Bejelentett részesedésre vonatkozó szabályok


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Bejelentett részesedés egy éven belüli részleges kivezetése esetén a fennmaradó hányadra nem alkalmazhatók a kedvező adózási szabályok – hívja fel a figyelmet a Deloitte a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) állásfoglalása alapján.

A 2011. január 1-től hatályos szabályok alapján a bejelentett részesedés apportálásakor a részesedés kivezetése miatt keletkezett nyereség után is érvényesíthető az adóalap-kedvezmény. A NAV állásfoglalásában megerősíti, hogy az adóalap-csökkentés egyik feltétele – a részesedés értékesítéshez hasonlóan – ebben az esetben is az, hogy a bejelentett részesedés egészét az adózó az apportként történő kivezetést megelőzően egy éven át folyamatosan az eszközei között tartsa nyilván. Tehát, ha egy éven belül részben értékesíti, vagy apportálja az adózó a bejelentett részesedését, a fennmaradó hányadra nem alkalmazhatók a kedvező adózási szabályok, még akkor sem, ha az meghaladja a 30 százalékot – ismerteti a Deloitte hírlevelében Veszprémi István, a cég adópartnere.

A NAV állásfoglalása alapján a bejelentett részesedésre vonatkozó szabályok abban az esetben is alkalmazhatóak, ha kedvezményezett részesedéscsere keretében szerez részesedést egy társaság a másikban, amennyiben a bejelentett részesedésre vonatkozó törvényi feltételek teljesülnek.

A NAV állásfoglalása alapján a bejelentett részesedéshez kapcsolódó adóalap-csökkentési lehetőség nem alkalmazható abban az esetben, ha a bejelentett társaság jegyzett tőkéjének leszállítására tőkekivonás útján kerül sor, akkor sem, ha ez az egyéves tartási időszakot követően történik. Ennek oka, hogy mivel az ügylet nem értékesítés, így annak kapcsán nem árfolyamnyereség, hanem rendkívüli eredmény keletkezik.

Nincs lehetőség az adóalap-csökkentésre a 2011-es szabályok alapján sem, mivel ebben az esetben nem apportálás miatt kerül sor a részesedés kivezetésére. Az állásfoglalás felhívja továbbá arra a figyelmet, hogy abban az esetben, ha a jegyzett tőke tőkekivonás útján való leszállításának eredménye veszteség, akkor – bejelentett részesedés esetén – a veszteség összegét adóalap növelő tételként kell figyelembe venni függetlenül attól, hogy a tőkeleszállításra egy éven belül, vagy azon túl kerül sor.

Az állásfoglalás alapján a bejelentett részesedésre vonatkozó kedvező szabályok abban az esetben is alkalmazhatók a társasági adóban, ha a minimum 30 százalékos részesedés a megszerzést követően – a részesedés értékének megváltozása nélkül – azért csökken 30 százalék alá, mert egy másik társaság beolvad abba a társaságba, amelyben az adózó a bejelentett részesedéssel bír – ismerteti az adószakértő.

Forrás: Profitline.hu


Kapcsolódó cikkek

2024. június 21.

NGM: nem a szegénység, hanem az óvatosság miatt fogyaszt keveset a lakosság

Az elmúlt napokban látott napvilágot az Eurostat friss adatközlése, miszerint a magyar háztartások fogyasztása az uniós átlag 70 százalékát éri el. Az adatot többen helytelenül értelmezve, a közvéleményt tudatosan félrevezetve úgy állították be, hogy Magyarország az unió legszegényebb országa, ami teljességgel nonszensz és szándékos hazugság – közölte a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM).

2024. június 20.

Mi történhet még idén a forinttal és a magyar kamattal?

A napokban látott forintgyengülés ellenére az euró jegyzése a 385 és 400 forint közötti sávban maradhat az idén. Legalábbis erre számít Németh Dávid, a K&H vezető elemzője alapesetben, azaz akkor, ha nem történik jelentős változás az év hátralévő hónapjaiban a világ- és a magyar gazdaságban. A szakember beszélt a magyar inflációról, a várható kamatpályáról és a szükséges kiigazításról, valamint az uniós kilátásokról is.