Azonnal, készpénzben várják a jutalmat a magyar dolgozók


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Viszonylag kevés magyar vállalkozás ismeri, hogy milyen előnyökkel járnak azok a programok, amelyek a munkavállalókat valamilyen módon részesítik a cég eredményeiből. A cég iránti lojalitás növekedése, alkalmazotti összefogás, a dolgozók tulajdonosi, részvényesi tudatának erősítése – ezek a legfőbb előnyei a munkavállalók pénzügyi részvételét biztosító programoknak a munkavállalók és a munkaadók véleménye szerint.

Az MGYOSZ által irányított, valamint a Deloitte szakmai támogatásával megvalósuló projekt keretében hat közép-kelet-európai ország munkaadói és munkavállalói szövetségei vettek részt abban a nemzetközi felmérésben, melynek eredményeiből kiderül, sok vállalkozás azért nem vezet be ilyen juttatási rendszert, mert nincs elegendő információja a lehetőségekről.

A munkavállalók pénzügyi részvétele egy, a világ számos pontján, számos formában megvalósuló koncepció, amelynek célja a tulajdonosok és a munkavállalók közötti szemléletbeli különbség csökkentése, továbbá az, hogy a munkavállalók részesedjenek valamilyen módon a cég által elért eredményekből. A TOBEQU3 (Towards a Better Quality of Financial Participation) nemzetközi felmérés célja többek között az volt, hogy megfelelő képet lehessen kialakítani a munkavállalók pénzügyi részvételét elősegítő programok ismertségéről, elterjedtségéről, továbbá arról, hogy mi a róluk kialakult általános vélemény és melyek a bevezetésük útjában álló legfőbb akadályok a közép-kelet-európai régió vizsgált országaiban (Magyarország, Szlovákia, Szlovénia, Lettország, Románia, Bulgária).

Magyarországon a felmérésben összesen 137 munkáltató és 69 munkavállalói képviselő vett részt. A téma fontosságát érzékelteti a tény is, hogy a válaszadó munkáltatók mintegy 70%-a cégvezető, illetve cégtulajdonos volt.

Készpénz az úr

A kutatásból kiderül, hogy mind a munkáltatók, mind pedig a munkavállalók körében az úgynevezett vegyes juttatási rendszer örvend a legnagyobb népszerűségnek: a munkáltatóknak és a munkavállalóknak is több mint a fele részesítene előnyben olyan rendszert a hosszú távú juttatási formák közül, amely részben az egyéni, részben a vállalkozás teljesítménye alapján működik.

A juttatás formáját tekintve a munkavállalók inkább a készpénz alapú és azonnali juttatást részesítik előnyben, a később realizálódó, de sokkal nagyobb hozam-esélyekkel bíró részesedésszerzéssel szemben. Egy részük (17,4%) ugyanakkor támogatná a vegyes juttatási formákat, azaz ha készpénzes juttatással párhuzamosan járnának ezek a juttatások. A megkérdezett magyarországi munkáltatók körében még mindig magasan a készpénz formájában biztosított jutalom a legismertebb, a megtakarítási jellegű programokról, valamint a részvényjuttatási formákról mindössze egyharmaduk hallott. Egyúttal kiderült az is, hogy az eredmény-megosztási programokat jobban ismerik a magyar munkáltatók, mint a részvény/üzletrész juttatási modelleket. Az értékpapír-juttatási programok tekintetében a kutatás alapján nem mutatkozott jelentős különbség a munkáltatók körében az ingyenes és a kedvezményes juttatások ismertsége között.

A cikk teljes terjedelemben a pénzcentrum.hu-n olvasható.

Forrás: pénzcentrum.hu


Kapcsolódó cikkek

2024. május 15.

Akkor is tud róla a NAV, ha külföldről származik a bevétel

Sokan azt hiszik, hogy a tőkepiaci ügyletekből és kriptovalutákból származó jövedelem, különösen, ha külföldről származik, könnyen elrejthető az adóhatóság elől. Érdemes azonban tudni, hogy a külföldi bankoknál és befektetési szolgáltatóknál vezetett értékpapírszámláról és pénzforgalmi számláról több mint 100 országból kap a NAV tájékoztatást információcsere keretében. Szintén érdemes mérlegelni, hogy az ellenőrzött tőkepiaci ügyletekből, és kriptovalutából jövedelmet szerzők a NAV ellenőrzések célkeresztjében vannak a NAV 2024-es ellenőrzési terve szerint – foglalja össze a Niveus Consulting Group.

2024. május 15.

Speciális szakkérdések adóeljárásnál

Az adóigazgatási eljárásról szóló törvény szerint szakvéleményt kell kérni, ha az ügyben jelentős tény vagy egyéb körülmény megállapításához különleges szakértelem szükséges. Ismertetjük a szabályozást és bemutatunk egy érdekes példát a transzferárazás világából.