Ázsia felé mozdulhat a titkolt pénz

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Ciprus „kiesése” és a svájci banktitok csorbulása nyomán a feketepénzek Ázsia felé mozognak – állítja a Privátbankárnak adott interjújában Nógrádi György biztonságpolitikai szakértő.

Hol tart Európa harca a pénzmosás, az adóelkerülés miatt anonim számlákon tartott vagyonok ellen? Mit tudnak kezdeni a nemzetközi bűnözői csoportok a náluk felhalmozódott nagy mennyiségű pénzzel?

A történelem folyamán a bűnszervezetek gyakorta ügyesebbek voltak, mint maga az államhatalom. Előrelátásból jó példa az itáliai maffia II. világháborús tevékenysége. Az amerikai hadsereg szicíliai partraszállását a maffia készítette elő, még hajókat is rendelkezésre bocsátott. A maffia elég jól látta, hogy a Mussolini-rendszernek vége van, új világ jön és a bűnszövetkezetnek hosszú távra kellett gondolkodnia. A világ bankjaiban egyébként jelenleg mintegy 500 milliárd dollár van, amiről nem lehet pontosan tudni, hogy kié. Feltételezhetően ez a pénz, amely bankok között mozog, részint terrorszervezeteké. Onnan tudunk a létezéséről, hogy a bankoknál nincs gazdája ezeknek az összegeknek.

Ott van még a svájci banktitok ügye. Az 1815-ös bécsi szerződésben rögzítették Svájc örökös semlegességét. Ugyanakkor az alpesi ország az észak-déli és kelet-nyugati csomópont közepén fekszik, gazdasága stabil és így nyugodtan megtehette azt amit megtett, vagyis elhelyezte, befogadta egykori diktátorok és a maffia pénzeit.
Ma már komoly nyomás nehezedik rá az Egyesült Államok és Németország részéről. Részsikerek vannak, tehát a fekete pénzek egy részét elviszik Svájcból, de egyre inkább az a kérdés, hova. Ázsia mutatkozik erre alkalmasnak, nem véletlen kapott bírálatokat a Bank of China, amiért befogadott nem tisztázott eredetű pénzeket.

Az illegális pénzek nagy része ennek ellenére is bankokban van, hiszen másként nem lehet ezeket a pénzintézetek között mozgatni. Viszont például az USA-ban már minden 10 ezer dollár fölötti átutalást figyelnek és néhány német tartomány kilopatott Svájcból olyan listákat, amelyekről kiderült, hogy melyik német állampolgárnak volt ott pénze. Nem arattak osztatlan sikert ezzel a lépésükkel és azzal, hogy ezeket a pénzeket meg is adóztatták. Mindezek ellenére megmaradt a svájci banktitok. De ha lehet trükközni az átutalásoknál, akkor a készpénzforgalomban ez még inkább így van.

Nézzük csak azt az esetet, amikor nemrégiben a brit hadsereg repülőn és bőröndökben küldött készpénzt a Cipruson állomásozó egységek napi költségeinek fedezésére, hiszen félő, hogy nem jutnak majd hozzá cash-hez. Mindez ellentétes a létező összes pénzmozgást szabályozó jogszabállyal.

Hogyan lett egyáltalán Ciprus az offshore pénzek befogadója?

Ciprus – kiváló klímájával – 1960-ig brit gyarmat volt, ahol kitűnően működött a pénzrendszer és ezt meg is tartották. A ciprusi ingatlanok jelentős részét az oroszok vásárolták föl. A ciprusi bankok mérlegfőösszege nyolcszorosa a megtermelt ciprusi nemzeti jövedelemnek. Magyar cégeknek körülbelül 600 millió eurója van Cipruson. Érdemes persze azt is megvizsgálni, hogy miért gyorsult fel az utóbbi időben az offshore pénzek átirányítása a szigetországba. Elsősorban azért, mert kedvező volt a befektetések kamata – hiszen míg az ügyfél a kontinensen 1-2 százalékos kamatot kapott az eurójára, addig Cipruson négy és fél százalékot. Ugyanakkor tagja az Európai Uniónak, és gyorsan hozzájuthatok a pénzemhez.

Hol tart a terrorista pénzek utáni hajsza a nemzetközi pénzpiacokon? Ki a rossz terrorista és ki a jó szabadságharcos? Szeretni fog minket Brüsszel, ha az oroszok húznak ki bennünket az adósságból? Mindezekre a kérdésekre válaszol Nógrádi György a Privátbankár.hu-n megjelent interjúban.

---