Kapcsolódó termékek: Adózási kiadványok, Adó Jogtár demo
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Az Erzsébet utalvány és a SZÉP-kártya ügyében is kérdésekkel fordult a Nemzetgazdasági Tárcához az EU Bizottsága, mert számukra nem egyértelmű, hogy az új magyar cafeteria-elemek összhangban állnak-e az uniós alapjogokkal. A tárca szerint minden jogszerű.
Az Európai Bizottság vizsgálja az újonnan bevezetett magyar étkezési utalványokat, miután magyar sajtóértesülések szerint az európai uniós végrehajtó testülethez piaci szereplőktől panasz érkezett. A bizottság egyebek között az adózás szempontjából eltérő bánásmódot veszi górcső alá, illetve azt, hogy a meghatározott működési feltételek a gyakorlatban nem bátortalanítják-e el a „nem helyi” szolgáltatókat attól, hogy bekapcsolódjanak vagy részt vegyenek az élelmiszerutalványok kibocsátásának üzletágában.
Az Nemzetgazdasági Minisztérium közleményében ismerteti: az Európai Bizottság EU Pilot program keretében megkereséssel fordult a magyar hatóságokhoz az étkezési utalványok rendszerének egyes kérdéseivel kapcsolatban. A bizottság azt vizsgálja, hogy az új rendszer megfelel-e a vonatkozó, különösen a letelepedés és a szolgáltatásnyújtás szabadságára irányuló uniós jogszabályoknak, és a változások részletes indoklását kérte a magyar hatóságoktól. A Széchenyi Pihenő Kártyánál a kibocsátás feltételrendszerét kifogásolja a testület.
A SZÉP Kártya bevezetésével a kormány liberalizálta a korábban a Magyar Nemzeti Üdülési Alapítvány (MNÜA) monopóliumát képező üdülési juttatási piacot. A kártyakibocsátást jelenleg is három vállalatcsoport végzi, és a vonatkozó kormányrendeletben foglalt feltételek teljesítése mellett a jövőben is bárki beléphet erre a piacra. „Ezért ez esetben értetlenül állunk a Bizottság megkeresése előtt” – áll a tárca közleményben.
Az Erzsébet utalványt a kormány elsődlegesen szociálpolitikai eszköznek tekinti – fogalmaznak. Az utalvány forgalmazásának hasznát ugyanis a kibocsátó MNÜA teljes egészében szociális üdültetésre és egyéb szociális programok megvalósítására fordítja. Ezt a juttatást a korábban az üdülési csekk rendszerét működtető Magyar Nemzeti Üdülési Alapítvány bocsátja ki. Az Erzsébet-utalvány működése hasonló az üdülési csekkéhez, amellyel kapcsolatban a Bizottság soha nem emelt panaszt – érvel a tárca.
(Forrás: MTI)
Az Európai Bizottság vizsgálja az újonnan bevezetett magyar étkezési utalványokat, miután magyar sajtóértesülések szerint az európai uniós végrehajtó testülethez piaci szereplőktől panasz érkezett. A bizottság egyebek között az adózás szempontjából eltérő bánásmódot veszi górcső alá, illetve azt, hogy a meghatározott működési feltételek a gyakorlatban nem bátortalanítják-e el a „nem helyi” szolgáltatókat attól, hogy bekapcsolódjanak vagy részt vegyenek az élelmiszerutalványok kibocsátásának üzletágában.
Az Nemzetgazdasági Minisztérium közleményében ismerteti: az Európai Bizottság EU Pilot program keretében megkereséssel fordult a magyar hatóságokhoz az étkezési utalványok rendszerének egyes kérdéseivel kapcsolatban. A bizottság azt vizsgálja, hogy az új rendszer megfelel-e a vonatkozó, különösen a letelepedés és a szolgáltatásnyújtás szabadságára irányuló uniós jogszabályoknak, és a változások részletes indoklását kérte a magyar hatóságoktól. A Széchenyi Pihenő Kártyánál a kibocsátás feltételrendszerét kifogásolja a testület.
A SZÉP Kártya bevezetésével a kormány liberalizálta a korábban a Magyar Nemzeti Üdülési Alapítvány (MNÜA) monopóliumát képező üdülési juttatási piacot. A kártyakibocsátást jelenleg is három vállalatcsoport végzi, és a vonatkozó kormányrendeletben foglalt feltételek teljesítése mellett a jövőben is bárki beléphet erre a piacra. „Ezért ez esetben értetlenül állunk a Bizottság megkeresése előtt” – áll a tárca közleményben.
Az Erzsébet-utalványt a kormány elsődlegesen szociálpolitikai eszköznek tekinti – fogalmaznak. Az utalvány forgalmazásának hasznát ugyanis a kibocsátó MNÜA teljes egészében szociális üdültetésre és egyéb szociális programok megvalósítására fordítja. Ezt a juttatást a korábban az üdülési csekk rendszerét működtető Magyar Nemzeti Üdülési Alapítvány bocsátja ki. Az Erzsébet-utalvány működése hasonló az üdülési csekkéhez, amellyel kapcsolatban a Bizottság soha nem emelt panaszt – érvel a tárca.
Forrás: MTI
Május 31-ig kell elkészíteniük a társasági adóbevallásukat a naptári éves adózóknak. Azon cégek esetében, amelyek kapcsolt ügyleteket is bonyolítottak az adóévben, transzferár-nyilvántartás készítési, valamint transzferár-adatszolgáltatási kötelezettség is felmerülhet. Összefoglaljuk a legfontosabb teendőket.
Az Országgyűlés 2023. decemberében elfogadta a fenntarthatósági jelentéstételi kötelezettségről és fenntarthatósági átvilágítási kötelezettségről szóló törvényt, amelynek az érintett vállalkozásokra irányadó fenntarthatósági célú átvilágítási, valamint jelentéstételi és beszámolási kötelezettségeket megállapító rendelkezései már január 1-jétől hatályosak. A törvényt feldolgozó cikksorozatunk második részében a fenntarthatósági jelentéssel és az ESG beszámolóval foglalkozunk.
A NAV ellenőrzési gyakorlatában egyre komolyabb szerepet kap a transzferárazás auditja. Ráadásul a vonatkozó szabályok is évről-évre egyre összetettebbek. A transzferár-dokumentációs határidők közeledtével érdemes végigtekinteni, hogy mik azok a rejtett csapdák, amelyeket kerüljünk el a dokumentáció és az adatszolgáltatás elkészítésekor. Ebben van segítségünkre a Jalsovszky Ügyvédi Iroda szakértője.
Köszönjük, hogy feliratkozott hírlevelünkre!
Kérem, pipálja be a captchát elküldés előtt
Ha egy másik hírlevélre is fel szeretne iratkozni, vagy nem sikerült a feliratkozás, akkor kérjük frissítse meg a böngészőjében ezt az oldalt (F5)!
Kérem, válasszon egyet hírleveleink közül!
