Az utalványok halála jöhet


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Elvileg akár 250-300 milliárd forintos bevételre is szert tehetne a költségvetés a béren kívüli juttatások megadóztatásával, a lapunknak megszólaló szakemberek és a felmérések alapján azonban borítékolható, hogy az adóteher kivetésével ennek az összegnek valójában csak a töredéke folyna be a büdzsébe.

A munkáltatók túlnyomó része ugyanis megszüntetné e juttatások finanszírozását abban az esetben, ha azok teljes mértékben adókötelessé válnának, legalábbis ezt tükrözik az Autonóm Szakszervezetek, valamint az Accor Services Magyarország Kft. kutatásai. A válaszokból kitűnik: akadnának ugyan olyan cégek, amelyek adóteher mellett is fenntartanák az úgynevezett cafeteria-rendszereket, ám az adótétel csökkentené a munkavállalók rendelkezésére álló keretösszeget, vagyis a juttatások nettó értékét. Az adót tehát valójában a munkavállalók fizetnék meg.

Egyelőre azonban nem tudjuk, pontosan mekkora adóteher is hárul a jövőben a béren kívüli juttatásokra. Ha ezek a tételek is ugyanúgy fognak adózni, mint a bérjövedelem, az egyet jelent a cafeteria felszámolásával, hiszen hasonló közteher mellett teljesen felesleges fenntartani a külön adminisztrációt igénylő rendszereket – mutatott rá lapunk kérdésére Adler Judit, a GKI Gazdaságkutató szakértője. A kutatásvezető hozzátette: arra van esély, hogy a juttatások megvonását egy enyhe bérnövekedéssel kompenzálnák a vállalkozások, ám lehet, hogy a cégek a jelenlegi szűkös gazdasági viszonyok között inkább csökkentenék a költségeiket a ma még a cafeteria működtetésére fordított összegekkel.

Ennél valószínűbb azonban, hogy végül valamilyen köztes megoldás születik az adómérték kérdésében, vagyis a béren kívüli juttatásokat a rendes bérjövedeleménél alacsonyabb adó terhelné. A juttatások 11 százalékos egészségügyi hozzájárulás (eho) alá vonásának lehetősége már tavaly ősszel felvetődött, értesülésünk szerint pedig jelenleg egy 19 százalékos személyi jövedelemadó vagy egy ugyanekkora nyereségadó kivetéséről folynak az egyeztetések. Tény, a 11 százalékos eho már önmagában 60 milliárdot is hozhat az állam konyhájára az 500-600 milliárd forintos utalványpiacon, és egy ekkora tehernövekedés még biztosan nem vezetne a juttatások tömeges mértékű megszüntetéséhez. Igaz, a piac megtorpanását vagy átmeneti zsugorodását még egy ekkora adótétel is előidézheti – véli Adler Judit. Jelenleg az adómentes határ felett 54 százalékos szja terheli az ilyen kifizetéseket, és arra is van esély, hogy a jövőben ez a teher válik általánossá.

Forrás: Világgazdaság Online


Kapcsolódó cikkek

2024. május 23.

NAV: fiktív számlákat fogadott be több gyógyszertár

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) egy számlázási láncolat ellenőrzésekor négy gyógyszertárnál állapította meg, hogy fiktív számlákat fogadtak be. A gyógyszertárak 6,5 millió forint adót vallottak be utólag, azt befizették a költségvetésbe, a számlakibocsátó cégek adószámait a hatóság törölte.

2024. május 23.

Az innovációs járulék változásai

Közeledik a 2023. adóévi elszámoló bevallás benyújtásának határideje az innovációs járulék tekintetében is, emiatt célszerű áttekinteni az adónemet érintő 2023-as változásokat.

2024. május 22.

Hamis termékekre csapott le a NAV

Hamis márkajelzésű cipőket, sportmezeket, adatkábeleket és fülhallgatókat foglaltak le a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) pénzügyőrei mintegy százmillió forint értékben egy bolgár kamionban Gyulánál.