a használati jogot a fogyasztóra átruházni, aki köteles ennek ellenértéket megfizetni. A Magyarországon tevékenykedő cégek elsősorban újonnan épülő belföldi apartmanházakban és szállodákban kínálnak használati jogokat, amelyekhez gyakran nemzetközi cserelehetőség (RCI tagság) is kapcsolódik.

Üdülési jog értékesítésére vonatkozó szerződést csak az az értékesítő köthet, amelyet a Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal (MKEH) által vezetett nyilvántartásba bejegyeztek. Eszerint Magyarországon 2010. május 12-ig összesen 114 vállalkozás szerzett jogosultságot üdülési jog értékesítésére. A hivatal honlapján, az idegenforgalmi nyilvántartások menüpont alatt szerződéskötés előtt mindenki személyesen meggyőződhet arról, hogy az értékesítő szerepel-e a nyilvántartásban.

Mielőtt szerződnénk…

Elsősorban azt kell meggondolni, hogy az üdülőhasználati jog megszerzésével több évre, akár évtizedekre szóló jogosultságot szerzünk, de egyben ugyanennyi időre kötelezettségeket is vállalunk (fenntartási díj, közös költség, üdülőhasználati díj stb.). Valóban szeretnénk-e minden évben ugyanott nyaralni? Ráadásul annyi pénzből, amennyit egy évben különböző jogcímeken kifizetünk, utazási irodán keresztül is nyaralhatunk minden évben akár máshol. Aki azért választja az üdülési jogot, mert egy saját nyaraló megvásárlása és fenntartása túl nagy anyagi teherrel jár, nem csalódik, ha biztonságos és megszokott környezetre, szolgáltatásokra vágyik. Arról nem beszélve, hogy nem kell bajlódnia sem a kert, sem az apartman rendberakásával. Sőt a cserelehetőségek kihasználásával újabb helyekre, helyszínekre is eljuthatunk.

A költségeket számolgatva arra kell gondolnunk, hogy egy-egy üdülési jog – attól függően, hogy magyarországi vagy külföldi apartmanba szól, és évi egy- vagy többhetes pihenést kínál – akár több millió forintba is kerülhet. Az egyszeri használati díjon felül minden évben fizetni kell fenntartási költséget, ami több-tízezer forintot is jelenthet, és évente emelkedhet. A helyszínen minden egyes napi ott-tartózkodás után felszámítják az idegenforgalmi adót és bizonyos helyeken még a parkolásért is fizetni kell. Különösen alaposan tájékozódjunk azonban, ha külföldön akarunk üdülési jogot vásárolni, hiszen itt a költségek is jóval magasabbak, és az sem mindegy, hogy valóban azt kapjuk-e a pénzünkért, ami az előzetes leírásban szerepel. Nem érdemes bedőlni az olyan értékesítői ajánlatoknak sem, amelyek ingyenes utazással kecsegtetnek, cserébe a bemutató előadáson való részvételért. Ezek az utak ugyanis a legtöbb esetben vagy nem ingyenesek, vagy nem oda és nem arra az időpontra szólnak, amiről az előzetes tájékoztatók szólnak.

Váci Tímea cikke ismerteti a szerződéskötést megelőző részletes tájékoztatási kötelezettség szabályait, a szerződéstől való elállás lehetőségét, az üdülési jog forgalomképességével és a panasz lehetőséggel kapcsolatos előírásokat is.


Kapcsolódó cikkek