Kutatás-fejlesztési tevékenység adókedvezménye a társasági adóban 2024-től (II. rész)
Cikkünk második részében a kutatás-fejlesztési tevékenység adókedvezménye érvényesítésének feltételeit vizsgáljuk meg.
Nehéz „adóoptimalizálni” az EU-ban
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Ciprus kiesésével egyre nehezebb alacsony adózású konstrukciókat alkalmazni az EU-ban – írja a Napi Gazdaság.
Cipruson a társaságiadó-emelés nyomán Írország szintjére emelkedik az adókulcs; 10 százalékos kulcs már csak Bulgáriában és 500 millió forintos adóalapig Magyarországon alkalmazható, bár ez a két ország nem olyan elnéző az adófizetőkkel szemben, mint Ciprus volt – írja összeállításában a Napi Gazdaság.
Magyarország jó példa arra, hogy az unió hogyan használta ki erőfölényét az alacsonya adózási lehetőségek visszaszorításában – írja szerdai számában a lap, és felidézi: a társasági adóban a kamat- és jogdíjbevételek ötvenszázalékos kedvezményt élveztek, vagyis a vállalatoknak megérte Magyarországra csoportosítani az ilyen jövedelmeket. Ez a lehetőség jelentősen szűkült, a hazai jogszabályok ugyanis úgy módosultak, hogy ma már csak a jogdíjbevételekre vonatkozik kedvezmény. Ez még mindig nagyon vonzó, hiszen 500 millió forint adóalapig öt százalék adót kell csak fizetni.
Írországban éri meg részesedéscserét lebonyolítani − vagy Magyarországon, itthon is kedvező ugyanis ez a szabályozás −, Luxemburg vagy a két nem uniós tagállam, Svájc és Liechtenstein pedig alkalmas helyszín finanszírozási központok számára, ha egy vállalatcsoportot célszerű olyan központból finanszírozni, ahol a kamatjövedelem adómentes vagy kedvezményes adózású – írja a Napi Gazdaság.
További részleteket itt talál.
