Bankárok, pénzváltók, adószedők


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A pénzzel kapcsolatos festményeknek is megvan a maguk sajátos története. A XV. század végéig ez legfeljebb bibliai témájú képeket, leginkább Jézus példabeszédeinek megfestését jelentette. Az érdemi változás a XVI. században következett be, ennek legismertebb példái Quinten Massys és követőinek festményein érhető tetten. A 2020-as évtől kevés szöveggel, sok képpel búcsúzunk.

Uzsorás, molnár, pénzváltó és adószedő Lucifer négy evangélistája.

(régi holland közmondás)

A XV-XVI. század hatalmas változásai, így a könyvnyomtatás feltalálása, új világok felfedezése, az egyházi hatalom visszaszorulása, és mindezek következtében a kapitalizmus kialakulásának kezdetei magukkal hozták azt is, hogy már nem kellett annyira a pénzt, a pénzzel való foglalkozást, a gazdagságot elítélni.

A pénzzel foglalkozók (bankárok, pénzváltók, adószedők stb.) képesek voltak – persze lelki üdvük érdekében – oltárképeket rendelni, de az is előfordult, hogy egy egész templom freskóját megrendelték. Nem ritkán a megrendelt festményeken magukat a megrendelőket is megörökítették. Az oltárképre kiváló példa a Huber és Jan van Eyck testvérek Genti szárnyas oltára, a templomfestésre a Giotto által készített freskók a padovai ún. Scrovegni kápolnában.

A XVI. századtól már sok olyan műalkotás készült, amelyek eltávolodtak az egyházi témáktól, megjelentek a hétköznapi élet jelenetei, a festményeket finanszírozni képes vagyonos emberek portréi. A Mediciekről, a Fuggerekről jó néhány festményt már mi is bemutattunk adótörténeti sorozatunkban.

A németalföldi festészet semmivel nem volt kisebb értékű, mint az itáliai reneszánsz művészete, sőt azzal minden tekintetben felvette a versenyt, csak a középkori művészettörténészek, és ebben Giorgio Vasari szerepe kiemelkedő volt, „megfeledkeztek” arról, hogy Itálián kívül is van művészet.

Quinten Massys (1466 – 1529) flamand festő, az antwerpeni iskola alapítója volt. Bibliai témájú festményei mellett sok pénzzel kapcsolatos képet is készített. Legismertebb talán az alábbi:

Quinten Massys – Pénzváltó és felesége (1514)

adószedők németalföldi képeken

Quinten Massys – Pénzváltó és felesége (1514)

A képen a pénz mérlegelése történik, a feleség elrévülten egy imakönyvön tartja kezét, a homorú tükörben minden bizonnyal a festő képe jelenik meg, illetve a nő bal válla fölötti tükrös szekrényben még egy utcai beszélgetés jelenetét is láthatjuk. mindez egy hétköznapi jelenet lenne, de a kép tárgyán, a kellékeken, a ruházaton látszik a gazdagság.

Ezt a képet egyfajta mintaként használva sokan „újragondolták”, így maga Massys is, majd fia, Jan Massys (1509-1575) is, de a legtermékenyebb követő Marinus van Reymerswaele (~1490-~1546) volt. A következő képeken ezekből mutatunk be jó néhányat, érdemes megfigyelni az egyre csúnyább arcokat, a pénzsóvárság megjelenését az arcokon, a kellékeken. Az egyes képek elemzésétől eltekintünk, az meghaladná a cikk elvárt terjedelmét.

adószedők németalföldi képeken

Quentin Massys – Adószedők (1520-as évek vége felé)

adószedők németalföldi képeken

Marinus van Reymerswaele – A pénzváltó és felesége (1538 körül)

adószedők németalföldi képeken

Marinus van Reymerswaele – A pénzváltó és felesége (1539)

adószedők németalföldi képeken

Marinus van Reymerswaele – Két adószedő (1540)

adószedők németalföldi képeken

Marinus van Reymerswaele – Két adószedő (1544)

És lássunk még néhány képet adószedőkről!

adószedők németalföldi képeken

Quinten Massys – Parasztok adót fizetnek két adószedőnek (1515)

adószedők németalföldi képeken

Jan Massys – Parasztok az adószedőnél (1539)

adószedők németalföldi képeken

Marinus van Reymerswaele – Két adószedő (1542)

adószedők németalföldi képeken

Paul Vos – Adószedő (1543)

adószedők németalföldi képeken

ifj. Pieter Brueghel – Adózó parasztok

adószedők németalföldi képeken

ifj. Pieter Brueghel – Adóhivatal (A tized megfizetése – 1615)

És zárásként egy aranyművesről készült kép (a homorú tükörben az elmaradhatatlan leselkedőkkel):

adószedők németalföldi képeken

Petrus Christus – Aranyműves a boltjában (1449)

Petrus Christus – Aranyműves a boltjában (1449)

Irodalom:

Quinten Massys pénzügyes festményeiről és követőiről a következő forrásból lehet bővebben tájékozódni: Larry Silver, „Massys and Money: The Tax Collectors Rediscovered,” Journal of Historians of Netherlandish Art 7:2 (Summer 2015) (https://jhna.org/articles/massys-money-tax-collectors-rediscovered/)


Kapcsolódó cikkek

2024. február 23.

Energiahatékonysági beruházások adókedvezménye – még nem késő élni vele

Az energiahatékonysági beruházásokkal összefüggő adókedvezmények rendszere jelentősen átalakult tavaly év végén és ez nehéz helyzetbe hozza a cégeket. Egyúttal fontos hangsúlyozni, hogy a folyamatban lévő beruházások esetén még nem késő élni az adókedvezmény adta lehetőséggel – olvasható a Niveus Consulting Group közleméényében.

2024. február 23.

E-kereskedelem: a vélelmezett értékesítőkre vonatkozó szabályok alkalmazása – forgatókönyvek (1. rész)

A vélelmezett értékesítők minősége szinte kimeríthetetlen tárházát jelenti a témával foglalkozó cikkeknek. A következőkben olyan konkrét forgatókönyvekkel fogunk foglalkozni, amelyek a vélelmezett értékesítőkre vonatkozó rendelkezések alkalmazásáról szólnak. Ezek a forgatókönyvek sematikusan mutatják be, hogy a vélelmezett értékesítővé váló elektronikus felületekre az áfa, és adott esetben a vám tekintetében milyen feladatok hárulnak.