Az üzleten kívül kötött szerződések új szabályai
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
A 213/2008. (VIII. 29.) Korm. rendelettel hirdették ki az üzleten kívül fogyasztóval kötött szerződések új szabályait. Üzleten kívül kötött szerződésnek tekintendő a jogszabály értelmében az olyan termékértékesítésre, illetve szolgáltatásnyújtásra irányuló, fogyasztóval kötött megállapodás, amelynek a megkötésére a vállalkozás üzletén, telephelyén kívül, illetve annak hiányában kerül sor. A leggyakoribb eset, amikor a szerződéskötés a fogyasztó lakásán, munkahelyén, átmeneti tartózkodási helyén történik, feltéve, hogy a vállalkozás a fogyasztót nem a fogyasztó kifejezett kívánságára kereste fel, de ide tartoznak a vállalkozás vagy harmadik személy által ilyen célból szervezett utazás, rendezvény alkalmával tető alá hozott megállapodások is.
A rendelet hatálya kiterjed az olyan termék értékesítésére, illetve szolgáltatás nyújtására irányuló szerződésre is, amely különbözik attól a terméktől, illetve szolgáltatástól, amelynek tekintetében a fogyasztó a vállalkozás látogatását kezdeményezte, feltéve, hogy a fogyasztó nem tudta, és kellő gondosság mellett nem tudhatta, hogy e termék, illetve szolgáltatás értékesítése a vállalkozás gazdasági tevékenysége vagy önálló foglalkozása körébe tartozik. Ugyancsak a fenti rendelet szabályait kell alkalmazni abban az esetben is, amikor a vállalkozás üzletén, telephelyén kívül, illetve annak hiányában a fogyasztó tesz szerződéskötésre ajánlatot a vállalkozásnak. Ez utóbbi esetben azonban a fogyasztót nem köti az ajánlata, ha a vállalkozás az ajánlatot nyomban el nem fogadta.
Nem minősül üzleten kívül kötött szerződésnek ellenben az építési szerződés, az ingatlan tulajdonjogának, ingatlanra vonatkozó más jog megszerzésére irányuló szerződés, a biztosítási szerződés, illetve az értékpapírra vonatkozó szerződés, valamint a vállalkozás vásáron, piacon, illetve közterületen végzett értékesítő tevékenysége keretében kötött szerződés.
Az üzleten kívül kötött szerződések egyik legfontosabb szabálya, hogy a vállalkozás köteles legkésőbb a szerződés megkötésekor a fogyasztót írásban tájékoztatni az elállási jogáról, és annak a személynek a nevéről, címéről, és – ha az elállási nyilatkozatot ilyen módon is fogadja – elektronikus levelezési címéről, akivel szemben e jogát gyakorolhatja. A tájékoztatást keltezéssel kell ellátni, illetve szerepelnie kell benne a szerződés azonosítását lehetővé tévő adatoknak is. Ha a vállalkozás az írásbeli tájékoztatási kötelezettségének nem tesz eleget, a mulasztása a szerződés semmisségét eredményezi.
A fogyasztó a termék értékesítésére irányuló szerződés esetében a termék kézhezvételének napjától számított nyolc munkanap elteltéig, szolgáltatás nyújtására irányuló szerződés esetében a szerződéskötés napjától számított nyolc munkanap elteltéig indokolás nélkül elállhat a szerződéstől. Írásban történő elállás esetén azt határidőben érvényesítettnek kell tekinteni, ha a fogyasztó nyilatkozatát a határidő lejárta előtt elküldi.
Elállás esetén a fogyasztó nem köteles megtéríteni a terméknek azt az értékcsökkenését, amely a rendeltetésszerű használat következménye, és nem köteles a termék használatáért használati díjat fizetni, de a vállalkozás sem köteles az átvett vételár, illetve a szolgáltatás díja után kamatot fizetni. Az átvett termék fogyasztónak felróható értékcsökkenéséért azonban a fogyasztó felelősséggel tartozik.
Nem gyakorolható az elállási jog akkor, ha a fogyasztó a terméket nem tudja teljes egészében visszaszolgáltatni. Ha azonban részben vissza tudja azt szolgáltatni úgy, hogy a megmaradt rész értéke és használhatósága nem csökkent, a vételár arányos részének visszaszolgáltatását követelheti. Ha a szolgáltatás nyújtására irányuló szerződést részben teljesítették, a fogyasztónak a díj visszafizetésére vonatkozó követelésével szemben a vállalkozás követelheti a szolgáltatás már igénybe vett részére arányosan járó díjat. Értelemszerűen nem gyakorolható az elállási jog, ha a szolgáltatást a fogyasztó már teljes egészében igénybe vette.
A rendelet a 2008. szeptember 1-jén lépett hatályba. Rendelkezéseit az ezt követően kötött szerződésekre, illetve a hatálybalépését követően tett fogyasztói ajánlatokra kell alkalmazni. Ezzel egyidejűleg az üzleten kívül fogyasztóval kötött szerződésekről és az üzleten kívüli kereskedés folytatásának egyes feltételeiről szóló 370/2004. (XII. 26.) Korm. rendelet hatályát vesztette.
